1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
p ALII. Országos Ülés. - October 7-kén. 1839. 283 az minden ellenkező gyakorlat, vagy szokás kivitelben tétesék - egyéberánt Diakóvári erődalomban az új szabály nem teszen igen nagy külömbséget, mert ott a’ kaszálók kipótolják a’ szántóföldekben való veszteséget, 's illy részleteségekben bocsátkozni éppen lehetetlen is, — ’s minthogy az :>dik Törvényczikkely ellen nem volna többé senkinek észrevétele a’ szerkesztetésre monda ki a’ többeséget. Nógrádi Követ (Fráter Pál): Küldői a’ (klik czikkely lsü szakászára nézve azt kívánnák, ho^y irtások vissza váltása tekintetéből bizonyos kulcs készítessék, ezt pedig azon fogva kívánják mert belátták, hogy a régibb irtásokra tett fáradságot már most meghatározni nem lehet, és igy az egész munka dij meghatározás csupán a' Biró önkényétől fügne — minthogy pedig ezen kulcs kidolgozása hosszabb időt és megfontolást kívánna; ezen tárgyat a’ Kerületekre bocsáttatni kéri. Zempléni Követ (Peterffy Károly): a’ 6dik törvényczikkely lső szakaszára nézve Küldőinek az a’kívánsága, hogy a’ hol a’ rendeltetik „hogy azon irtások, mellyek a’ földes úr ellentmondása mellett történtek, a’ reájok fordított munka megtérítése nélkül“ még ezek tétessenek — akár első — akár már más kéznél legyenek is, a' földes uraságtól vissza vétethetnek. Szathmári Követ (Kende Zsiymond): Küldői hasonlóan mint Nógrád és Zemplén az irtásokkal megelégedve nincsenek, hanem a’ most fenálló rendelések helyett ők az irtásokra nézve ezen egyszerű rendelést kívánnák: hogy t. i. ha az irtás ßO esztendős, azt többé a’ földes útnak elvenni szabad nem légyen, ha pedig 60 esztendős nem volna, történt légyen a’földes úrnak tudta és engedelmével, vagy pedig nem, a’ földes úr azokat visszaválthassa, egyéberánt az úrbéri illetőséget a’ Mária Therezia idejebeü illetőséghez kívánja alkalmaztatni. Horvátországi Követ (Dominick Sándor): minthogy az újabb úrbéri törvényczikkely. által az ország minden részeiben divatozó szokás fenthagyatott, kétséget nem szenved, hogy Yerőcze Vgye is Diakóvári Kerülete telki állománya eránti kűhnubség csupán hibából, nem pedig a’ Rendek akaratjukból eredett légyen, ugyan azért ezen hibakijavítása végett ezen kérdést a’ Kerületekre bocsátatni kéri. Trencséni Követ (MarcZibányi Antal): Midőn Mária Therezia idejében az urbér behozatott, akkoron az irtások bevezettettek ugyan az urbérbe, kitétetett azonban világosan, hogy azoktól úrbéri tartozásokat csak azon esetre lehessen szedni, ha a’ munka dijjak illető tulajdonosaiknak kifizettetnek, — az újabban alkotott urbér alkalmával azonban az irtásokra nézve ezen feltétel 'ki nem mondatván, minthogy az új urbárium által az adózónak sorsa rosszabbíttatni, úgy szinte a’ földes úrnak új engedmények adatni nem kívántainak, — az irtásokra nézve Mária Therezia rendeletét továbbá is megtartatni, vagy felvilágosító törvényt e’ tárgyban hozatni kívánja. Olvasta enuek utálnia a’Nádori Itélőmestera’6dik törvényczikkely 2dik szakasza felvilágositását. Szabolcsi Követ (Bonis Sámuel): A’ 2dik szakaszi 4dik pontjára, hol az italok behozásáról vagyon a’ szó, Küldői ezen kifejezést „abrontsas edények“ igen általánosnak tartván, kívánnák határozottabban kimondatni, hogy példáid legkissebb mérték akó legyen. Hevesi Követ (Beöthy Lajos): Küldői kívánnák, hogy a’ katlantól járó 2 ftot csak a’ katlan tulajdonos fizesse, ne pedig mások is, kik azzal élnek — ellenben Zólyomi Követ (Beniczky Ayoston): A’ 4dik törvényczikkely 2dik §sza 4dik szakaszára Küldőinek azaz észrevételek, ’s illetőleg kívánságuk, hogy miután ezen egész törvényczikkelly, a’ mint a’ homlok czímje is mutatja, azokról széli, mellyek a’ telek haszonvételén felül a’jobbágyok hasznai közzé tartoznak, de külümben is a’ pálinka főzés nem az ital végett, hanem leginkább a’ marha tartás könnyítése tekintetéből a’jobbágynak megengedve lenni látszatik, e’ felhívott szakaszban világosan kitétessen, hogy a’ pálinkafőzés egyedül a’telkes jobbágynak, nem pedig zsellérnek engedtessék meg, — a’ gabonából való pálinka főzés eránti gyakorlat és rendelkezés azonban ollykép kiterjesztessen, hogy az országnak azon részeiben, hol a’ pálinka főzés gabonából is eddig gyakoroltatott, minden jobbágyok, és így azok is, kik éppen a’ törvény behozalatakor ezen haszonvételt nem gyakorolták, — gabonából is pálinkát főzhessenek, — hozzáadván egyszersmind azt is, hogy a’ pálinka főzéstől nem csak a’ kazánok tulajdonosai, de azoknak bérlői és kölcsönözői is, az uraságnak egyenként két, két ftot fizessenek. Szathmári Követ (Kende Zsiymond): valain'nt minden úrbéri haszonvétel csak úrbéri telken lakó jobbágyokat és zselléreket illeti, úgy kimondatni kívánta, hogy a’ pálinka főzés is, csupán a Mária Therezia urbáriumába feljegyzett úrbéri jobbágyokat és zselléreket illesse, a többi lakosokra nézve az egész szabadság a’ földes úr eugedelmétől függjön. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): a’ szóban lévő törvéuyczikkelyt Küldői úgy értik, hogy pálinkát hordóval bevinni és hordónként kereskedni szabad a’ helységekben, mivel azonban a Helytartó Tanács a’ törvényt máskép magyarázta, azon fogva ezt a’ törvényben nyíltan kifejeztetni óhajtják. — Másik észrevétele — minthogy a’ kimérésben sok visszaélések tapasztaltattak, az úgy nevezett kurta kortsmák korlátolása tekintetéből is kívánnák, hogy, ha a’jobbagy tiltott időben 1
