1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
384 LX. Országos Ülés. — November 21 -kén 1839. a’ fejedelem kincse, melly nagyság többet nyom, mint a’ katonaság sokasága, mert az csak szántba számittátik, a’ nemzet egyetértése pedig és lelkesedése felszámíthatlan, igy ha egy nemzet a’ másiknak háborút indít, nem csak a’ bajonettek szánját, hanem főkép a' lelkesedést tekinti mit ha a’ Kormány e’ nemzetnél elérni kíván, orvosolja százados sérelmeit, ’s a’ Magyar előtt semmi áldozat se lesz nagy. Egyébiránt a’ mik még a’ következetlenségről vagy tiszteletlenségről előadattak, megjegyzi, hogy ő azokat a’ kerületi végzésben fel nem találja, mert tökélletesen hiszi, hogy e’ teremben senkinek sincsen szándéka <J Felségének szükséghez képest katonaságot megtagadni, vagy pedig Ü Felsége Kiküldöttjétől a’ szükséget meg nem tudni, véleménye szerint a’kérdés csak az, mit kellessék elsőbben felvenni, és erre nézve az a’ felelet, hooy katonaság nélkül lehet tanácskozni, szólás szabadsága nélkül nem, s azért a’ Rendek csak azt mondják, hogy közelébb állván hozzájok a’ szólás szabadsági sérelem, mi előtt a’ szükséget megtudnák, azt kívánják orvosoltatni; ebben azonban nem lát semmi következetlenséget, semmi tiszteletlenséget, de ha ez utóbbi talán volna is, mentsen Isten, hogy a’ gyengédség miatt a' nemzet valaha nemzeti jussait feláldozná. — A’ felhozottaknál fogva tehát, minthogy ó a* kerületi végzésben sem következetlenséget, sem tiszteletlenséget nem lát, külömben pedig nem szokatlan, nem törvénytelen, azt részéről pártolja; — ha pedig a' többség által ezen véleményétől elültetnék, fentartja szavazatát ; a modalitás kérdését azonban, hogy a’ szükség az 1830-ik esztendő példájára e'? vagy pedig máskép történjék, a kerületekre tartozandónak véli.— Az Elölülő: Szokott módja szerint oüy sok szépet és olly sok jót mondá Zala Vármegye Követe, hogy általánosan mondva, talán nem is találkozik, ki az általa mondottakat nagy részben ne érezze, legalább lehet mondani, hogy sokakban mindnyáján osztoznak, így például, hogy a’nemzet szive a’ Fejedem kincse, melly többet ér 100,000 katonáknál, de éppen, mivel olly sok igazat szállott méltán óhajtotta volna, hogy olly futó híreket, mellyek egyébiránt az Elölülő előtt tökélletesen isméretlenek ’s mellyeknek minden esetre semmi hitelességűk nincsen némelly állittásainak fundamentumául ne használta volna; és épppn a’ méltányosság tekinteténél fogva jobb oldalát is említette volna köz dolgaink folyamatának ;. 1825-ik esztendő óta folyvást törvényes lábon áll az Ország, és a’ Fejedelem a’ Törvényhozás gyakorlatát reánk bízva kezünkbe adta ön boldogságunk megalapításának eszközét; minek tagadni nem lehet már eddig is sok jó következései voltak, ’s hogy többet ne említsen, ezen Tábla körében lát e’jelen Ozszággyűlésen először két Vármegyét, mint az ország ebbeli régi óhajtása teljesítésének szerencsés eredményét, hallja az Országgyűlési teremekben a’ Törvényhozásnak, sót a’ közigazgatásnak csak nem egész kiterjedésében a' Magyar nyelvet, látja és tapasztalja hogy a’ köznépnek alkalmasabb állás szereztetett, szóval () Felségének a’ törvényhozásnak és a’ Nemzetnek közre munkálkodásával sok történt ez utóbbi időkben, a’ mi a' köz jó megerősítésére szolgált, és még inkább a' jövendő kifejlődésnek magvát rejti magában, azonban, midőn a’ nemzeti erő fejlődik, akkoron úgy szokott feltűnni, mintha nem haladna elegendő sebességgel. Zarándi Követ fllollaky Albert): A’ kerületi végzés mellett nyilatkozott. Árvái Követ (Abaffy Aristul): A’ kerületi végzéshez nem járulhatván, utasításánál fogva a’ szükség megtudására az 1S30 észt. példákra egy Kiküldöttséget neveztetni kíván. Hasonlóan \ eróczei Követ (Jankó vielt László): — itt nem pártolván, a' kerületi végzést az 1830 észt. példára egy Kikűldöttségnek nevezésében meg egyez. Thurúczi Követ (Justh József) Hoszszas lenni nem szándékozván, miután utasítása a’ Királyi Előadások előleges felvitelét parancsolja , a* kerületi végzéshez nem járulhat, a’ szükséget tehát megtudni kívánja, de a' megtudás modalitása felől, mint Zala a’ Kerületekben kíván értekezni. Hevesi Követ (Papszász LajosJ: Hasonlóan azon értelemben mint Zala a’ kerületi határozatot pártolja. Fehér "\ ármegye Követe ( Ürményi József): Ha megismeri is Zala előadása után, hogy a’ kerületi \ égzés következetlenséggel nem bélyegeztethetik, ha megismeri is, hogy mindazok , mellyeket Zala mondott, eróssek és törvényesek, azokat azonban még nem tartja elegendőknek arra, hogy azok \ égett az országos határozattól vissza lépni lehetne, már pedig világos vissza lépés volna, mert a tudakozó F elírásban a RR. a' szükséget kívánták megtudni, és igy a’ Felírásnak vagy is a Királyi Előadások első pontja iránti kérdésnek nem három, hanem csak két része vágj on, t. i. a szükség megtudása, és az ajánlás, holott a' kerületi végzés szerint ezen két részen kívül harmadik is volna t.i. a lelterjesztés, a mit pedig Zalai Követ a' méltánylásról szóllott, noha megismerné is igazságát, azt azonban elegendőnek még sem tartja arra, hogy az adott szó í n*sógét megszegjük: Bihari Követ azt mondá, hogy mivel a’ Kormány a’ mox szóval adott geretét nem teljesíti, a nemzet is fel van oldozva szavának megtartásától, hogy ezt Bihari
