1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 95. országos ülés
« XCV. Országos Ülés. — Február 27-kén. 1840. 181 Zaránd Vármegye Követe (Uollaky Albert): Küldői forrón óhajtják, hogy az Orsággyülése Pesten tartassák, ’s ez okból ők jelenleg még szállást fizetni nem akarnak, mitől ha elüttetne, Küldői részéről óvást tészen. Szabolcsi Követ (Zoltán János): Küldői addig is, míg az Országgyűlése elrendeztetik, nem kívánják, hogy azért egy vagy másrész károsodjék, azért ők Pozsony Városa kívánságát pártolván, a’ szállás fizetésben megegyeznek — e’ végből az Elölülő javallatát a’ választmány kiküldetése védett pártolja. Zólyomi Követ (Osztroluczkg Miklós): Ismételt utasítása szerint ismétli azt, a’ mit a’ múltkor kijelentett. Miután ez utóbbi időkben az országos Gyűlések gyakrabban mint hajdan öszvehivatnak, e’ mellett pedig hosszabb ideig is tartani szoktak; ennél fogva Megyéje mára’ míilt Országgyűlés alkalmával az illető házbirtokosokat az országgyűlési szállásoknak ingyen adásától felmentetni kívánta. Küldői ugyan ezt most is kívánják. Mivel azonban az országgyűlési szállásoknak fizetésével öszvekötött több érdekes kérdések, csak akkor fejtethetnek meg voltaképen, midőn az Országgyűlésnek elrendezéséről szólló rendszeres munkálat maga egész kiterjedésében fel fog vétetni: ugyan azért Küldői ez alkalommal a’ szőnyegen lévő tárgyra nézve csak ideigleni rendelkezést tétetni óhajtanak ollyképen, hogy a’ Követeknek vagy Képviselőknek országgyűlési szállásai magok a’ Küldők által azon pénz alapból, melly a’ napidijakat fedezendi, fizettessenek; azok pedig, a’ kik az Országgyűlésre személyesen meghivatnak, az illy szállásbeli költségeket tulajdon erszényekből fedezni köteleztessenek. E’ mellet pedig szükségesnek látják Küldői, hogy az országgyűlési szállásokat egy Országos Küldöttség írja öszve, azoknak egyes bérét méltó ligyelembe vévén minden helybeli körülményeket, úgy szinte azon hasznot és jótéteményeket, mellyek az Országgyűlés okozta, rendkívüli fogyasztásból és pénzkereugésből általában az egész városra és lakosira áradoznak — határozza meg. Pótló utasításánál fogva kijelenti továbbá Küldői abbeli kívánságát, hogy nem csak Pozsonyban vagy Pesten, de bár hol másutt Országgyűlések tartása eseteiben a’ törvényhozói Karok és Rendek által elfoglalandó szállások fizettessenek; mert a’ köz igazsággal össze nem fér, sőt az igazsággal ellenkezik, hogy az egész ország javát ’s gyarapítását érdeklő tanácskozások végett bár hol öszvegyült Karoknak és Rendeknek szállásokkali ellátásával néhány polgárok és adózók minden kárpótlási megtérítés nélkül köteleztessenek, ’s az egész nemzet érdeke miatt parancsoló szükség nélkül tulajdon vagyonukat feláldozzák. — Hlyen értelemben tehát nemes Pozsony Vármegyének, és nemes Pozsony Városának kivánatit pártolja. Győr Városa Követe (Czech János): Egy olly szembe ötlő igazságu ügy, mint a’jelen való nem szorult véd okokra, sőt ő azt tartja, hogy ollyanokkal előlállani nem volna egyéb haszontalan szószaporitásnál, és a’ Karok és Rendek igazság érzete elleni vétségnél! Ezeket tehát mellőzve, röviden abban terjeszti elő Küldőinek véleményét és szándékát, hogy ők is Pozsony Városa kivonatát az országgyűlési szállások megtérítése iránt alaposnak és igazságosnak ismérvén, azt buzgón pártolják, melly czélhoz, miután az Elnök javaslata is közelebb viszi, azt részéről elfogadja. Debreczen Városa Követe (Derecskey József): Azon értelemben, mint a’ fentebbi városi Követek az országgyűlési szállások megváltását pártolta. Thuróczi Követ (Justh József): Bölcsen inegjegyzette azt az Elölülő, hogy bár mi legyen is c’ tárgyban a’ Követ meggyőződése, itt az utasítás határoz — Küldői nyilvános utasításukban a’ szállást fizetni nem akarják, részint mert ez régi szokás, részint pedig, mert azt hiszik, hogy ez által a’ városnak nem kis haszna légyen, ’s minthogy az Elölülő által javallott Választmány egyedül csak a’ fizetési tabellát dolgozandná ki, Küldői pedig űzetni éppen nem akarnak, a’ Választmány kiküldetését sem pártolja. Borsodi Követ (Palóczy László): Az Elölülő példáját követi, és noha e’ tárgyban sok okokat felhozni lehetne, azokat elmellőzi, egyet azonban nem halgathat el: hogy t. i. a’ törvényhozásnak szép példája és kötelessége az árvákat és özvegyeket pártolni — hány özvegy, hány árva van itt, kinek házán kivül semmi vagyona, nrellyből él, táplálja ’s ruházza magát és árváit, mint mond majd Europa, ha megtudja, hogy éppen azoknak, kiket védni kellet volna, élelmek egy részét elvettük szállásainkkal, valljon hogy veheti ezen szenyt magára a’ törvényhozás? Csak nyúljunk keblünkbe, tapasztalandjuk Pozsony Városa kívánságának igazságát — azon előadás, mi szerint némellyek a’ szállásokat Pesten fizetni akarják, itt azonban nem, mi alapon épül? — valljon olly bizonyos e’ már erre a’ többség? de tegyük fel, hogy a’ többség tehát Pesten fizetni elrendelné, mi volna ennek következése? az t. i., hogy O Felségét jobbágyi alázatossággal megkérnék, hogy az Országgyűlését Pesten tartani méltóztassék, jfelentvéu egyszersmind, hogy az országos Rendek Pesten a’ szállás bért fizetni kívánják, de mivel Ő Felségét erre kényszeríteni nem lehet, ha Ő Felsége több okainál fogva az Országgyűlését még is Pozsonbyan tartaná, akkor tehát a’ Rendek századokig nem akarnak Pozsonyban szállást fizetni? és miért nem? mert ezzel talán a’ Kormányt darzolják? Jegyző Könyve 11. Darab. 46
