1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
100 19-ik szám alatti Fejér, Nógrád és Borsod Vgyéknck azon kívánsága, hogy ü Felségének abbéli k. kir. rendelése, meJly szerént a' törvényes házasságon kívül született gyermekek annyok vallásában maradnak, és neveltetnek, a’ külön tárgyaltatás alatt lévő vallásbeli sérelmek, és kiváltatokhoz kapcsoltatván itt kimarad. 22-ik szám alatt lévő, 's az izraelitáknak honosítását érdeklő szerkeztésben e' szó helyett „nemtelen“ ezen szók „néni nemes“ tétetvén a szerkesztés igy fog állani: „Vas Vgye kívánja, hogy az izraelitáknak a’ magyar hazában szabad lakás, 's azon polgári jogok mellyekkcl egy nem nemes bir megadattassanak.“ 29-ik szám alatt szab. kir. Szathmár Városának a’ biztosi, és ügyészi vallások esketések, ’s tanuk hitelesítését illető kívánságára nézve a tartozások, és tanuknak napi bére eránt tett törvény javallatnak tárgyaltatása a’rendszeres munkálatra utasitatván, e' helyen kihagyatik — *s ennél fogva az ezen pontbeli végzés igy lészen: „Jelen pont alatt foglalt sz. kir. Szathmár Városa kiváltságának azon része, melly a' tanuzást, és a' tanuknak napi bérét illeti a’ rendszeres munkálatra utasitatván, a’ biztosi, és ügyvédi vallásoknak a’ városi Tanács előtt is megtürténhetőségére nézve a’ Karok és Rendek az ide •/. alatt mellékelt törvény javallatot kívánják () Felségének felterjeszteni. 33-ik szám alatt a’ büntető pereket érdeklő előadása, 's kívánsága Somogy Várgyének a’ büntető törvénykönyv tárgyalására halasztatván itt kimarad. 38-ik szám alatt Torna A gyének az erdők fentartására , ’s az elharapódzott erdő tolvajság meggátlására erányzott kívánsága a' mezei rendürségbeli törvényjavallatban előfordulván, e’ helyen kihagyatik. 42-ik szám alatt levő , és vallásos dolgot illető Veszprém A gyé által előterjesztett sérelemnek tárgyaltatása jelenleg a’ két Tábla között forgásba lévő vallásbeli sérelmek, és kivánatoknak bevégzéséig— függőben hagyatik, mellyeket is Az Előlülő a’ Rendek kívánságokhoz képest köz leiratra bocsájtván, a’ mái napi tanácskozásokat az országos sérelmek, és kiváltatok 2-ik szakaszánál kezdette, mellyeknek 2-ik pont alattira: Pozsony Argye Követe (Olgyay Titus): Nyitra Vmegye előadásának felterjesztését nem ellenzi ugyan, csupán azt kívánja, hogy ezen szőlők a’ porták üszveirása alkalmával tekintetbe vétetvén, az azoktól járó teher is 3Iegyéjéről levonassék, és Nyitra Vmegyénck által irattassék. Nyitrai Követ (Emödy János): Pozsony Vmegye Követének kívánsága 0 Felsége által kibocsátandó k. Leirattól függvén, jelenleg csak annak felterjesztéséért esedezett. A’ 3-ik pont alattira. Zempléni Követ (Péterffy Károly): Abaúj e’ béli sérelmét nem pártolja; mert a’ második ellcntállás eránti szokás hazánkban külömbőző, és néhol elfogadtatik az, máshol pedig a’közben telt második ellcntállás hatalom karral végrehajtatik. — Jól tudja azt a' szóló, hogy az ellent állásnak kevesen légyének pártolói, mivel az, az igazság kiszolgáltatását akadályoztatja, azonban törvényes rendszerünkkel nem ellenkezik; mert ha az első ellent állási büntetéstől felmentetvén az alperes nekie másod izbeni ellent állás nem engedtetik meg, azon esetben az alperes a" biró önkényének vagyon kitéve, — ugyan is Hazánkban a’ felperes választván a bíróságot, már kezdetben ollyat választ, kikkel barátsági viszonyokban áll , vagy legalább az alperesnek nem jó embere, a’ ki is azután a’ pert a’ felperes javára, vagy idejének előtte, vagy különben, kedvezőleg eldönti, ha tehát az alperesnek a' második ellentállása törvényes rendszerünkkel nem ellenkezik, ’se’részbeni gyakorlat hazánkban külömböző az Abauji itt 3-dik pont alatti sérelmet nem pártolja. Az Előlülő a' dolog érdemére nem szól, mert a' magyar kir. Udvari Tanács rendelkezésének okait fogja adni — azonban Zemplén Vgye Követének előadását nem osztja, mert az ellentállás, az igazság kiszolgáltatásának, úgy is nagy akadályul szolgálván, ha ezt meg kétszer is lehetne használni, ugyanazon okoknál fogva, mcllyek a másodszori e 1 len tál lás t megengedik, lehetne a’ harmadszori, és negyedszeri ellentállást is használni, mitől Isten mentsen meg, azért a’ Zempléni előadást nem osztván, minthogy Abauj Vmegye által ezen dolog egész általányossággal adatik elő, a’ felterjesztése ellen nincs észrevétele. Nyitrai Követ fEmödty Juhos) : — Küldői is azt hiszik, hogy olly esetekben, a'hol az alperes az ellentállási bírságoktól fel van mentve,a’ másodszori ellenállásáért hatalom kart rendelni ne lehessen — Abauj Agyé előadását azonban sérelemnek csak azon fogva sem tartja; mert a végrehajtó hatalomnak joga van birtokon belöli parancsolatokat kiadni, mert azok a dolog érdemét nem veszedelmeztetik, hanem csak az igazság kiszolgáltatását tárgyazzák — a mit kiilümben már a' Rendek is tegnapi napon az 1-ső osztály 12. pontja alatti sérelem tárgyaltatásánál megösmértek. XCIV. Országos Ülés. — Február. 2SS~kán 1840.
