1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
19S XCVI. Országos Úlcs. — Február. 28-haji 1840. pályák épülnek, úgy történik a' felvetés, hogy a’ töltés utak megjáratásáról, a’ chaussék frccjuentiájáról emeltebb következést hoznak a’ vas pályákra; de Hazánkban, hol egy zivataros eső néhol elegendő a’ kereskedési ut megsemmisítésére, hol mű utakban igen is szűkölködünk, ezen két építendő vasút egyszersmind a’ két első szakadatlanul járható kereskedési út leend. Ki merne tehát az ország szendergő erőinek e kétszeres felébresztésének, ki merne c’ két vasút jövedelmeinek vagy csak öt évi jövendőjéről is jóslani í Tudva van hogy a’ Linczi, Budwaiszig ’s Gmiindcnig vezető Vasútnak alapitó részvényes társasága tőkéje nevezetes részét elvesztő, kéntelen vala ráfizetéseket tenni, Js végre jelenleg tőkéje üt hat procentet kamatot; tudva van továbbá, hogy a’Lipcséből Dresdába menő pálya részvényei eleinte pári alatt állának, ’s most azon felelt tetemesen emelkednek; végre tudva várj hogy az egész világban nem létez egyetlen egy elvégzett vaspálya, mellyel egészen felhagytak volna. Egyéberánt azt tartja, hogy nem a’ törvén) hozóságok, nem a’ Kormányok feladata, megvizsgálni, valljon fognak e’ a’ részvényes társaságok nyerni, vagy veszteni; mert akkor a’ sokkal veszedelmes!) tengeri kereskedésbe, és száz me"-száz kereskedési merényekbe kellene avatkozniok, a’ mit bölcsen nem tesznek. — Sok hely. ségek ’s a’ lapos föld terjedelmes része, mellyck csak nem mint elhalt tagjai az Ország testnek tekintendők valának, e’két vaspálya elektrumos folyamától megilletve [elevenedni, ’s új erőre virágzani fognak. Ez a’ küzvetetlen áldása a’ vaspályáknak akár hajtanak kamatot, akar nem. Ezen vaspályák gazdag öröksége az országra szálland, ha bár a1 részvényes társaságok tünkre jutnának is. Igaz ugyan, hogy a’Status az illy részvényeseknek sokkal tartozik azon számos hasznokért, mellyek neki mint az illy vállalat henye nézőinek ön magokból ölébe hullanak, ’s azért Belgium a' Status költségein borítja be az országot vaspályákkal, azért Éjszak-Amerikában Pensylvania csak két millió emberével több adósságot csinála a’vaspályák építése végett, mint a’ mennyire egész Poroszország adósságai mennek, ’s az Ohio Status kilencz szász ezer emberrel ugyan azon czélra tizenkét pv ** klvánataTa’ millióm dollárt vön költsön; de Hazánk viszonyai eddig elé meg nem engedtek illy Status vállala- Dima bal partitokat azonban semmi viszony nem tiltja a’ legélénkebb leghathatosb erkölcsi pártfogást. — ras ut iránt. ' J J ^ , , , , A’ második ellenvetésre, tudniillik, hogy ha ezen két vaspálya közűi csak az egyik létesülhet, akkor a’jobb parti érdemli az elsőséget; a’ Szólló azt Látor előre bocsátani, hogy nem mondhatni előre, hogy a’ bal parti vaspálya épittése miatt a’jobb parti felállításával fel lógnak hagyni, mert nem egyes ember, ha még ollyr pénzes volna is, hanem a’ nagy közönség épitendi azon vaspályát, ’s egyik vállalat alapitó ne talántani lelépése után más fog fellépni a‘ játékszínre, mert hála az egeknek, a1 vaspályák nem egyes személyek akaratjukhoz, vagy sorsukhoz kötvék. — A’ vaspályák legjelesebb haszna ’s kimondhatatlan jótéteménye vélekedése szerént abban áll : hogy vezér lánczaiból a’ szellemi felébresztés szikrája a’ népbe szökik, hogy mcgszámitathatlanul sokat munkálnak, a’ nép nevelés — a’ Nemzetek egybe olvadása, ’s a’jónak átviteléért egyik Statusból a’ másikba, ’s a’ rosznak a’ visszásságoknak szükséges elválasztásáért, hogy a’ nemzeteket tömegekben közelítik egymáshoz, ’s eszméiket, isméreteiket, ügyességeiket, tapasztalásaikat, ’s javításaikat kölcsönösen közük, hogy végre a’ nemzeti előitéleteket, 's gyiilölséget kiirtják s helyette a" tudomány ’s művészet, a’ kereskedés s ipaf, a barátság s család rokonság ezen kötelékeit kötik. Feltévén már most, hogy a’ Pozsonyi indítvány nem pártoltatik, s igya’ jobb parti vaspálya elsősége kimondatik, ’s ez általa’ bal parti út kizáratik, a’mi egyébiránt a’ fenálló törvénnyel összve nem fér, akkor történhet, hogy a’jobb parti útba csakugyan Budáig épül, tiz év lefolyta alatt sem fog épülni, a' kiváltság pedig tizenöt — húsz évig tartván az Országnak a’ Duna bal partján fekvő nagy része legalább is 30 évig megfosztva maradna az érintett nép jólét ’s művelődés gépelyétől. Lehetetlen hogy ezen szempontból kiindulva ne legyen mindenki a’ bal parti vaspályáért is felbúzditva. A’ harmadik ellenvetésnek, tudniillik: hogy ne talán a’bal parti vállalat csak egy nyereséges részvény játékra czéloz az által eleit vehetni, hagyha a’ törvény hozóság, mi a’ bal parti útra nézve hatalmában áll, még a’jelen Országgyűlésén ezen játék ellen irányzott, czélszerű törvényeket hozand, ha pedig az alakítandó részvényes tarsasag biztossága által ajánlott kezessége nem látszik elégségesnek arra, hogy nem csak a’ Pozsonyi vas-ut Gíinserndorfig, hanem az egész vonal épüljön, akkor másra nincsen szükség, mint sem hogy a Helytartó Tanács a’ kötendő szerződésbe azon múlhatatlan feltételt beiktassa, hogy az építés Pesten , Debreczen, és Pozsony felé kezdessék, ’s mindég csak ezen irányokban fo!)tattassék. Még néhány észrevételt kíván a’ Szólló előhozni azon okozatok tekintetéből, mcll)eka bal parti vaspályából mind az Ország ama nagy részére, mind különösen Pest 'S árosra nez\e eredni fognak. A’ honi történet tanítja hogy az e|^cnségi berohanások ellen főkép ha keletről jötének leginkább a’ Dunán inneni részek valának védelmezhetók. Egy vaspálya tehát melly Osztriábal, Debreczenig vezet, 's lehetővé teszi, hogy a’ Kormány a' legrövidebb időben a’ legtávolabb vidékekből Erdélyország széléig hadi erőt szállíthasson, bizonyára még Stratégiai tekinti
