1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
21? XCM Országos Ülés. — Február 28-kán. 1840. zókra, hogy ők a’ megígért csatornát elkészíteni kötelesek legyenek — bár mi íó szándékból Poisony vir. _ OJ <> ' megye kivaaxta indult légyen Bihar Varmegyének Követe, annyi bizonyos, Iioev iavallata a’ bal parti vasvonal»’ Duna balparti , , r i j i " J ~ öj J * vasút eránt. létesüléset mar kezdetben megfojtotta, mert midőn a’ jobb parti társaság szabadalom mellett mindjárt a’ vonal leghasznosabb részét létesítheti, a’bal partinak az ellenkező tétetik feltételül, az 1836. 25dik törvényczikkely czélja nem csak az országban létesítendő vasutakat tárgyazta, hanem főleg, hogy honunk a szomszéd tartományokkal közösülésbe jöjjön, már pedig a’ balparti e’ czélra is hasznosabb volna, mert hazánkat Cseh, Morva, Slezia országokkal közösélésbe hozná, a’ Bihari feltételek mellett aizonban, minthogy nincs viszonyoságban, a’jobb parti vállalkozásokkal czélt nem érhet, azért mi előtt a’ Bihari javallat elfogadtatnék, készebb ezen tárgyat itt egészen kihagyni, mert ha kihagyatik is, ÖFelségének akaratjától függ a’privilégiumot kiadni; ellenben ha a’ Bihari javallat elfogadtatnék, nem csak hogy O Felségénél kieszközleni kellene, hanem egyszersmind a’ Bihari terhes feltételek mellett kellene azt létesíteni — azért minden biztosítás nélkül tisztán kívánja a’ Pozsonyi kiváuatot elfogadtatni. Aradi Követ (Bohus JánosJ: Mind utasítása, mind meggyőződése a’ Pozsonyi kivánatott pártolni — a’ Bihari Követ javallata ellenkezik nem csak az igazsággal, de a’ törvénnyel sem egyez meg, mert az 1836dik 25dik törvényczikkely biztosításról nem szüli: az igazság pedig azt kívánja, hogy a' ki tett magának költségeket, azok hasznát is venni engedtessék. — Bars többi okai között azt is monda, hogy a’balparti vonalat azért sem pártolja, mert az nem gőz, hanem lóerőre vagyon számítva, és igy minthogy a’ vasutakat a’ gyorsaság, és hamari közlekedés leginkább ajánlja, ezen czél ezen balpartinál el nem fog éretni; azonban hagya ezt Bars Vármegye a’jövendőnek, azt be fogja bizonyítani, váljon a’ lóerőre számlált vas vonalak feltalálták e’ a’ maguk számításukat. — Tolnai Követ azon állítása; hogy a’Bochniai ut hónukra veszedelmes, éppen ellene széli, mert hogy veszedelmes ne legyen, szükséges, hogy termesztményeiuk kivitelét mi is könnyítsék, mi csupán a’balparti vasvonalon érrettethetik el. — Mi a’ biztosítást illeti—erre nézve ő részéről a’ vállalkozók kinyilatkozásával megelégszik , mert hiszen a’ vállalkozók magokat a’ Helytartó Tanács rendelkezése alávetvén, a’nemzet biztosítása a’ Helytartó Tanács kezeiben vagyon, — végre a’ mit Bars mondott, hogy a’ sok nehézségek miatta’ balparti kivihetlen, őt arra határozza, hogy a’ Gánserndorftól Pozsonyig vivő jövedelmező résznek elkészitését és használatát a’ társaságnak megengedtetni kívánja — részéről tehát', a’ Pozsonyi kivánatot tisztán minden biztosítás nélkül pártolja. Zempléni Követ [Fáy Ferencz): Ha az 1836dik 25dik törvényczikkely alkotásáról volna a’ szó, a’ tanácskozásoknak egészen más mezeje volna, most azonban miben áll a’ kérdés : Pozsony Vármegye kívánja, hogy O Felsége engedné meg , hogy az 1836dik 25dik törvényczikkely által kijelelt magyarországi vasvonal Morva és Slézia felé Gánserudorfnál kapcsoltathassék öszve — vallyonez egyszerű kérésnek mi álhat ellene, meg nem foghatja, némely Követek a’ vállalkozóktól biztosítást kívánnak, erre azonban megfelelt Borsod, hogy annak csak akkoron volna helye, ha a’ nemzettől pénz, vagy ház, vagy valami tulajdon kivántatnék, azonban midőn a’ nemzetnek nem vesztesége, de csak nyeresége forog fen, ott bisztosítást kívánni szükségtelennek tartja, mert ha csak ugyan kivihető a’ balparti társaság terve, ’s a’ vasvonal Pestig, ’s Pestről Debreczenig is elkészülhet, akkor nem csak a’ Magyar hon nyer, de a’ testvér Erdélyország, és más alsó országok is, ha pedig a’ terv egészen ki nem vihető is , és csak Pozsonyig készülend, csak ez nyer, de minden esetre nyer Magyar ország is, mellynek nyeresége a’ törvényhozó Testnél még is legfőbb érdekű. — O a’ Pozsony Vármegye kivánata pártolása által nem félti a’ jobb part vállalkozóinak elcsiiggedését, mert annak a’természet is látszatott kedvezni, azért pedig hogy a’balpartinak több természeti nehézségekkel küzdenie kelletik, nem következik, hogy annak a’ törvényhozás által és törvényen túl nehézségeket tennie kelletik, ő részéről a’ Pozsonyi kivánatot tisztán pártolja, — a Bihari javallatot el nem fogadhatja, mert az éppen annyi volna, mintha egy ház tulajdonosnak megtiltatna, hogy ne vegye háza készen lévő alsó részének hasznát addig, míg azt három , emeletre egészen helyre nem állította. Soprony Vármegye Követe (Höyyészy Pál)-. Küldőinek nem szándéka az ország egy részinek boldogításával, a’ másik résznek kárára az iparnak akár melly ágát is elfojtani, sőt forró óhajtásuk, hogy a’ kereskedésre, ’s az által az egész nemzet jobb létére czelzó intézkedések, és vállalatok az ország minden részein virágozzanak — a’ szőnyegen lévő tárgynak valódi állását az előtte szóíló Tolnai Követ bölcsen kifejtette, kinek nézeteivel tökélletesen osztozik, ’s mivel itten egy vállalkozó társaság a’ hozott általjános törvényen felől vállalati vonalának kieszközlésére különös pártolást, ’s igy mint egy elsőséget kíván, méltán megkívánhatja illy pártolás esetében a’ nemzet is, hogy az egész vonalnak bisztosítása eszközöltessék, mert Bars Megye Követének előadása szerint azon sok akadályok, melleyk azon vasúti vonal alsóbb részén előfordulnak, méltó gya- Jegyzö Könyve IL Darab. 55
