1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 95. országos ülés
174 rend tekintetéből gyakran honi törvényeinkkel más ellenkező rendelést kívánnak, részéről óhajtaná, ho«y ezen pont e’ helyen kihagyattassék, ’s ne kívánják a' Rendek gyengíteni ez által is azon véghelyek rendszerét, mellyek nem csak a’ pestis és rabló csapatok ellen erős fal gyanánt szolgálnak hazánknak, hanem minden tekintetben Európa figyelmét és csodálkozását magára vonják, külömben is az egész kérdéses vadászat maga is a’ 19dik század leikével nem egyező, és kiki tudja, hogy a’ vadászattal miily visszaélések szoktak történni; ugyan azért noha a’ panasz törvényességét nem tagadja, a’ nagyobb jó tekintetéből azonban felszóllítja a’ Rendeket, hogy ezen pontot e’ helyről hagynák ki. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor) : Jóllehet a’ vadászatról szólló törvények megváltoztatásának szükségét részéről is megösinéri; míg azonban a’ régi törvények fenállanak, azokat, jók vagy nem, megtartani kelletik — ’s minthogy a’ véghelyek Magyarország részei, azoknak is a’törvényt megtartani kelletik — minden törvény elleni tett pedig annak megsértése, és azt orvosaltatni kell; azon fogva Szerém Vármegyének e’ pont alatti kívánságának megmaradni kell; — részéről a’ félterjesztésre szavaz. Szerémi Követ (Poszávecz Zsigmond): Előtte szólló Csongrádi Követ megjegyzi: hogy nem arról legyen a’ kérdés, jók e’ a’ vadászat eránti törvények, ’s megegyeznek e’ azok a’ század leikével? hanem arról, vágynak e’ törvények, és hogy tartatnak azok meg, minthogy pedig törvények vágynak, és panaszképen előadatik, hogy azo’ megsértetnek — ezen sérelmet felterjeszteni igen is kelletik, mert a’ véghelyeken nem csak szomszéd megyei nemeseknek, hanem magoknak a’ véghelyeken lakozó nemeseknek is tiltatik a’ vadászat — minél fogva felszóllítja a’ Rendeket ebbeli méltó és igazságos sérelem pártolására. Az Elölülő előadásának igazságát éppen a’ Szeremi Követ mostani kijelentésében találja, miután t. i. nem csak Szerém vármegyei, de magok a’ véghelyéken lakó nemesek is tiltatnak a’ vadászattól — kitetszik, hogy ezen rendelet és eltiltás nem a’ törvényeránti tiszteletlenség, vagy a’ nemesi szabadságok korlátozása, hanem egyedül a’ véghelyeken olly igen szükséges rend fentartása tekintetéből tétettek, ’s e’ szempontból, a’ mint már feljebb is kijelentette, ne kívánják a’ véghelyeknek olly annyira czélirányos és üdvös rendeltetésöket hasonló intézkedésekkel gyengíteni — ’« ennél fogva továbbá is felszóllítja a’ Rendeket, hogy ezen pontot hagynák ki. Miben a’ Rendek általánosan meg is egyeztek. A’ többi ez osztálybeli sérelmekre semmi észrevétel nem fordulván elő — az Elölülő a* napi Ülést eloszlatta. XC1V. Országos Ülés. - Február 26-kán. 1840. XCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. Február 27-kéu 1840. Tárgya: az országos sérelmek és kiváltatok 4dik szakasza. Az Ülés megnyitásával az Elölülő felolvastatta egyik ítélőmestere által a’ tegnapi napon tett változtátasok szerkeztetését, melly ekkép következik: 2dik Osztály. 4dik Szám alatt a’ királyi kincstár ellen fenforgó követelésekre nézve, minthogy az országos Ülésben illynemü követeléseket több Törvényhatóságok Képviselőji bejelentettek, az országos határozás igy fog állani: A’ 4dik pont alatti Trenchin, Nógrád és Hont Vármegyék követelései eránt észrevétel szinte nem fordul elő. Hanem Esztergám, Zala, Gömör és több más Törvényhatóságok ’s hasonló nagyobb részt a’ háborús időkből keletkezett, jelesen pedig Eperjes városa szinte az akkor időben által kelő Muszka sereg élelmezéséből eredeti 11,177 ft. 52»y18 kr. rugó, ’s a’ Főkormányszékek útján sikeretlenül sürgetett követelésüknek megtérítését szorgalmazván, kivonatukban mindnyájan pártoltalak. 13dik Szám alatti sérelem szerkezéséhől ezen szók után: „Farkas Ferencz Ügyvéd“ ezen szók „Borkó László írnokával együtt“ kimaradnak.
