1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
02 IV. Országos Lies — Junius 18-háti. eií’ire látásával illy záradék öszvefér e\ mellj hol perplexitás eredhet.? — Azt hallotta továbbá: * "Pe ip- járadék mellett minél előbbi orvoslást nyerhetünk; — a' szólló azt csak akkor hihetne; I,a nékie is a’ kormány eránti bizodalomról olly fogalma lenne, mint Somogy vgye követjéifek; de midőn azt hiszi: hogy ahoz, kitol orvoslást várunk, birodalommal járulni kell; hogy azt okokkal nem pedig puszta demonstratioval aggodalmunk, megszüntetésére bírni keH: ezen záradék mellett orvoslást alig várhat olly kormánytól, melly midón hite és meggyőződése szerint valamire nem állhat, azt illy féle demonstration annyival kevésbé megadhatja. — Végtére azt állították; hogy függetlenségünk veszedelmeztetve lévén, annak helyre állításáig a’ KK- és RR- semmit fel nem terjeszthetnek. Itten ön magokkal ellenkezésben vágynak, mert hogy ha azon idő alatt valamely más hatalom befolyása alatt „tehát mint nem szabad emberek tanácskoznak, és végzéseket hoznak“ — lehet e’ azt a’ törvényhozó test bölcsességével megegyeztetni: hogy illynemü végzéseket Ö Felsége eleibe terjesszék, és azon végzésekre sanctiot kérjenek, mellyekre állítólag szorítanak. Ez esetben minden további tanácskozás is haszontalan volna. — Gömör megyének követje a’ nem cselekvési jógot említette, de mint ugyan azon Követ, Árva megyének Követjét eszméi eránt, — mellyek mindegyik meggyőződésének következményei tisztában látn i nem akarta; úcy a’ szólló Gömör Követjét a’ nem cselekvési jógról való theoria eránt átaljában tisztában nem látja, mert ezen theoria azon törvények világos rendeletébe ütközik, mellyek a’ diaetalis tractatusokról szólnak, és mellyek szerint azért küldettünk ide; hogy az ország bajain segítsünk, a’ Fejedelemmel értekezzünk. — Gömör Követje a’sérelmeket orvosolni, de az orvossal értekezni nem akar, lehet e’ azt az Országgyűlésé czéljával megegyeztem! ? — a' szólló tehát a’ záradék ellen szavaz, és a helyett a Kir. Előadásokat olly módon emlegetni kívánja; hogy a' KK. és RR. ezekről minél előbb tanátskozási szándékát O Felségének bejelentsék: ezt a" törvény, ezt a’ gyakorlat kívánja. — Igaz hogy az i^QO/i: i3. t. ez. hozatala olta több Országgyűléseken a’ Kir. Előadások foglalták el a’ köztanácskozásokat, a’ nemzet sérelmei nagyobb részben elmaradtak tehát az igazság azt hozza magával : hogy a’ Nemzet kívánságai tegyék valahára a’ bevezető tanácskozást. De azt eleink is kívánták, sót tették; — hanem mindég a’ Kir. Előadásokkal eggyütt felterjesztették, és a’ KK. és RR. egy példára sem hivatalkozhatnak, hol az első felírásokban a’ Kir. Előadásokról említés sem tevődött volna- Múlt Országgyűlése alkalmával 4. fel irás egyszerre felterjesztetett, a’ között egy a’ Kir. Előadásokról szóllott; sőtt íSjőben midőn legsúlyosabb sérelmeinek orvoslását szorgalmazták, az első felírásban a’ Kir- Előadásokról el nem felejtkeztek. — E jelen felírásban szó sincs azokról: mintha O Felsége szent szavát nem is hallottuk volna; lehet e’ ezen lépést a’ törvény és ősi szokás szabályihoz alkalmaztatni? Bátran hivatkozik a’ szólló a’ KK. és RR. mindegyikére, ha váljon egy Felírásra emlékezik, melly a’ Kir. Előadások után O Felsége eleibe terjesztetvén azokról legkíssebb említést nem tenne. —Illy ösvényen Eleink soha sem jártak, azon a’ szólló orvoslást nem várhat, és így a’ KK. és RR. kéri, hogy a’ K»r. Előadások felterjesztése módjáról tanácskozván, az eránti szándékjokat e’ Felírás végén O Felségének béjelenteni siessenek. Egyébaránt a' városok indítványára nézve a’ Censorok választását benső elrendeltetési kérdésekkel, mellyeknek eldöntését maga idejére halasztja, öszvekött* lésben nem látván; arra szavaz, hogy magok közül Censorokat válasszanak, kik a’ többi Censorokkal a szokott mód szerint az országgyűlési naplót hitelesítsék. Th uróczi követ (B. Prónay GáöorJ Esztergami követnek szavaival kezdi ő is beszédjét ,,hogy t. i- forrón óhajtotta a’ nemzet az Országgyűlését, mellybe sebei orvosoltassanak; azonban koránt sem hozza ki ebből azt, mit Esztergami követ, hogy tehát azért a’ kir. Előadások vétessenek fel, hanem az ellenkezőt, hogy t. i. a' sérelmek orvosoltassanak. Mint mások is jelentették a’ kér. izenet felolvasásával aggodalma megszűnt, de jövendőre azt kívánja , hogy mindenkor előbb a kér, izenetek olvastassanak fel; —- a’ Pesti sérelemre általmenve, azt nagy sérelemnek tekinti , 's eránta véleményét már a’ kér. ülésekbe kimondotta, hol csak egy voks nyilatkozott ellene, melly ott ugyan árván maradott, tegnap azonban már társra talált, de hála az Egeknek» hogy csak olly voksra, melly többekkel csak eggyet számol. — A’ kir. városokra nézve Zalával mindenekben kezet lóg; az egyházi Rendnek azonban azon oknál fogva, mellyet Torontáli követ felhozott, napló Bírálót nem kíván adni. Szabolcsi követ ('Zoltán János) Küldői elolegesen azt tévén kötelességébe, hogy a’ Kir. Kegyelmes Előterjesztéseket nekiek sebes postán megküldvén, addig az azok eránti tanácskozásokat felfüggeszteni igyekezzen, jövendőre nézve szorgalmaztatván, hogy a’ Kir. Előadások mindenkor a Kir. meghívó Levélben közöltessenek. Hogy továbbá Küldői szemek előtt tartván az 149Ő: 25. tórv. czik. rendeletét, melly szerint a' Kormány kötelességei közé számíttatik az Országnak közönséges ügyeit és kivánatait a’ K. Kir. Előadásokban foglalni, valamint az eddigi nevezetesen pedig t8oj\ t8a5. i83oés iSŐ2 6 országos gjrakorlatot, a’ midőn mindenkor a* Ország elóleges sérelmei kiemeltettek—a’Kir. Előadásokkal egy nyomon, — hol felváltva, de mindenkor szoros kapcsolatban tárgyaltattak, biztosan reménylvén továbbá, hogy a’ K. Előadások az Ország fő kivánatát magokba foglalandják; Küldötteiknek azon utasítást adták, ti
