1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

36«

"ti lésben lennének, és ezen főbenjáró táblai perek indításánál és folytatásánál a' szokott perbeli* ”dók«»TM más módok használtattak volna, azért Küldői a’ Felségsértési keresetekre nézve is, r°v világos és elhatározott törvényt alkottatni kivannak, melly által ezen legisszonyuabb ugyan, de legkeményebb fenyítést is maga után vonó bűnökkel vádolt személyek elfogattatás, perbe idézés, báíiás ’s maga a’ per tárgyaltatás módja világosan kijelentetvén, magának a’ vádoltnak a’ legtágosabb védelem biztosíttassák; — végre elkerülhetleu szükséges, hogy azon kedvezmény, melly a’ legcsekélyebb pereknek is törvény által megadatott, ezen keresetekre leginkább, hol élet és értékvesztés foro«- fen — terjesztessék ki, ’s szinte törvény által három Bíróság alapittassék meg. — És ez az, a’ mit Küldői világos utasításánál fogva előadni, javallani, és kívánni kötelességének tarhe-LX. Országos Ülés. — November 21-kén 1839.

tott, mellynek következésében a’jelen Izenetet utolsó szakaszáig pártolja; utolsó szakasza lvett a’ in. Fő-Rendek kívánságához képest egy uj törvényt javallani kíván.

ígosaknak nem

talyett

Győr Vgye Követe (Takács Sándor): Küldői a’ fenálló törvényeket világ lálváu e’ tárgyban újabb törvényczikkelyt kívánnak alkottatni, utasítása tehát a’ felolvasott Jzenet azon elvével, melly a’ törvényczikkely alkottatását ellenzi — meg nem egyezhetvén a’ Fő-Rendek javallatát, — hogy e’ tárgyban törvéuyjavallat készíttessék — elfogadja.

Nyitrai Követ (Emödy János): Nem kételkedik, hogy a’ RR. közül alkotmányos állásánál fogva a’ szóllás szabadságát legnagyobb kincsének nem tekintené, mert ez által fejlődnek ki a’ köz gyülekezetekben a’ homályban vont elvek, ez által napfényre hozatik az igazság, ez által álíapittatik meg a’ köz bizodalom; hogy a’ szóllás szabadság azon esetek állal, mellyekuek következtében némelly polgár társak részint letartóztattak, részint pedig súlyos vádok alá vonattak, megsértetett, az tagadhatatlan, de tagadhatatlan az is, hogy ezen sérelmek a’ törvény homályossága miatt következtek — Küldői tehát kívánják, hogy 0 Felsége országszerte kéretessen meg, hogy igazságszeretetéből párosult atyai kegyelménél fogva a’ polgár társakat ezen szomorú helyheztetésből felmentvén, az ország nyommasztó aggodalmát szüntesse meg, jövendőre pedig alkotandó világos és olly czélszerű törvények által a’ szóllás szabadságot és ez által a’ személyes bátorságot is biztosítani kívánják, hogy nem csak a’ szóllás szabadsági kicsapongások korlátoztassanak, de mind azon esetek és szavak, mellyek a’ felségsértési és híítelenségi súlyát és bűnét maga után vonhatják, nyilván mondattassanak ki, és megmagyaráztassanak, és mind a’ büntetésnek módja és bíráskodás tehetsége világosan állapitassék meg, hogy ezentúl minden képzelt bírósági önkény elleni kifogás megszüntetvén az ország lakosai bizodalmatlansága elháríttassou.

Thuroczi Követ (Justh József): Utasítása a’ Veszprémi Követével egyrező lévén, szinte kötelessége kijelenteni, hogy Küldői a’ kerületi jzenet nézeteit nem osztják, — minthogy pedig okait e’részben már többször előadta, követvén az Elölülőnek mondását és példáját, hogy t. i. ezen tárgy már annyira ki legyen fejtve, hogy ahoz hozzá adni semmit sem lehessen, — röviden a’ felolvasott jzenet ellen szavaz, — mi volna Küldőinek e’ részbeni kívánsága? azt azon időre hallasztván, midőn ezen tárgyban változván ne talán a’ küruyülállások — más Jzenet fog készíttetni.

Veszprémi Káptalan Követe (Bezerédy Miklós): A’ felolvasott szóllás szabadsági Izeuethez nyomban czél és korszerű törv. czikket kivan csatoltatni, ’s e’ nézetből észrevételeit egyedül azon aggodalomra terjeszti, hogy uj törvények javallata által inegismértetnék a’ fenállók homályosságát s elégtelenségét, ’s ezt vévéu a’ Kormánynak és a’ bíróságnak előbb rosszait tetteit, ön magunk más részről szinte mentegetnénk 's helyeslenénk. Hogy a’ törvények általánosan is, de kivált a’ büntetésbeliek tökéletlenek, fogyatkozottak, az a’ Tripartitum 1514beu történt lielybehagyása óta is a’ törvénykönyben legalább is tizenöt helyen világosan kimondva van. — Jelesen már 1527beu, de emendatione Legum et Decretorum Regni gondolkodtak, — szorgalmazták azt 1548., ismételték 1606— IBOyben, nyilvánságos tanúja tovább a’ törvény fogyatkozott állapotának a’ kívánt siker nélkül maiadott Quadripartitum, — s úgy nevezett systematica Commissio munkája, — mégis az 1790: ö7. art. következésében szinte fél századig készült rendszeres munkák; mellyek között különösen a‘ coordinatio Judiciorum, Ordo processualis, Codex criminalis is szemlélhetek. De ha ennyiszer's egy enyiszei iparkodtak Eldődink az szinte mindenben javítást ’s pótlást kívánó törvényeket kiigazítani, hogy lehet ezen világos adatok ellenére akár magokkal a’ Rendekkel, akár a’ Kormányosai, akái a külfölddel elhitetni;, mintham' fenálló törvények kimerítők volnának, kivált midőn az ellenkező ismételve kíván jelentve a' törvénykönyvben, — minek folytában ha különösen a' büntető ren szer kiigazításának szükségét bizonyítja a’ törvénykönyv, — hirdeti 35. Megye utasítása és min en kétségen kívül teszik a’ csak tárgyalásra váró országos dolgozatok, halladék nélkül a’ ei eses uj tűi vények alkotásához fogni kelletik, ne is tartóztasson ettől azon tűnődés, mintha kátitkoV^Ua érvényt készíteni, migleu a' sértett fenálló orvosolva nincs; — mert azon nagy

lebe biztosítékot, hogy egy, vagy más hozott törvényt megsérteni 's álthágni éppenséggel ne

> sem Mojses a Theocretiábau, sem Solon, Lycurgus a’ régi világban, de az újkor láng-