1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 97. országos ülés
XCVII. Országos Ülés. — Február. 29-/Sén. 1S40. 22.» csak felvilágosítása, Ita tehát a’tegnapi végzést a’ Duna jobb parijáu építendő vasútra is kívánnák alkalmaztatni, azt annak helyén kellene indítványozni. — Szathmári Követ (Kende SigmondJ: O részéről a' Bihari indítványt úgy értette, hogy a’ vállalkozó társaság a’ Pesttől Debreczenig készítendő vasutat szerződés által tartozik elvállalni mert ha ez szerződésben nem tétetik, akkoron nem tudja miképen lehetne azon vállalkozókat kénszeríteni annak elkészítésére, és ha a’ társaságnak csak ugyan szilárd akaratja vagyon ezen utat elkészíteni, és a’ nemzettel szembekötősdit játszani nem akar, ez reá nézve úgy is semmi erőltetés nem lészen — ellenben ha a’ feltételek között ez is elejébe terjesztetik á^ vállakozóknak, megfogják gondolni, valljon azon feltételek cszközóltethctők e’vagy nem? és ha kivihetők a’ szerződést megkötendik, 's akkor hiszi hogy a’ Pestől Debreczenig való vaspálya szinte elkészülend, mert ha a’ szerződés megköttetik azt megtartani, a’ társaság hitelének fentartása fogja megkívánni. — Azért tehát ő a' szerkeztetésben azt is kívánná betétetni, hogy a’ vállakozók a' Pesttől Debreczenig elkészítendő vaspályára magokat szerződés által kötelezzék. Az Előlülő: Mintán a’ tegnapi tanácskozások tárgya, a’ Gánserndorftól Pozsony ig vezető vasút vonal volt, erre nézve Bihar Ymegye feltételül, conditio sine qua non , azt kívánta tétetni, hogy a’ Gánserndorftól Pozsonyig vezető vas pálya csak akkoron használtatthassék, ha Pesttől Pozsonyig a’ vasnt elkésziilend; a’ 2-ikra nézve pedig miután a’ vállalkozók Pesttől Debreczenig is vas vonalat készítni prográmjokban Ígértek, hogy ezen vonalnak elkészítése is nekiek nemű morális kötelezésül tétessék, — ez tehát egészen kiilömbőzvén a' Szathmári Követnek előadásától, felszólító a’ BR. hogy a’ bevégzett tanácskozásokat ne újjítsák. Beregbi Követ QLónyay LászlóJ: Torontáli Követnek a' viszonosság eránti javallatát részéről is pártolja, — mert a* tegnapi napon elhatározott biztosítás elretenti a’ bal parti vállalkozókat, holott sein a’ hídnál, sem pedig a’ jobb parton készítendő vasútnál biztosíték nem kívánhatott. — Pest városa, hazánknak közép pontja, ’s a’ kereskedés némúleg csak ott virágzik, ’s mostani állásánál fogva is méltán megkívánhatja, hogy vasútja légyen — már pedig ha a’ bal parti vasút vállakozói, a’ tegnapi biztosítéktól megrettenvén a’ tartandó közgyűlésekben letesznek szándékjokrúl, — akkoron a’ jobb parti társaság győzedelmeskedvén, vas pályát Gónyőig készítend, ne hogy tehát a’ nemzet ekkép egyesek által kijátzattassék, és egyesek haszna által •a nemzeti érdek szenvedjen, a’ szerkezetben világossan azt kívánná tétettni, hogy fő czél lévén az, hogy Pestnek légyen vasútja, — a’ jobb parton készítendő vasút társasága köteleztessék munkálatát Pesten kezdeni, és akkép felfelé folytatni. — Az Elölülő: Űjjabban is kijelenti, hogy Beregh Vmegye Követének előadása új tanácskozásoknak tárgya légyen, minek folytában őt annak helyén teendő indítványozásra utasítván, felszólító egyszersmind a' BR-ket, hogy a’bevégzett tárgyak feletti tanácskozásokkal hagynának fel. Pozsony Ymegye Követe (O/gyay Titus): Szathmári Követnek előadására, az Elölülőnek feleiében megnyugodván, — csupán azon nyilatkozására a’ Szathmári Követnek „hogy ha a’ társaság a’ nemzettel szembekötősdit játszani nem akar“ megjegyzi hogy a’ nemzet tegnapi napon nem csak szambekötúsdit nem játszott, hanem nagy vigyázattal is volt, úgy hogy ha a társaságnak szemei be is lettek volna csukva, a’ tegnapi végzés után fel kellett volna azokat nyilniok; — a’ mi a’ Torontáli javallatot illeti, ezt ő is pártolja, de minthogy ez bővebb tazácskozást kívánna, azon fogva azt a’ kerületekre kívánja elhalasztattni, — ezek után. A’ Királyi személynöki egyik Ítélőmester olvasta: Az V-ik osztálybeli IG-ik szám alatti kivánatot. Baranyai Követ (Mojláth György): Megyéjének sérelmeit valahányszor előfordulnak pártolni kötelessége lévén, miután Pécs városa 1781-ben dicső emlékű Maria Theresia által a’ királyi városok sorába emeltetett, ’s a’ mű ipar és szorgalom tekintetében mostani állását méltán megérdemlcné, Küldői a’ 1825, és 1836-ik Országgyűléseken e’ részben előadott kívánságukat jelenlenleg is ismétlik, kérvén a’ RR-ket hogy szabad királyi Pécs városát a1 törvénybe iktatni inéltóztatnának; — melly kívánságát Baranya Ymcgyének Justh Jósef Thurócz Jankó vies László Verőcze Marczibányi Lórincz Nyitra Odry Jósef Bács Péc/ty Emanuel Gróf Abaúj Péterffy Károly Zemplén Hógyészy Pál Soprony Vmegyék, úgy Uaske Sándor Kassa Keller Ferencz Buda Fabry Jósef Bártfa Jegyző Könyv. II. Darab. $7 t
