1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1939 / 62. országos ülés
LII/. Országos Ülés. — Hősember 27-kén 1S39. 11 zéseink szerént, azon rajta eddig gyakorlott snprematiaróli lemondást, melly mint a' szólló emlité, a’ Nemzet méltányosságához nem illőnek az egész haza szine előtt már kimondatott — megfelel e’ ennek ma’ 3-ik Rend? bizonyára nem, mert ollyas valamint tagad meg a’ sz. kir. Városoktól mi állal, ha megadja is, állván a’kikötés, hogy onnét a’ szavazatra, és arányosságra nézve következtetést nem formálhat, de nem is akar, a’ magáéból nem veszt semmit is; __ ellenben pedig megtagadása által ükét csak keseríti, mert okát által nem láthatván, vélök ismét csak azt érezteti, bog} akaratját nem méltányosság, hanem hatalom vezérli. Említék némcllyek: hogy a sz. kir. ^ árosok mért nem szólamlottak mind eddig, és nevezetesen akkor fel, midőn az Elnök Követjeikből az ill} cn Küldöttségekhez kevesebb számmal neveze, erre az a’ megjegyzés: hogy az Elnök ezt törvényes szolás szerént eleitől fogva gyakorolta, és nevezése az egész Táblának benne pontosított hatalmánál fog; a a’ 3-ik Rendre is úgy tartoza, mint a'4-ikre; de máskép van most a dolog, mert a 3-ik Rend az Elnököt ezen jogából via facti kiforgatván, ezt maga vette által,«és nem magára egyedül gyakorolja, hanem a’ 4-ik Rendre nézve is, a’ nélkül, hogy ez az ő választásába, vagy száma meghatározásába befolyna, és íme! itt van az a’ suprematia, mellyel a szabad kir. ^ árosok el nem ismerhetnek; mert valójába nincsen alkotmány, melly szerént azt rend felett ezen az úton magának vehetné, vagy őt illethetné. — Zalának, és Biharnak Követei hivatkoztak a’ Meg} éknek a’sz. kir. Városok érdekei iránt viselt részvétükre, és hajlandóságokra mondván; ha nem tévednek e el emezeknek Követjeik az illyes vitatások felhozásával az útról, mellyen azoknak segéd erejüket az elhatározó pillanat esetére inkább megnyernie kellene ? -— a’ sympathiát, és barátságot a’ szónok is méltányolja, és hiszi varázs erejüket, — de ollyanok e' a’ mai kürnyíílmények, hogy ezekre hivatkozni lehetne? mennyiben számlálhatnának emezekre egymás közti állásuknál fogva, nem tudja, itt csak az lészen igaz, mit Ilotnér olly természetesen rajzolt ezekben „hogy még veszekedtek, és osztoztak az Istenek 01} topban, Trójánál pedig verekedtek a’ hősök, és szónokok harczoltak, addig végzett mindnyájok felett a’ sors örök Törvényeinél fogva.“ — Zalának Követe fenyegetést, és akadályt is akar látni a' 4-ik Rendnek azon nyilatkozásában, hogy ha a’ 9. szám el nem fogadtatik, készebb a* Küldöttségben részt nem venni — a" szónok ezt éppen fel nem teheti, mert miután a’ KK. és RR-nek a’ határozatuk az, hogy a’ nevezendő Küldöttség mentői tagosabban jelentsen, és a’ 4-ik Rend ebbe compromittál, a’ dolgot személyes részt nem vételével éppen semmit sem akadályozza, méltóztassék a’Királyi Személnők ezt elfogadni, és szent a' békesség! — egyébiránt mi a’fenyegetést illeti: hogy lehetne azt illy nyomorultaktól várni, — a' szónok csak azt tartja, hogy, midőn osztja azon Követnek véleményét, ki a’ napokban itt azt monda : „hogy ha az Országnak sérelmei ezen a’ Gyűlésen nem orvosollatnak; ü át nem látja miként lehessen többé ollyast tartani“ — chez csak az ragasztani való : hogyha az Országgyűlésével is valami változás nem történik, a’ szonok sem látja’ által, mint fog lehetni azt illyes alakjában még valaha üszvehivni, — mert ime: mondjuk ki mi bátran, megdördűlt már a’ szózat mind felülről, mind alulról, és tőr minden oldalról közinkbe; hogy az illyes országgyűlési formával sem kormán} ózni, sem a’ hazát többé boldogítni nem lehet, és szükség, hogy ezen egyed uralkodás már megszűnjék. A’ szónok örömmel teszi azon vallomást, hogy bizonyára ezen az Országgyűlésén olly sok szép dolgok vágynak készülőben, inellyekre dagad a’ hazafi kebele, és ha még azonkívül olly jeles férjfiakat is lát itt öszvegyülve, kikről nem lehet, hogy rokoninkhoz visszatérve, mit csak a’ hón szeretete lelkest szépet, és magasztalót hozhat ajkainkra, elragadólag ne szóljunk — óhajtaná egyedül, hogy, midőn lesznek, kik ezek közt öröm poharakat is ragadnak érettük, akkor ne engednék a’ KK. és RR. miként honosinknak egy más osztálya abba azon ürömeseppet érezze vegyülni „lrogy a’ 3-ik Rend is uralkodni, és parancsolni igen, de szíveket nyerni nem tud“ •— egyébiránt szavaz azon városi Követekkel, kik az indítvány el nem fogadása esetére a’ Küldüttséglrez a’ 4-ik Rend részéről járulást nem kívánnak. Szeged Várossá Követe (Szilber Autalj: Ha Nagy Bánya Várossá Követe által előterjesztettekben a1 KK. és RR. megnyugosznak , vagy is az esetben, ha a’ Varosok által kijelelt 9 Tagok el nem fogadtatnának, úgy a1 Küldöttségben részt venni egy tag sem kivánand, azzal a’ KK. és RR. megelégesznek, mit ő is részéről kijelenteni kénytelen, úgy a’ dolog érdemére szólni nem kíván, csupán az előadattakra, mellyek az előtte szóló Követek által felhozattak, szorítja nézeteit. Ugyan is Zala Megyének Követe csupa érzékenységgel, ’s fájdalommal tele ékes beszédjében ezen mai feszültséget úgy festi le, hogy ha azt valamelly idegenek (miről a mai nagy sokaságban éppen nem kételkedek, hogy ne létezzenek figyelemmel haigatták, azt kényteleníttetnek hinni, hogy a’ már szúllott városi Követeknek előterjesztései nem csak a mai tanácskozás körébe nem tartoztak, de talán alap nélküliek is, mintha a tisztelt 3-dik Rendet törvényes jogainak gyakorlásában gátolni kívánnák, azonban fig} elmezti a’ szóló azon idegene-3 * A’ katona szükségét tudakozó Kiildöttse'gbe a’ sz. kir. Városok részárói nevezendő tagok számáról. t
