1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
201 XC VI. Ürszúgos Ülés. — Február. 28-kán 1810. gazdaság űzői sem határozták eddig el, valljon a' vasutak és csatornák nagyobb haszonnal épít ettnek e’ a’ Status vagy részvényes válalkozók által ? mi csuda tehát ha ezen Törvényhozó Testnél is olly külümbüző eszmék ’s nézetek fejlődnek ki ez érdemben. Csak kevéssel ez előtt az építendő vonal hossza volt a’ felállított kedvencz ideánk, annyira hogy a’ válalkozók kedvünkbe eljárni akarva olly hosszú vonalok Ígéretével állottak elé, hogy az egyik csak nem a’ fekete tengeren Ígért vasutat, a’ midőn a" másik a’kárpát ormain akart csatornát vinni, ’s mi vala ezen hitegetések következése? az, hogy azokat kerületi ülésünkbe illőleg kigúnyoltuk. — Most jel szavunk a’ garantia, varázs erejű szó ez a’ Szólló előtt, a’mellyet ő elvetni nem szokta, most azonban óvakodva fogadja el, nehogy a'garantia ürügye alatt győzhetetlen akadályokat gördítsünk a’ válalkozók elejébe, ’s nézzük miféle feltételeket kíván Bihar Követe garantia képen elfogadtatni ? Kívánja, hogy a’ vonal legkevesebbet jövedelmező része Pesttói Posonyig eleve készítessék, a’ több jövedelmet Ígérő Posony Bécsi vonal pedig utoljára halasztassék, elijeszti az illy feltétel a’ közönséget a’ részvények vásárlásától, mert azon jövendőt tünteti fel előttük, hogy beőntött pénzekért késő, ’skis nyerességhez jutandnak. Mit tanít az eddigi tapasztalás! hogy csak a’ rövid és személy sokasságra, ’s nem árúkra számított vonalok jövedelmeztek ’s a’ hosszabb vasútak olly csekélyen kamatoznak, hogy nem a’ kamat, hanem egyedül a’ részvényekkel öszve kapcsolt sors játék az, a' melly a’ Capitalistákat részvények vételére ösztönözi, ’s ezen játék neme az a’ melly mellett a’ nyertes a'Status. Tekintsük a’ Monarchiánkba fenálló, vagy felválalt vasutakat, ’s látni fogjuk, hogy azokat nem Bihar Vármegye által ajánlott terhes garamiak, hanem ezekkel ellenkezésben lévő feltételek létesítették, a’ Bécs-Bochniai éjszaki vas út, nem Bochnia mellett kezdette munkálodását, hanem a’ legjövedelmezőbb parton Bécstől Vagramig, hol is a’ Bécsi közönségnek mulató útja vala, később Brünig készült el, ’s most Prága felé jön létre egyik szárnyvonala, ’s utolsó leend a’ Bochniáig vezető vonal, haaz^ Austriai Kormány garantiaként Bochniától rendelte volna annak építését kötve hiszi a’ szólló, gye (vi'áiidta a’ hogy Bécs Városa olly hamar érezné a’ vasút jótékonyságát. A’ Bécsi Triesti Sina által épitendő vasút szinte nem Triest hegyeinél veszi garantialis kezdetét, $z első a’ mi létre jön, lesz annak Bécs Baadeni legjövcdelmesebb vonala, ’s a’ kérdésbe lévő jobb parti utat szinte eddig senkinek sem jutott eszébe a’ Buda mellett létre hozandó tünetekkel kezdetni. A’ Buda-Pesti hid Sinának minden garantia nélkül, suta’ concurrentia kirekesztésével vagy legalább tetemes megszorításával adatottt által, ’s csak Sina legyen e’ hazánkban a’ szerencse azon embere, a’ ki a’ vállalatokat garantia, ’s concurrentia nélkül nyerje el, annak kedvért gátoljuk e’ a’ bal parti utat, a’ ki annak létre hozathatását a’ híd alku mellett nyerendő jobb feltételekre sikerrel használta, ’s minek áldoznánk fel a’bal parti vállalatot, a’ jobb parton vezető útnak ? mellyet a’ vállalkozó nem Pestig', hanem csak Gönyőig akar létre hozni, nyernének ez által egyedül egynyári utat melly a’ gőzhajózással kapcsolatba jönne ’s Pest kivált érezhető hiánnyát, annak Bécsel való téli egybekapcsolását nem eszközölné, — Ezeket tekintve Hazánkba, a’ hol olly szőke van a’ Capitalistáknak a’ Monarchiánknak ezen pénz hatalmait mint Bottschild, Ditrich, Ullman ’s a’ többi, czélra nem vezető garantiák által a’ válallaloktúl elijeszteni nem akarja a’ Szólló, ’s a’ Bihari garantiat el nem fogadva, Posony indítványát merőbe pártolja. — Kassa Városa Követe (Demetzky Lajos) : Minémü jótékony hatást szülend a hazanak, akár anyagi, akár szellemi tekintetben vett virágzására a‘ Duna bal partjáni vas pálya létesítése? ’s melly kívánatos legyen az, azt több előtte szólló Követek, jelesen Bihar Vármegyének, és Pest Városának Követeik bőségesen kimutatták, ezekből kiindúlva képviselői állása elleni véteknek tartaná, ha minekutánna a’ szóban lévő vállalatnak közhasznú volta eránt, már csak azon tekintetnél fogva is, minthogy annak létre hozatala által az 1832/6 : 25-ik törvényezikben kijelelve, a’ törvény pártfogása alá vett, ’s Kassától Krakóig vezetendő vaspályának lehető létesítését könnyítendőnek, sőtt felső Magyarországnak kívánatos virágzását előmozdítandónak véli, tökéletesen meggyőzettetett, a’szőnyegen lévő kérdés iránti nézeteit ki nem jelentené; — Tökélletesen meglévén ugyan is győződve az iránt, hogy a’ haza köz java az által, ha az Ország mentül több, ’s mentül hosszabb vas pálya vonalokkal ált szövetne, tetemes előhaladást nyerne, az lenne a’ Szállónak óhajtása, hogy a’ most szóban lévő vállalat, melly szerint hazánk fő kereskedő helyei a’ külföldéi közlekedési kapcsolatba teendők a’ törvényhozó test pártolása alá vétetvén, a’ vállalkozók ezen vállalat létesítésére a’ Posonytúl az Austriai Birodalom egy részén keresztül Gänserndorlig vezetendő, és. ott a’ Ferdinánd nevét viselő éjszaki vaspályával öszve kapcsolandó vas pálya iránti szabadalomnak a’ szőnyegen lévő Posonyi kívánat ertelmébeni kicszközléso által elősegítetnének, ’s mintegy felbúzdítatnának, ha azonban Posony Vármegyének jelen kivánata illy egyenes pártfogást nem találna, és a IíK. ’s RR. bólesesége a Posonytúl Gánscrndorfig vezető vas pálya iránti szabadalom kieszközlését némelly feltételektől Jegyző Könyv. II. Darab. ál
