1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 34. országos ülés
' vanta továbbá is a’tudakozó Felíráshoz kapcsolni. ha azonban ettől elesne, mielőtt azt koczkáz\ tatná, részéről leteszi, és bizza annak kivívását a’ század elhaladására. — Mi azonban a’szóllás 1 szabadságát illeti, erre nézve az utóbbi Izenet ólta semmi változás nem történvén, minthogy a’töm- 1 loczbe sinlődok, kik mindazonáltal bírják a’ Nemzet szeretett, ’s kik Ó Fcdségén’ek leghívebb alatt• valói, még most is szenvednek, részéről kivánja, hogy Ó Felségének terjesztessék fel az, —vala- i mint szinte azt is kivánja, hogy az hazai nyelv, melly a’ nemzetiségnél egyetlen ösmérhe’tő jele ’s t neki olly tulajdona, mellyet tőle soha senki meg nem tagadhat, a’ tudakozó Felíráshoz csatoltassék. Honti Követ QZsembtry IrnreJ.- A’ lelolvasott Izenetet megyéje részéről el nem fogadhatja t mert annak első szakasszában elismertetik a’ Fő RR. azon áll.tása: hogy ha a’ Kormány is valamelly \ törvénynek az őt kötelező részét megszegi, a’ nemzetnek azon törvény más részét, melly a’nem: zet kötelességét loglalja magában, megtartani kell. Az alkotmányok nem egyebek, mint a’ Nem: zet és Kormány jogait biztosító költsönös kötések, mellyek a’ magányos kötések természetével I biró alap törvényekbe foglaltatnak; ezeken építtetvén ’s ezek által biztosíttatván is az egyes törvé[ nyék a’ két Felet egyformán kötelezik. — A’ szólló előtt uj a’ Fő RR. theoriája, ’s valóban min» den alkotmányos rendszer felbontására legczélszerübb, mert ennek szárnyai alatt nemzeti jogok ► enyésznek, a' kötelességek fenmaradnak, a’ hatalom áll, az alkotmány dűl, kedvező valóban i ezen uj theoria azon egy két polgárra, a’ ki a’ kormányt tartja kezébe, vagy ezt tarthatni re- i ményli; de nem kedvező a’ Nemzetre, nem kedvező azon milliomokra, a’ kiket a’ közép sors ezen r magas állásból messze vetett, de a’ kik törvényeink pajzsa alatt kissebb állás pontokon is, biztos [polgári létet kivánnak. — Meg nem gondolják valóban ezen theoria alkotói, hogy a’szerencse ma} gas állásokra őket is körünkből emelte, ’s ennek játéka abba újra vissza vetheti. De nem kivánja t taglalni tovább a’ Fő RR. Izenetét, mert ezt még ott, a’ hol az született, sem merték a’ taglalásinak, a’ criticának alá vetni. El nem fogadja a’ jelen Izenetet továbbá, mert a’ ki azt elfogadja, az ; a’ Fő Rendi választ a’ leghatalmasabb hatásának esinéri el. Ezen válasz az, a’ melly a’ szabad vá- 1 lasztás szent ügyét a’ Rlk—kel letételi, pedig illy szent ügy letételéhez a’ Nemzet csak ön gyengeí sége érzetében csak utolsó keservében nyúl. Ezen válasz az, a’ melly a’ szóllás szabadság ügyét i minden szabad lét alapját ledönté azon magas állásról, a’ mellyre azt a’ haza köz fájdalma emelt te, ezen válasz az, a’ melly a’ Nemzetre mélyebben hatott a’ Fejedelem szavánál, a’ melly ott i nyugtat, a’ hol a’ kir. Leirat nyugtatni képes nem vala. Valóban hasonló ezen Válasz a’ természet i némelly titkos erejéhez, a’ mellynek noha okai rejtve ejőltünk, mert látjuk, nem tagadhatjuk. A’ i mágnes a’ vasat az érczek legerősbikét vonja magához titkos erővel. Ha azonban nem a’ válasz > ereje, hanem a’ Fő RR. állhatatossága vivta ki jelen Izenetet, akkor nemzetét sajnálja, mert az s állhatatlanság gyász következéseit esméri. Fájdalmas hogy nemzete lelke a’ három hónapi szó és t toll küzdésbe ellankadt olly szabadságok megtartásánál, mellyekért más nemzetek évekig tartó vé- i rés csatákat vivtak. A’szabadság eddig is csak lelkes nemzetek tulajdona voJt, távozik az onnét, ; a’ hol a’ nemzet lelke elhunyt, a’ szabadság nem a’ sokaság, a’ szabadság a’ lelkesedés társa, mert i midőn a’ milliomokat számító Orosz az önkény járma alatt nyög, akkor a’ maroknyi lélek teljes I Norvegus hasonló belső támadások ellen kivivja szabadságát. Igaz, hogy a’ Kormány mindent el■l követett czélja utói érésére, mindent elkövetett, hogy a’ haza fájdalom érzetét mély fájdalmához i illő keservvel ne panaszolja, hanem azt fojtsa el keblében. — Az Elnökök az utasításokat minden i morális erőltetést kifejtve készítették, ’s ennek szüleménye volt az, hogy a’Kormánynak képzett i majoritása három holnapra kezéből kicsúszott. Újra mozgásba tétettek az Elnökök, sőt az egyházi I Rend is, a’ kit minthogy a’ hivek a’ vallás száraz okoskodásainak engedni nem akartak, kövér jövei> delmeik, ’s papi szavazataik által majoritásokat eszközlöttek. Szereti a’ szólló a’ szabadságot, sze- i réti azt minden gyengeségeivel, hibáival, de az egyházi rend azon cselekvésénél kibékelni nem tud, •' ’s valóban felejteni látszanak az illy többségek eszközlőí azt, hogy a mai felvilágosodott század 1 mindent könnyebben tűr, mint a’ papi köntösbe öltözött hatalom nyomását. — Reményiette ezen j pályára való, felléptekor, hogy valamint l S 2 5—ik esztendőben, úgy most is ki\i\ja az egyetértés a 1 Nemzet igazát, reményiette pedig annál biztosabban, mert látja, hogy azon év hősei élnek még G a’ hazában, azon hősek, a’kik akkori lelkesedése őt is, mint hallgatót elragadott, s meljébe rejtett rí hazája szeretetét,lángra lobbantá. — Ezek a’ haladás nem fiai, de apái ösvényein vélte ő legdicső d ben járhatni,’s azon .gondolat, hogy szavát egykor az övékből elválasztandná, mint egy hazáj 9 elkövetett bűn tűnt fel előtte! de fájdalmas igazság az, hogy az élőknek szobrokat eme >1 kell, nehogy azok Öszverogyott romjai az emberi gyarlóságot tüntessék élőnkbe, n nők csak a’ nagy árnyékok lakhelyei — ’s nem mindenkor nagy marad az, a ki egy or°n &Y V vala. — Igaz hogy utasítások jelelik a’ Követek ösvényeit , de valamint az utasitás köti a * * lí úgy a’ Követ is utasítására többnyire hatással van, mert azon többség mellynek színét vise i, ° n nyíre örömmel halgat választottja szavára. A’ többségnek azonban minden alkotmányos ország Jegyző Könyv I. Darab. XXXII. Országos lies. — September 18-hán 1839. 233 64