1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 91. országos ülés
132 AT/. Országos des. — Februarius 22-kén 1810. városi rendezett Magistratus előtt folytatni lehessen. Van a mi javallatunkban is egy Törvényszék t. i. a’ Pesti, melJy kiterjedtebb a Csehinél, minthogy nem csak a köre és népessége nabb hanem mellyben fontosabb városok is léteznek, mint a Csehiek Azon kiviil azt gondolja, hogy bizonyosan nagy oknak kelletett lenni, mellynél fogva, mind az első országos, mind a’ mostani kerületi választmány ugyanazon számát szükségesnek tartotta. — A’ mit G)őr Városának Követe előhozott az szinte oda czéloz, a mire az új Austriai javallat (Entwurf) t. i. hogy olly városi Tanács előtt is lehessen vállóilag perlekedni, melly arra elegendően alkalmatos. Ezen eszmét inaga a’ kerületi Válaszlinány is akarta használni, hanem több tekinteteknél fogva, azt minden sz. kir. Városokba kivihetőnek nem találta, se a bírákra, se a’ kivántatott kereskedőkre nézve, azonban igaz, hogy ezen eszme érdemli a törvényhozásnak egész figyelmét, mert minden intézet csak úgy felelhet meg czéljának.ha annyi erővel bír, mennyit a reá bízott munka kíván. A’ mit a’ méltóságos Elnök úr továbbá a’költségekről felhozni méltóztatott, a’ mint tellyesen reményű, hogy az atyáskodó Kormány, melly alattvalói boldogságát szivében hordja, azokat kémélni nem fogja, úgy más részről teljességgel megvan győződve, hogy azon költségek, nem csak a1 bejövő taksák által, hanem a’kereskedés felemelésével részszerint a’posta, részszerint a1 vámok nagyobbított jövedelmeiből bizonyosan fognak pótoltatni. — Ezeknél fogva kéri a’ méltóságos Lírát és a’Karokat és Rendeket, hogy a' Váltótörvényszékeknek javaslatba hozott számát pártolni méltóztassanak. Borsodi Köret (Palóczy László'): Azon kerdesre Győrött e’ vagy Sopronban legyen a’ Váltótörvényszék kijelenti, hogy részéről Sopronban kívánja, mert noha Sopronban nem volt is, és úgy annak fekvését sem tudja, hallotta azonban dicsérni, kivált azon oldalról, hogy régi okleveleket megőrizni jól tudja, ’s e tekintetben Sopronnak ollyan kincse legyen, mellyel egy Város, egy Megye se dicsekedhetik, egy illyen ^ áros megérdemli a’ jutalmaztatást, és a’ Rendek igen bölcsen teszik, ha a Váltószéket Sopronban rendelendik — Ami pedig, Eperjes és Kassa Városok közti kérdést illeti, minden Város maga érdekeit pártolja, ’s midőn Abaúj és Sáros Vármegyék kebelekben fekvő királyi Városaik mellett felszóllalnak, igen bölcsen igen helyesen teszik, azonban ha részre hajlatlanúl ezen tárgy vizsgáltaik, és tekintetik a’ Tiszántúli kereskedés , akkor meg kell mondani, hogy Kassa Városa szép, csinos, minden tekintetben tiszteletet érdemel, a’ kereskedésre azonban nem kedvező pont, és kikeli mondani azt is, hogy valamint eddig Kassa kereskedő Város soha sem volt, úgy nem is lesz az jövendőre sem — igaz ugyan, hogy Eperjesen sincsen nagy kereskedés, de ha tekinteibe vétetik, hogy a’ két Város között hol kezd még is inkább lábra kapni, azon esetben Eperjes elsőbséget érdemel, ’s ha ön megyéje helyzetét tekinti Eperjes felé mondhatja még is, hogy a’ bor és vászonnyal van valami kereskedése, Kassával ellenben, ha csak Abauj rendei nem szíveskednek a'Borsodi rendeket valami nemzeti Ünnepre meghívni, a’ kereskedési tekintetben csak a’ semminél nagyobb az öszve köttetések, igaz ugyan, hogy a' Rendek bölcsesége a’ jövendőt is tekinti ’s módott nyújt, hogy jövendőre emelkedjen, azonban e’ tekintetben is Eperjes érdemli a’ Rendek figyelmét, mert Kassának van 2 mezővárosa és 17 helysége, ez tehát elvagyon látva —ellenben Eperjes szegény és nagy szüksége volna a’ segedelemre, ha tehát a’ két \ áros között csak ugyan kell Váltószéknek lenni, akkoron minden tekintetben az elsőbbség Eperjest illeti. — Azonban hogy ezen két város megbéküljön és ne legyen baja egymással, ne éljenek rósz szomszédságban, neki egy javallata volna, melly abból állana, hogy a Váltótörvény szék Miskolczra által tétetnek, — és ha tekintjük akár természeti fekvését, akár emporiumát, akár népességét meg kell esmérni magoknak a két Városoknak, hogy Miskolczal e’ részben egy sem mérkőzhet, ha az utak vétetnek tekintetbe, a’ Gömöri utakat kivéve, egy sem fogható a’ Borsodiakhoz, ezen felül Liptó, Ána, Thurócz, Szepes, Sáros, Abauj, Torna, Miskólt al egyesítve vannak; Pestről Gallicia felé vezető ut, Miskoltzou keresztül mén, és annak közép pontja — így tehát Miskóltz a’ két vetélkedő városnál csak abban állana alább, hogy nem királyi Város, ez azonban nem ok mert hiszem nem szükséges megkivántatósága a’ Váltótörvényszékeknek, — és így miután mind természeti helyzetére, mind kereskedési viszonyaira Miskolci, Kassa és Eperjesnél előbb áll , — kívánná hogy a’ Kassai Váltótörvényszék Miskóltzra által tétessék. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Ő azt hiszi hogy a' Váltótörvényszékre nem ott vagyon szükség, a’ hol a’ termesztmények, vagy árúk készpénzben fuetetnek, hanem ott a’ hol egy kereskedő a’ másiktól vesz, a’ fizetések pedig váltókkal történnek. E’ tárgyhoz nem szóllott volna mivel a’ Kerületekben igen is kimeritőleg szóllott, ha csak az Aradi Követ Arad Városának sok elsóbségeit fel nem hordotta volna, mellyeknek folytában kötelességének tartja Szeged, és Arad között felvilágosítást adni: — igaz ugyan hogy Szeged nem dicsekszik azzal a’ mije nincsen t. i. a’ kereskedéssel, hanem a’ Váltótör vényszéknek , oda való rendeltetése éppen egy ok arra, hogy a’ kereskedés előre haladjék. — Már a’ ki az alföldet ismeri, senki sem fogja tagadni, hogy maga a' természet Szegedet, az alföldi kereskedése közép pontjává jelelte ki, mert \
