1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
vánságoktól hogy a’ szőllás szabadsága előlegesen felterjesztessék, az úttal elállottak , azonban mit tettek mind ezek folytába a’ fő RR-dek ? felelet: semmit. Kérdi tehát ki oka a’ hátramaradásnak? felelet- a’ fő RR-dek; valamint annak is, ha valami dorgáló Leirat következett. A’ nemzet súlyos sebei közepettén is, hogy kötelességének megfeleljen, feledve ön bajait. Fejedelmi szavának, ’s kívánaténak hódolt, felvette a’ kir. Előadásokat, azokkal egyetemben felterjeszté az előleges sérelmetét ’s már panaszait, kérdés mi történt azokkal? felelet: semmi, úgy hogy méltán lehessen kérdezni mikor kap tehát már a’ nemzet is valamit olly sok áldozatokért, azon nemzet, melly jelenleg is nem mást, mint törvényei megtartását kéri. Ugyan is kérdi, hogy lehessen a’ katona ujonczok felől egy ollyan tárgyról, mellyben vedről vagyon a’ szó, tanácskozni szóllás szabadság nélkül, ki áll jót hogy midőn a’ katonaságról folynak a’ tanácskozások, minthogy a’ jus Belli et Pacis a’ Fejedelmet illeti, ha ezek netalán keidéibe jönnének, és lelettek valaki a’ RR-dek közül szóllana, hogy actióval meg nem tiszteltetik, és mivel a’ bírói ítéleteket taglalni vétkes, ki áll jót, hogy az illy előadások miatt a’ szóló el nem Ítéltetik, és el nem csukatik. Ezeknek folytában tehát hosszas lenni nem kívánván, utasitása folytába mind addig, még a’ nemzet sérelmei nem orvosoltatnak, egy katonát sem ád, és azért a’ kerületi végzést pártolja. « Pest Vármegye Követe (.Dubraviczky Simáit): Ha valamelly, bizonnyára Pest Meggye az, melly a szóllás szabadságán ejtett sérelmek előleges orvosoltatását kivánja, mert Pest Megye az, mellyben a’köz Gyűlésen kiejtett, ’s minden következés nélkül maradt szavakért némelly tagok becste- Jenségi perekbe fogattak; szükségtelen felhozni a’ szólás szabadsága szükségét, melly azon fogva is bir elsőséggel , mert az a’ múlt Országgyűlése maradványa, melly rémképen a’ levegőbevándorol, és ama hires írónak szavait hangoztatja: Verba mea in crimen vocantur Patres conscripti! adeo innocens sum; — és perek állal súly os it tat ik, azonban mondhatja az ellenfél, hogy minden sok igazság mellett, ezen tárgy a’ tudakozó Felírásból még is^ elmaradott, azonban ha elmaradott, a’ kis— sebbségben maradott résznek kötelessége, hogy hamar az elvesztett sánczot vissza nem foglalhatja is, legalább a’ franczia vitéz példájaként, minden előfordult akadálynál megállapodjék, ha tehát az előbbinél tovább nem megyünk, ’s megmaradnak a’ RR-dek, a’ mellett, mit előbb elvégeztek , az ifQt : i3. Törvényczikkely sérthetetlen marad ? Hallotta tovább a’ bizodalmát emlegetni, erre azonban már több oldalról megfelelve lévén, gyengélkedő egészsége tekintetéből is azoknak ismétlésével felhágy, azt jelentvén rövideden ki, hogy ő utasításánál fogva már tárgyak tanácskozásába bocsátkozni nem fog, még a’szólás szabadsági sérelmek orvosolt a, vagy legalább felterjesztve nem lesznek. Somogyi Követ (Szegedi/ SándorJ: Azon határozat alkotásába, hogy a’ RR-dek addig, még a’ szólás szabadságán ejtett sérelmek orvosolva nem leendenek , az ujonczok ajánlása körül fenforgó szükség megtudásába ne avatkozzanak, Megyéje részéről ő is béfolyt, — befolyt pedig azért, mivel Megyéje a’ szóllás szabadságán ejtett sérelmek mindenek előtti orvosoltatását kötelességévé tette, és igy minden alkalmat szívesen ölel, hogy ezen alkotmányos kérdés tisztába hozattassék? Ha ezen tárgy körül fenforgott tanácskozások folyamára visszaemlékezik , midőn a’ tudakoló Felírás felterjesztése szorgoltatott, azt akará az ellen fél vélük elhitetni, hogy a’ tudakoló Felirás nem érdemlegi, mert a’ ki tudakol, még nem ajánl, noha ő már akkor is annak tartotta, mert igen jól tudta, hogy midőn a’ katona a’ szükség megtudásánál az ajánlás tétel kötelessége, Törvény által parancsoltaik, akkor a’ tudakozódás már maga az Ígéret, mert embereken alkudni nem lehet, és ime ezt most ellenök akarják használni. Ez-ri határozatokra a’ bizodalmatlanság bélyegét tűzik , meg lehet, hogy az is; de minden esetre szükség parancsolta óvakodás, mert hányszor csalattatak meg a’ nemzet reményei; melly bútatások történtek. Csak most eresszék fel a’ tudakoló Felirást, meilyet ő akkor is ellenzett, a’ sérelmek eránt is meg fog jönni a’ kir. Válasz, — de csakugyan látja, hogy a’ társa által felhozott, és akkor megrovatott hasonlatosság, a’ sánta paripával valósúl, melly a’ junctirn ehe mellett a’ sérelmeket a’ kir Előadások első pontja eránti E'elirással volt felviendő, és melly ezen egyenetlen két tehert Bécsbe felczepelte a’ mint tudta , ott azonban csak hamar az egyik a’ Kormányra nézve kedvező'tehertől megmentetvén a’ Válasz egy délezeg ménre tétetett, ’s ez szaguldva húzta lefelé, a’ sérelmek pedig most is azon a’ sántán maradtak, melly tud-ja mikor ér Pozsonyba, propediem? mox? vagy talán soha, mind eddig; — Küldői a’szólás szabadsági kérdést olly lényegesnek tart j >k, hogy készebbek inkább ezen Országgyűlésében helyheztetett szép reményekről lemondani, mint sem ezen ejtett sérelmeket nem orvosolva látni, szivére köték, hogy ezen alkotmányos alap biztosítását minden alkalom, módon, és úton biztosítja, ő ki parancsolatjoknál fogva a’ tudakoló Felirás, mint már nézése szerént érdemleginek felterjesztésében meg nem egyezett, ezen sérelem or\oslása előtt a’szükség megludásaba nem ereszkedhetik, ennél fogva a’ kerületi határozatnál marad. Krasznai Követ (B. Bánjfy László): Noha ő nem lehet olly szerencsés, hogy minden tárgyra utasítással elláttatott volna, ezen tárgyban azonban még is szóllani, és a’ kerületi végzést pártolni *' 37S LX. Országos Ülés. — .Xovember ‘l\-kén 1839.
