1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 26. országos ülés
230 XXVJ. Országos Ülés — September 3-kán 1839. providentiae deessc nolle.“ — A* mi pedig a’ törvényes szóllás szabadságon állítólag ejtett sérelmeket illeti, megvallja, nem félti ö soha is, hogy törvényes szóllás szabadságunk megsértessék, valamint az eddig is meg nem sértetett a’ Kormánytól, ha csak azt nem tartanánk megsértésnek: hogy valaki a’Felségnek, Kormánynak, Dicasteriumoknak, Ítélő Székeknek köteles tiszteletét félre tévén azokat gyalázná, becsületeket porba tiporná; lazító beszédeivel vagy Írásaival a’ köz csendességet háborgatná; a’ Fejedelem, Kormány és a’ Nemzet közt az ingerültségnek ’s bizodalmatlanságnak kártékony magvait hintené, és ezekért azután kérdés alá vonattatna, érdem szerint megfenyíttetne ; de ha ez szóllás szabadságnak megsértése, akkor valóban azon szívbeli óhajtásra kell fakadnia, hogy az illyes szóllás szabadság, mindég megsértessék a’ Kormánytól, mert csak így varhatja biztossan a’ Haza boldogságát, a’ fenálló rendnek és rendszernek megőrzését, a’ polgári társaságnak bátorságát. — Az unalomig vitattatott e’ tárgy a’ múlt Országgyűlésen, 17 Izenetek váltattak a’ Fő RR-el, annyi szív epesztő beszédek hangzottak mellette e’ teremben, hogy a’ ki a’ dolog mivoltát nem tudta, könnyen azon gondolatra jöhetett, hogy végső veszedelem fenyegeti Hazánkat, végképi felforgatás a’ Constitutiót, feldólás rombadülés az Orzságot; de noha e tárgyban semmi végzés, semmi egyezés a’két Tábla közt nem lett, mi történt azóta? Hazánk hála az Egeknek virágzó, sót leszámítván a’ tavali vizáradásoktúl okozott veszedelmeket és károkat, még virágzóbb mintáz előtt; Alkotmányunk épségében fentartatott, polgári jólétünk több tekintetben nevekedett, mit — bátran kimond — főleg a’ Fejedelem igazság szeretetének, Nemzetünk igazait védő szent czéljának, Constitutiónk fentartását valódi törekedésének, és őrködésének köszönhetni; — de nem kíván tovább menni, noha igen is sokat lehetne e’ tárgyban szóllani, csak azt mondja végtére: ha valóságosan mind a’szabad követi választás, mind a’ törvényes szóllás szabadság megsértetett volna is, ezen sérelmek orvoslását a’ törvényszabta ütőn és módon, — t. i. a’ k. K. Előadások tárgyaltatása után kellene szorgalmazni; — mivel pedig se a’ szabad követi választás, se a’törvényes szóllás szabadság meg nem sértetett, és azt megsértettnek el nem ösméri, egy hajszálnyival sem akarván a’ törvényes Ösvénytől eltérni, kívánja a’ két tárgynak egészbeni elrnellőzésével a’ k. K. Előadásoknak nem csak mindenek előtti tárgyaltatását, hanem azoknak egyedüli — minden junctirn vagy záradék nélküli felterjesztését is. Pozsony Vármegye Követe (Bittó BenjáminJ: Utasitása időközben megváltozván azt előadni kötelességének esméri—Küldői ugyan is midőn előbbeni utasításokban a’ K. Előadások tárgyába* tását, és felterjesztését sürgették, azt hitték, hogy az által a’ Fő RR. is a’ hozzájok általküldött tárgyakat tanácskozásba veendik/, a' köz tapasztalás azonban ellenkezőt bizonyítván; mert jóllehet a’ RR. a’ K. Előadásoknak második pontját a' Kerületekben fel is vették, sőt azt már be is fejezték, a’ Fő RR. mindazonáltal az általküldött sérelmek tárgyalásába nem bocsátkoztak — ugyan azért ezen környülményekben Küldői a’sérelmek orvoslására nézve más biztosítást nem láttak, minta’ mellyel a’ RR. a’ kerületi Izenetben kifejtettek, rnellyet is részükről pártolván azon utasítást adták, hogy a’ tudakozó Felírással a’ már kerületileg elhatározott sérelmek is egyetembe feite-jesztessenek, — a’ K. Előadások első pontjának, melly az ujonezokat illeti, érdemleges tárgyaltatásába mindaddig bocsátkozni nem kívánnak, míg a’Pesti, és a’ szóllás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak — melly utasitását igazolása végett a’ Naplóba iktattni kivánta. Veszprémi Követ (Kocsi Horváth SámuelJ: a’ kérdés alatt lévő tárgyban Küldőinek utasítását következendőkben adta elől, hogy ezek előbbi világos utasításaik nyomán, és ezeknek fentartásd mellett Követeiket tovább is oda utasítják, hogy a’ k. K. Előadásoknak tárgyalás alá vételébe részükről is minden halasztás nélkül bele bocsátkozván, azon legyenek, hogy a’ melly Felírás a’ K. Előadások valóságos érdemére nézve legelőször fog felküldetni, és így bármelly csupán tudakozódó Felirásokat ide nem értvén, azzal együtt, ’s ugyanaz egy alkalommal mind a’Megyei Követ választásnak, mind a' szobásnak szabadsága megsértéseiből eredett országos sérelmek is felterjesztessenek; ha pedig a’ K. Előadások mind a’ három pontjainak ugyan valóságos érdemére nézve egyszerre tétetnék a’ Felírás , azon esetre a’ most érdeklett és általuk is pártolni meg nem szűnt két rendbeli köz sérelmeken kivül, az Ország többi sérelmei, ’s jelesen az Előlegesek is Ó cs. k. Felségének igazság szeretete eleibe, óhajtva várt, ’s annál biztosabban reménylett orvoslás végett, együtt és egyszerre terjesztessenek fel. Többire az országos RR. Táblájának azon záradékára nézve, hogy addig, míg a’ íellebbi sérelmek tettleg nem orvosoltatnak, az ujonczokbeli segedelem adás tárgyában érdemileg bocsátkozni óvakodni fognak, Küldőik kijelentik, hogy azon záradékhoz, mint nézeteik szerint az óhajtott előre haladást gátlóhoz, *s meggyőződésekkel meg nem egyezőhöz egyátalján nem járulhatván, azt kihagyatni óhajtják. — Kitetszik ezen előre bocsátottakból, hogy Küldői a’ Törvényeknek meg- és a’ törvényes Alkotmánynak fentartását nem kisebb mértékben mint akármelly más nemes Megyék most, és mindenkor szíveken viselvén , minden akadályokat el akarnak hárítani, mellyek a’ Haza sérelmeinek mentül előbb leendő felterjeszthetését, és orvoslását a’ Haza boldogságára szükséges Törvényeknek hozását hátráltatják, vagy éppen meggátolják, kérvén
