1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 61. országos ülés
394 LX1. Országos Ülés. — November 22-kén. 1839 negyedik záradék felett vagyon a’tanácskozás — a’leggyengébb közöttük a’mostani, melly abból áll hogy az ujonczok oblátumát ne terjesszük mind addig fel, még a’ szollás szabadsági sérelmek is fel nem terjesztetnek, — utánna következik az, hogy addig a’ katonaujonczok felett ne is tanácskozzunk, mig a’szállás szabadsági sérelmek nem terjesztetnek fel. 3dik volt, hogy addig felterieszíést ne tegyünk; — míg a’ szállás szabadságon ejtett sérelmek nem orvosoltalak; végre a’ 4dik, hogy addig ne is tanácskozzunk, míg csak tettleg ezen sérelmek orvosolva nem lésznek. — Küldői ezen négy záradékok közt a’ legutóbbit mint legerősebbet pártolván, a’ mellett most is nyilatkozik , — ha azonban a’többségnek más tetszik, azon esetben kénteleuségből ő is a’ Sopronyit elfogadja. Hevesi Követ (Beöthy Lajos): A’ jelen Országgyűlésen felállított záradékokat nem csak jóknak és czélarányosoknak, hanem szükségeseknek is tartja, mert ha az Országgyűlés helyheztetését tekinti, nem fogja azt senki tagadhatni, hogy a’ szállás szabadsági sérelmek orvosoltatása a’ Nemzet legfőbb óhajtása, a’ Kormányé ellenben az ujonczok megadása. — A’ Nemzet kívánsága igen természetes és szivrehatá, mert hiszen ki fogja tagadhatni, hogy a’ szállás szabadsága nélkül valaha alkotmány felállhatott? igy tehát ezzel bírnia kell előbb a’ nemzetnek, hogy sem a’ katona állítás szövevényesebb kérdésébe tanácskozhassék, azok feletti tanácskozásokat pedig elmellőzni senkinek sincsen szándékában is, ugyan azért előbb orvosoltassék a’ baj, melly a1 szállás szabadságából eredeti, ’s a’ katona ujonczok feletti tanácskozások azonnal bé fejeztetnek — mit az Elölülő az élethez szükséges kenyér és viz felöl szállott, arra megjegyezi: hogy az élethez éppen akkép szükséges az álom is, ’s még a’ szállás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak, valljon kinek lesz álma? kinek nyugodalma? ’s ki lesz biztos a’ felől: hogy midőn az alkotmány szárnyai alatt csendesen nyugodni véli magát, a’ szuronyokkal fel nem riasztatik? — ezeknél fogva Küldői a’ záradékot fentartani kívánván, midőn nincs reménye, hogy más keresztül mehetne, a’ Sopronyit elfogadja, — ellenben. Szeremi Követ (Poszávecz Zsiymoiul): Legszentebb kötelességének tartotta mindég utasítását és Küldői akaratját követni, :s miután ezek a’ katonai ujonczok állítását semmi feltételekhez vagy záradékokhoz nem kötették, a’ Sopronyi indítványt el nem fogadja. Veszprémi Követ (Kocsi-Horváth Sámuel). Számtalan viszontagságokon általment, de ezekből szerencsésen ki verekedett hazánkban, jelen időszakaszai közül alig volt egyegy jelesebb az 1830ki esztendőnél, mellyben a’ haza polgárai ellen gyakorlott, ’s az egész keresztény világban másutt sehol már nem divatozott rabszolgaság, törvény által eltöröltetett. Ugyanis minek nevezheti a’ szálló másnak, a’ katona állítás azon időig uralkodott módját, melly szerént a’ haza jótéteményében legkevesebb részt vevő polgárok véletlenül megkötöztettek, a’ férjek hitveseiknek, az ifjak szüleiknek karjai közül kiragadtattak, holtig való katonáskodásra kénszerittettek, ’s legfeljebb arra tarthattak csupán számot, hogy hazájokba erőtlenedve ’s csak meghalni ’s eltemetkezui térjenek vissza. — A’ tíz esztendőkre terjedő capitulationak behozatala, megszüntette ezen rabszolgaságot, 's a’ polgárok a’ hozott törvény által bizodalmát gerjesztetvén, önkényt jelelitek meg a szállá Megyéjében a’ sors húzásra, mellynek kebelében ezen mád a’ legszerencsésebb sikerrel gyakoroltatott. — A’ törvény mondván ki a’ katonai szolgálatnak csupán tiz évekre való terjedését, a’törvényhozói összes testnek legszorosabb, legszentebb kötelessége, a’ kitett időben állított katonáknak szolgálatuk idejének lefolyása utánui haza bocsáttatásukat eszközölni. Ebből természete. sen következik az elbocsátás által származható hiánynak megtudása, ’s azon esetre, ha a' szokott utón a’ hiány megtudatnék, a’ békesség idejére szükséges kiállítása (a’ completatiot egyéberánt az ország soha el nem válalván) az országnak szoros kötelességében álí, mert máskép a’ kiállított katonáknak haza bocsátatása sok nehézségeknek ’s akadályoknak volna alávetve. Adósleveleket tartanak ezen katonák kezükben, ’s jusok van az adásoktól, a’ pontos iizetést megkívánni. Küldői ezeu tárgyat semmi záradékkal összekapcsolni vagy hátráltatni nem akarván, ’s a’ kir. Előadásokban tüstént leendő bebocsátkozást neki kötelességül adván, minekutánna magok a’ Rendek is a' szükség megtudására szolgáló adatoknak kiadása végett ü Felségét megkérték, oda szavaz: hogy az 1830ki esztendei mád szerént a’ szükség tudassák meg, és ehhez alkalmaztatva az ajánlás is megtétessék, fentartván magának az állítás módja, és egyéb feltételek eránt, mellyeket a’ katonák állításával egybekapcsolni kivan, annak idejében vélekedését ’s Küldői utasítását előadni, az előrebocsátott okoknál fogva Soprony Megye Követe által tétetett indítványt, vagyis inkább záradékot el nem fogadja. Bácsi Követ (OAry József)-. Küldői meghagyván, hogy mind addig, még a’szükség meg nem k semm* feltételekbe ne bocsátkozzék, ’s minthogy a’ Sopronyi, már magában is záradé,°. ?^La*"a’ küldői pedig a szállás szabadsági tárgyban is törvényt alkottatni kívánnának, e’ czélnol a Soprouyi indítványhoz nem járulhat.
