1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
A’ fentebbi Somogyi Követ az Elölülőnek észrevételére azt kívánja megjegyezni feleletül, hogy 6 azon állítást, mellyet érinteni tetszett, átalyános elv gyanánt mondván, jelenleg senkire azt nem alkalmaztatta. Ax Elölülő ennek folytában észrevételét szinte csak az állalyános kijelentésre kiváota szoritatni, és értetni. Horváthországi Követ, (Dominich Sándor.) Miután a’kitűzött kérdéseknek, — ha vaílyon Pest vármegye Rendei által Országgyűlési köveseknek elválasztott Gr. Ráday Gedeon az itteni megjelenéstől el tiltathatik e’ vagy nem — 's a’sz. kir. városoknak, és az egyházi Rendnek minő szavazati jus legyen adandó? érdekes elhatározások, úgy szinte ezen kérdéseknek a’ Mltgos fo Rendek eleibe minő alakbani felterjeszthetések bővebb tanácskozást kívánnának, ’s a’ dolognak illyhelyhezetében a’ kir. Előadások felvételének hosszasabb időre leendő elhalasztatása előrelátható volna, kivánatink ’s sérelmeink törvényes orvoslását pedig soha könnyebben nem reménylhetvén, mint mikor a' törvények megtartásának akadályait magunk részéről elmellőzzük; nyilván kitűnők azon akadályok, mellyek a’ Kir. Előadások hátratételek miatt a' törvényhozó test hasznos haladását gátolhatnák: minélfogva mind az 1790: i3. törv.Czik. ezen szavait: ut primo PropositioIV. Országot Ólét — Junius 18kun. nes Regiae, dein vero postulata ac gravamina SS. et 00, diaetaliter congregatorum pertractentur, mind pedig küldői nyilvános utasítását figyelemben tartván, arra bátor felszóllitani a’ KK. és RR. hogy mindenekelőtt a’ Kir. Előadások vétessenek tanácskozásba. Elmellőzvén tehát e’ szerint minden egyéb kérdések fejtegetését, a’ sz. kir. városoknak egyedül azon időig, míglen ezen tárgy az Országgyűlése coordinaltatásakor elhatároztatni fog, egy jegyzőkönyvi Censort engedtetni kíván. Honthi Követ (Luka Sándor) A' múlt Országgyűlésének egyik legnagyobb dicsőségé: abba találta: hogy a’ máihoz hasonló több o’lyatén kérdéseket gyakorlatilag kifejtett, mint a’ kerületi üléseket is — mellyeknek haszna felszámíthatlan, ugyan azért ö is mindent, a mi annak állását csak legkevesebbé is veszedelmeztetné elhárítani óhajtván, kivánja jövendőre mindenkor a’ kerületi izeneteket előbb felolvastatni, — a’ tanácskozás alatt lévő tárgyhoz szólván, három kérdést lát felállítva, az első valljon a’ sérelmek vétessenek e' fel először, vagy pedig a’ kir. Előadások? a’ második a’sérelmek között valljon a’ Pesti sérelem e'? a’ 3-ik pedig a’ kir. városokat illeti. Mi az elsőt illeti: Zala vmgyéhez csatlakozik, ’s annak kijelentése mellett maga is oda nyilatkozik: hogy a’kir. Előadások előtt a’sérelmek, azok között pedig a’ Pesti sérelem legelsőbben vétessék fel, nem is mozdítja el ebéli elhatározásától Esztergami követnek megczáfolása, mert erre nézve a' Borsodi igen érdemes követtel tart, ki azt i\em czáfolásnak, hanem csak czáfolni való akaratnak lenni mondotta. Ugyan is Esztergám vmgye követe az 179t : i3. törv. Czikre nézve azt állította fel: hogy az vagy kiegészítő vagy nem, hanem kiegészítő Zalát kérdette: hogy hogyan fogja kiegésziteni ? a’ másik részét pedig t. i. ha kiegészitö az Esztergomi követ egészlen elhagyta, holott a’ szólló azt hitte, hogy azon esetre ha kiegészítő — a’ mint a* minden tekintetben ollyan— akkoron Zala vmegye kijelentéséhez járuland — azonban nem csak a’ Zalai követ által felhozottaknál, de az ellenkező gyakorlatnál fogva is a’ kir. Előadások előtt a' sérelmeket kellene felvenni. — Mi pedig a’ Pesti sérelmet illeti, ezt magába olly nagynak nyilatkoztatta: hogy arról még szóllani annyit tenne, mint a’ dolgot homályosítani akarni; 0 tehát ennek fejtegetésével felhagyván, egyedül orvosoltatását sürgeti, — ha pedig a’ KK. és RR. e’ sérelmet orvosolni akarják, a’ jó rend megkívánja: hogy mind addig, míg az nem orvosoltatik, másba semmibe se bocsájtkozzanak ; mert végre majd a’ kir. Előadásokba is belebocsájtkoznak, és Ráday mégsem lészen körökbe: ugyan azért Ő részéröl a' kerületi izenetre, 's annak záradékára szavaz.— Hallotta ő ugyan azon ellenvetést, hogy azon záradék szükségtelen, hogy az magában kényszerítést foglalna, de 6 mind azokkal nem tarthat, mert mind az mi a’ diaetalis tractatusokat elősegití és előmozdítja, azt szükségtelennek mondani nem lehet, kénszerítésröl sincsen itten szó, mert azt fel sem lehet tenni, hogy ezen tárgyért a’ kormány az Országgyűlést szétoszlatni kivanhatná, részéröl tehát mind addig, mig ezen Pesti sérelemre kedvező válasz nem érkezend semmiről sem kíván tanácskozni, ha azonban ebbéli kivánságától elüttetne a' kér. ízenethez ragaszkodik. — A’kir. városokra nézve kívánná ugyan őket jobb állásba helyheztetní, azonban mind addig, míg függetlenségek kivíva nincsen, semmi engedményt nem kíván nékik adatni, nem is tart Zalával abba, „hogy milly csekély mit kérnek“ nem, ő részéről nem akar keveset adni, hanem akar illendően — csak arra qualíficálva legyenek — azért ő mostani állásokba még napló Bírálót sem kivan nekíek adni. Zempléni követ (.Lónyay Gábor) minekelőtte a' tárgyra előadná véleményét, szükségesnek tartja Zala példájára, mostanra ’s jövendőre kijelenteni: hogy valahányszor a’ Kormánj'ró! szólland, soha sem fogja ezen nevezet alatt érteni a’ fejedelmi tisztelt s szent Személyét, hanem azon személyeket, kikről szóllani kell, 's kiknek tetteit nem csak bírálni, de gáncsolni is hatóságában van annak, ki azokra a" törvény szerint büntetést is kérhet. Küldői kívánják ugyan, hogy a’ kir. Előadásokba beereszkedjenck, ezt mindnyáján kívánják,— de ki is ne kívánná azt tellyen
