1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
e* ■ társaság közel van azon czéljához, mi szerint Becstől kezdve Triesztig, Stájerországon azon nag> hegyeken keresztül vas utat építeni szándékozik, holott sokkal könnyebben kivihető volna azon utat Magyarországon keresztül épitetni; 's éppen azért méltónak találja a' Rendeket arra teljes bizodalommal felszólítani, méltóztassanak figyelmeket egyszersmind arra is fordítani, t. i. miképen lehetne a’ fent említett társaságot, és ha a’kerületi javaslat fen maradna — a' Sopronyi vasút válalkozóját is arra birni, hogy a^ Becs és '.tenger közti vasút Magyarországon ke• resztül Fiúméig, — cs ha azt a’ mondott társaság, mint condifiot sine qua non kívánná, egyszerre Triesztig is építhetni; — biztosan reményű a’ szóllú, hogy a'Karok és Rendek ezen indítványát fére tenni nem fogják, — egyéberánt a' kerületi javaslat mellett szavaz. Temes Vármegye Követe (Latzkon'ts János): Miután a’ Pozsony Vármegyei ezen kívánat felől a' szólló , és Követ társa Küldőiknek jelentést tevének, tóllük ez érdemben következő utasítást vevék, miszerint mind a'bal', mind a'jobb parton építendő, és törvén) oltalma alatt egyenlően álló vas utaknak — elegendő biztosítás mellett czélba veendő építésének útjába, gördítendő akadályokat elmellőztetni igyekezzenek. Mind azok után is, mik a’ bal parton épitni szándéklott vasútra nézve hirdettettek , miután azokban a’ szólló Küldői által kívánt biztosítást fel nem találhatja, a’Postulatum szerkezetéhez igy a‘mint jelenleg szőnyegen áll, hozzá nem járulhat. — Nem hiheti a' szólló, hogy Ő Felségének, ki az 1S3G: 25-ik türvény-rzikk. alkotásához sanctiojával hozzá járóit, valamelly válalattól, melly a'mondott törvény pártolása alá rsik, a‘ Magyar hon határain túl a‘ fő Városig való vitelét alapos, és fontos okok nélkül megtagadni szándéka lenne, és ha ez valóban megtörtént, azt legfeljebb ollyan késleltetésnek kell tekinteni , melly azonnal megfog szűnni, mihelyest: ezen válalat, az eddigieknél biztosabb alapokon fog kifejlődni; — mert akkor, midőn ezen tárgy legelőször fordúlt elő a’ tanácskozások szőnyegén a' vál «lat főnöke képpen egy oll) an név fordúlt eló, melly iránt a’ KK. és RR. között is a’ bizodalom igen meg Pozson«- A arme- 1 * , ’ ^ pve ki bánata a’volt osztva, s ez lehetett a’ szabaditék eddigi megtagadásának egyik oka, — Örömmel mond^ra*ntlránt *"hatja azonban a" szólló, hogy az azon idő olta a' közönség elejébe bocsájlott válalati előterjesztésekben más bizodalom gerjesztőbb nevek fordulván elő, most a'bizodalom is nevekedik, nincs is egyéb hátra, hanem hogy a’ vállalat minél előbbi sikeresitéséhez szerencsét kívánjunk. Meg vallja mind a' mellett továbbá a’ szólló azt is, hogy ő is azok közzé tartozik, kik attól félnek, bog) egyedül ígéretekre építvén — mert az eddigi hirdettek, még biztosítást magokba nem foglalnak ,—minden biztosítás nélkül időnek előtte a' bal parti egesz vonalra nézve fogván kieszküzoltctni a' szabaditék, a*’ Pozsony-Gánserndorfi út mintáz egésznek majd nem legnépesebb, tehát legjövedelmesebb része, csak hamar létesülni fog,— a’ Pest Pozsonyi ellenben, minthogy igen sok természeti akadályokkal kéntelen megbirkózni, utóbb tétethető sok kifogások után, vagy nagyon későn, vagy éppen nem fog létesülni, — Ennek továbbá az lenne a’ következése, bog) későbben akár a’ bal, akár a'jobb partra nézve, mellytől ekképen a legjövedelmezőbb Pozson)-Gánserndordorfi vonal már «llenne vonatva, vagy igen nehezen akadna.válalkozó. vagy éppen nem, s igy ezen tekintetben a’ Pozsony-Gánserndorfi szahaditékot a’ későbbi válalatokra nézve éppen ollyan akadálynak kell tekinteni, mellyet a’ szólló utasítása szerint elhárítani köteles. — Azért ő is kíván a’ postulatum mostani szerkezetéhez világos ollyan feltételeket kotlettui, mellyekkel a' bal parti vas utriak ne csak egy része, hanem az egésznek létesítése biztositassék; — Hlyen biztosítást pedig Bihar Vármegye Követe már előterjesztett, midőn feltétel képen kívánja, hogy a’ válalkozók a' Pozson)-Gánserndorfi szahaditékot addig ne használhassák, inig Pozsony Pesttel ősz ve kapcsolva nem lesz, ezt, mint az egész vonal létesítését biztosító feltételt elfogadja, és a’ kívánat szerkezetéhez világosan hozzá tétetni kívánja, remélvén, hogy miután ez főbbet nem foglal magában, mint a’ mit magok a' válalkozók ajánlanak, ha szilárd volt a' Aálalkozók nyilatkozott akaratjok a‘ vonal építésére nézve, ezen feltételeket elfogják fogadni. — Moson) i Követ (~Sőlér FerenczJ: A' capacitationak utasítások ellenére sikere nem lévén a’ tanácskozás alatti tárgyra nézve Küldőitől vett két rendbeli utasítása rövid foglalatját terje»zii el6, *• •• múlt évi November hónapban Küldőitől utasítást vévén, ez azt tévé kötelességbe , b°gy a kérdéses bal parti vonalnak létesítését azért ne ellenezze, mivel az 183(5: 25-ik törvén)ezikk. az erre való kedvezményt a1 válalkozóknak megadta, — ezen utasítás szerint, miután a kerületi ülés alkalmával nem az ellenzés, vagy nem ellenzésnek, hanem a' bal parti \onal pártolásának vagy nem pártolásának kérdése tétetett szavazat alá — a' pártoláshoz Meg) éje részéről is járult; később csak ugyan múlt évi Karácsony hó 2-ól Pozsony Vármegye Moson Vármeg)it a bal parti vonalnak pártolására ismét felszőllitván a’ Megye Rendéi folyó esztendő Boldog- Asszon)hava 20-61 is igy a’jelen kerületi határozat megállapítása után kelt utasításukban közelebbről i.zt tették a szóllúnak kötelességébe, hogy a* menti) iben a" jobb és bal parti volnál «gyg6 XC VI. Országos Ülés. — Február. 2S-kán 1810.
