1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
151 leztetne. Melly Ítéletek és bíróságok öszveütközését, minthogy törvényeink eszközleni nein akar- Közönséges séták, azért ő Soprony Vármegye előadott sérelmét nem pártolhatja. "íTM! VeitVrjelz Abauji Követ (Gr. Péchy Emánuel): Soprony Vármegye előterjesztése következésében a’ sé-te,m j*v*l,","*k reimet felterjesztendőnek véli annál az okuál fogva, mivel az 1807:13dik, és a’visszahelyheztetésről alkotott több rendbeli törvényczikkelyek az impenfsionalis institutumról semmi szót nem tesznek, ’s azt, hogy a’jobbágyoknak, főképeu a’ feltett esetben más földes úrnak jobbágyai ellen visszahelyheztető perrel rövid útoni elégtételt ’s igazságot kérni lehessen, nem tiltják; külömben is a’ sommás visszahelyheztetésről azért alkottattak törvények, hogy a’ gyengébbeknek, kik régenten hatalmasabbak által nyomtatván igazságos kereseteknek kiszolgáltatásához számos esztendők lefolyása után is alig jutottak, visszahelyheztető perrel rövid útoni elégtétel és igazság kiszolgáltasson, már pedig tudjuk, hogy az impensionalis perek 30, 40 esztendőkig is szoktak folyni, ’s e’ szeréut a’ visszahelyheztetésről szólló törvények jótékony czéljoktól meg lennének fosztva, minek eszközlésére segéd kezeket nyújtani nem akarván, a’ sérelmet pártolja. Vas Vármegye Követe (rLarka János): Nem vizsgálja mennyire terjed a’ nemtelenekre nézve az impensio, csak azt mondja, hogy ha az erőszakos foglalások esetei impensionalis útra tartoznának akkor, mivel az úri Szék, az impensionalis bíróság, maga a’ földes úr fogná megítélni, valljon az ő jobbágya a’ más földes úr allodialis földjét helyesen foglalta e’ el, vagy sem? és igy mivel a’ földes úr rendesen a’jobbágya által foglaltat, a’ foglalás helyes vagy helytelen voltának azon uraság bírósága által kellene megitéltetni, a' ki foglaltat, melly minthogy sem az igazsággal meg nem egyeztethető, sem az erőszakos elfoglalások meggAtlását nem eszközölheti, a’ Sopronyi esetben valóságos sérelmet talál, és azt felterjesztetni kívánja. Ezt maradjon felkiáltás követvén, a’ felolvasott pont megállapíttatott. A’ Telik pont felolvastatván, Liptó Vármegye Követe (Thurdnszky Péter): Nem remélhetvén, hogy a’ porták kiigazítását tárgyazó országos munkálat még ezen Országgyűlésen felvétessen, Nádor Ispány O cs. kir. Főherczegségét megkéretni kívánta, hogy a’ portákat még ezen Országgyűlésen kiigazítani méltóztassék. Pozsony Vármegye Követe (Olgyay Titus): Kijelentette, hogy noha szinte Pozsony Vármegye is meg vagyon az adóval terhelve, és ez eránt méltán panaszkodhat, a’ Liptói kívánságnak helyét ez úttal még sem találja. A’ felolvasott szerkezet tehát megállapítatván, és annak folytában A’ 8dik pont felolvastatván, * Krassó Vármegye Követe (Kiss Andrásj: A’ bérkocsisokra nézve észrevétele nincs, azonban nem tartja szükségesnek, hogy azon korlátozás megszüntetése kérettessen, melly szerént Magyarországban a’ posta ló váltó helyekre posta lovakon érkezett útasok további útjokat szinte posta lovakon folytatni kéntelenitessenek; miután honunkban mindenkinek, a’ kinek úgy nevezett forspont assignatiója vagyon szab adni, de mindég adnak is előfogattokat, bár ha az útas posta lovakkal érkezett is, és mind erre, mind pedig arra is, hogy akármelly felfogadott kocsis illyen posta lovakon érkezőnek be ne fogjon, se tilalom, se büntetés nincs állítva, következőleg azon akadályoztatások, mellyek itt, ott történtek inkább, mint az egyes postamesterek erőszakoskodásai és mint visszaélések tekintendők, mellyeken segíteni bármilly egyes tisztviselőnek hatalmában áll, a’ mi a’ felfolyamodást feleslegesé teszi. Ez, valamint a’ nyomba felolvasott 9dik pont is megállapíttatván. A’ lüdik pont felolvastatott. Az Elölülő: O is igazságosnak vélte, hogy az 183%: 45dik törvénvczikkely a’ következő időkre is kiterjesztessen, azért a’ Karokat felszóllította, hogy arra nézve törvényjavallatot készítsenek; kijelentette egyszersmind azt is, hogy a’ többi e’pontbeli kívánságok is idő szeréutiek annál fogva, midőn az ítélőszékek rendbeszedése előkerül, figyelembe fognak vétetni. A' Ildik, 12dik és 13dik pontra semmi észrevétel nem lévén, A’ Ildik pont felolvastatott. Mármaros Vármegye Követe (Móritz Péter): Zemplén Vármegye által e’ pont alatt előadott sérelmet Megyéje is ollyanak ösméri, mert midőn a’ koronázásbéli ajándékból reája háromlott aranyoknak befizetése sürgettetett; azon kívánság, hogy arra az esetre, ha ezek ezüstben vagy banknótákban fizettetnének, 100 forinthoz 5 forintok pótoltassanak, nem magányos személyek között történt, hanem felsőbb rendelés által intéztetett Megyéjéhez; egyébiránt ugyan ezen pont alatt előadatott kívánságait az ott megemlített Megyéjének a’ bankó ezéduláknak hamis készítéséből, hogy azoknak elrongyolásából az adó fizetők nagy kárára szokott káromlásnak jövendőre lehető megakadályoztatása iránt, Megyéje szinte pártolja, ’s ezen felül azt is többszőrül! tapasztalván, hogy a’ tudatlan köznép sokszor megcsalattatik azon régi rézpénzek által, mellyek más értéket mutatnak a’ 38 * XCili. Országos Ütés. — Február 25-kén 1840.
