1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
\ L VII. Országos Ütés. — November ll-kén 1839. 339 gyat, melly «így is a‘ legislatio körén túl van, leteszik örökre, vannak elég más fá igyák, mellyek a’ KK. és RR. egész figyelmüket tellyes mértékben megkívánják, ’s mellyek tárgyalása a'haza boldogságát előmozdítaná, méltoztassanak a’ KK. és RR. azokkal inkább foglalatoskodni, mint a'vallás tárgyával. 'S igy ezen Izenetet a' hozzá mellékelt Törvény javallattal a’ szólló nem csak nem pártolja, de az ellen ünnepélyes óvását kinyilatkoztatja, ’s annak ellenzését ünnepélyesen kijelenti. — Csongrád érdemes Követjének az említett Törvényből felhozott ama szavai contradictionibus Dominorum Cleri et alicujus partis saccularium Catholicarum non obstantibus, imo iisdem in perpetuum nullum vigorem habentibus“ azt feleli a’ szólló röviden, hogy a‘ mit e’ tárgyba az Egyházi Rend tesz, szent kötelességéből, meggyőződéséből teszi ’s ezt tenni — mennyire csak tehetségében van — soha el nem fogja mulasztani. Újvidéki Követ (Ííörber János): A' hazánkban létező ó hitii Nemzet, mellynek száma majd nem csak két milliomot felül halad, mellynek negyven ezer fegyveres emberei, minket éjjel nappal nem rsak a' dühös pestistől őriznek, hanem a’ harczoknak tágos mezein minden alkalommal Felséges Urunkért :s hazánkért dicsőén véreztek, gondolja hogy ezen Nemzetünk osztálya minden tekintetet érdemel; ugyan azért Városa, mellynek képét itten viselni szerencséje vagyon, 's mellyel kilencz ezer ó hitii lakja, azt kívánja, sót a’ KK. és RR. előtt esedezik, hogy azon jótékonyságokban, mellyekben a’ KK. és RR. az Evangelicus és Reformatus felekezeteket részesíteni kívánják, reájok is háromoljanak, csak egy alázatos észrevételük vagy oh, a’ vegyes házasságok eránt, azt ki\ánják tudniillik, hogy ha Evangelicus, vagy Reformatus, és ó Hitii közt történik a' házasság és váló perre jutna, akkoron a’ Per mindég az ó hitii consistorialis Szék előtt foil) on, ’s döntessen el, mert az ó hitüeknél a’ házasság olly sacramentum, mint a’ Pápistáknál. Volnának e'tárgyra való nézve még több előadandók, de azok úgy is a’ sérelmek sorába elofordulandanak. Ezeket igazolása végett a’ Napló könyvbe iktatni kéri. Kőszeg Városa Köt etje QNayy KárolyJ : Mintáim a' mindennapi tapasztalás azt tanítaná, bog) honunkban a' gyakor fenforgó vallásbeli viszálkodások volnának, egyik fő akadálya a’ köz dolgok jobb vitelének, azt pedig leginkább azok értenék, kik vegyes vallásit helyekbe (mellyek sorába számítható Sz K. Kőszeg Városa is) laknak, ennél fogva tehát valamint az előítéletek homályából fejlődő jelenkor tekintetéből is egyenes utasításához képest ezennel oda szavaz, hogy az 179°/,-ik évi 26-ik Törvényczikkely világos tartalma, határozott erejű és tökélletes foganatu létre minél elébb hozatassék, hogy az által jövendőre minden a’ köz dolgok vitelére a’ vallás viszonyiból áradható káros következésü akadályok elháritassanak, kívánják Küldői még a’ vegyes házasságok esetébe adni, ’s úgy nevezni szokott (Reversalisok) tértetvényeknek eltöröltetését, egyetembe a' vallás gyakorlási egyenlőségnek minden egyéb honunkba létező keresztény vallása felekezetekre leendő egyaránti kiterjesztését is. Fezeket a’ vallás dolgába most csak altalánossan jelentvén ki, annak eg) es pontjaira nézve oda tartja fel szavazását, midőn azok tárgy altatás alá keriilendenek. — Többnyire jelen nyilatkozását a' Naplóba iktatni kéri. Varasd Városa Követe fíarabás liélaj: Ltasitása folytába kijelenteni kénteleniltetik, hogy Küldői kiváltságaik, végzéseik és municipalis jogaiknál fogva, mellyek számos Törvények szerént minden további Országgyűlési tanácskozásoktól mentek, kebelekbe az Evangelicus vallásbelieket befogadni nem akarják, ennek azon ha oka, nem a' más vallás eránti gyiilőhég, nem a’ kereszténység elvei\el öszveiitköző lüredelmetlenség, hanem a’vallás egysége által fentartandó egybeköttetés és egyetértés, és ez által a’ köz csend, béke, és nyugodalom mit több Törvények, jelesseri 1687: 23/ 1741: 46. elegendően bizonyítanak. Ennek folytában ő Küldői részéről ezen felolvasott Izenetet nem pártolhatja, mit biztosítása végett a’ naplóba iktattatni kívánt. Eperjes Városa Követe QBuján&vics VinczeJ : TizenkilencZedik Ülésben az Országos Napló 193-ik lapján kijelentésének huszadik sorában előforduló ,,kötelességeit szó helyet“ követeléseit mondotta, a’ Követ azért a’ Naplót e’ szerint megigazitattni kívánja. A’ vallásbeli tárgyra nézve Küldői egyenes utasítása nyomán kijelenteni köteles: hogy e’ kérdés az 1791 : 26-ik alapos örökös Törvényczikkely után a’ Felséges Fejedelmünk egy részről mint Apostoli Királyunk, más részről mint fő és inappellabilis a’ valláskérésekbeni Arbiter lévén, ide többé nem tartozhatik, azért e’ törvényhezi szoros ragaszkodása mellett ezen Izenet ellen szavazni kéntelen. — Trencbin Vármegye Követe QHnrczibányi Auláig: Noha néki is az Izenet több szakaszai ellen volnának észrevételei de a' többségnek engedvén, most ez nttal azokkal felhágy ’s csupán csak azért szóll, nehogy hallgatása megegyezésre magyaráztassék:— midón a’ RR. fezen vallás sérelmeit felvették akkoron azt határozták; hogy a’ dolognak fonala most ott vétessék fel, a’ hol az a1 múltkor megszűnt, és így a’ vallás sérelmei minden legkissebb változtatás nélkül akképen, és azon állásban küldessenek a’ fő RRhez, a’ minőben azok a’ múlt Országgyűlésekor letetettek, azonban a’ 3-ik szakaszban, melly a’ Catholica vallásróli vakmerő általmenetelt illeti, 90 * *9
