1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 23. országos ülés - 1839 / 24. országos ülés - 1839 / 25. országos ülés
225 Bélésében is aránylagosan részesítések. Külömben is küldőinek ezen kívánsága nem példa nélkülimert lia tekintjük az 1486: 64dik Törvénycikkébe,, nyilvános nyoma van, annak holy JkaL idejében a’ birtokos nemesség a’Megye keblében fekvő jóságairól mindannyiszor adódni kötele! legyen, - ezen lekmtelbnl knndnlva tel,at, ha ebbéli előterjesztése a’ Rendeknek többségénél pár tolást nyerendene, az országgyűlés, költségeknek a’ honi Pénztár által leendő viselésére szavaz ellenkező esetben a kerületi ízen etet egész kiterjedésében pártolja TemesVgye Követe (Laczkovics János) utasításánál fogva kívánta, bogy a’ kérdésben forgó országgyűlési költségeket a nemesseg az adózókkal közösen viselje. Békési Követ (Horváth Antal) pedig ebbeli költségeknek felét a’ nemesség, felét nediV a7 adózók által fizettetni kívánta. PeQJ* az Szeremi Követ (Poszávecz Zsígmoml) Küldői a’ 1832: esztendő előtti szokást kívánván megtartatni, a’ kér. Izenetnek ellenmond. 5 Somogyi Követ (Somsics Miklós) Küldői az országgyűlési költségeknek három negyedrészét kívánnák a’ nemesség által viseltetni, egy negyedrészét pedig az adózókra kivettetni. Aradi Követ (Faschtí József) csak a’ törvényes három holnapok alatt kívánná a’ nemesség áltál, többiben pedig a’ házi Pénztár által fizettetni. Zarándi Követ (Gróf Telekg Domonkos) : — Nem czélja ugyan a’ kér. Izenetet akadályoztatni, kötelessége azonban kijelenteni: hogy Megyéjében az egyházi Nemesek a’ házi Pénztárban már adózván, ha még az országgyűlési költségeknek fizetésével is terheltéinek, sorsok felettébb nehezebbene; ugyanazért részérül azt hiszi, hogy a’ kerületi Izenetnek rendelése Megyéjében, hol ekkoráig az országgyűlési Követek az úgy nevezett provincialis Pénztárbúi fizettettek, alkalmaztatható nem légyen. Addig is tehát, míg az Erdélyhez tartozott Megyék visszakapcsoltatása tökéletesen eszközöltetik, ’s ezen, ’s ehez hasonló kérdések ki nem egyenlíttetnek, Megyéje részérül a’ felolvasott Izenet ellen a’ Naplóban óvást kívánt tétetni. Szathmári Követ (Botka Imre): — e’ részben utasitása nem lévén, e’ tárgyak már a’ Kerületekben is elhalasztatni kívánta, mint szinte ez úttal is ismételvén, ha e’ kívánságát el nem érhetné, á’ kerületi Izenetnek ellentmond. Ellenben Posony Vgye Követe (Olggag Titus) a’ kér. Izenetben megegyezvén, Küldői részérül kívánta, hogy e’ czélra ezen Országgyűlése alatt sinor mértékül egykulcs dolgoztatnék ki; mellynek következésében az ingatlan vagyon felmérettessék, az ingó pedig bevallassék. Baranyai Követ (Pákozdy Zsigmond) ellenben az 1832: esztendő előtti szokást kívánta megtartatni. Posegai Követ (Markovics Gustáv): a’ felolvasott Izenetet azért nem pártolja, mert Küldői azt óhajtják, hogy az országgyűlési költségeket az adózó nép viselje; — mivel azonban látná, hogy ezen kívánságától a’ többség által elüttetett légyen, küldői nevében arra kérte a’ Rendeket, hogy legalább a’fele az adózó népre, másik fele pedig a’ nemességre rovassék; — többiben pedig egy országos Pénztárnak, mellyhez a’ Törvényhatóságok a’ palatinalis Porták szerént járulnának, alapítását meghatároztatni kívánja. — Végtére küldőinek abbeli kívánságokat kijelenti, miszerént a’ vármegyebeli Követeknek napídíjokat hat pengő forintról négyre leszállitatni óhajtanák. Veszprémi Követ (Kocsi Horváth Sámuel): a’ Csanádi Követnek abbeli indítványát, hogy a’ nemesség a’ házi Pénztárban aránylag taksáltasson, utasításánál fogva szinte pártolta. Nógrádi Követ (Szentivángi Anselm): Midőn ezen tárgy kerületileg tanácskozásba vétetett, küldőinek e’ részbeni utasítását előterjesztv<jn, minthogy annak csak azon része, melly a rögtöni megvételt tárgyazta, fogadtatott el, küldői pedig azon felül azt is kívánnák elhatároztatni, hogy a’ Követek napidijjokat csak az országgyűlési helyén való tartózkodások idejére, nem pedig ha más helyre mennek, követelhessék: ugyanazért küldőinek abbéli kívánságát újabban is a Rendeknek pártfogásába ajánlotta. Kraszuai Követ (B. Bánfi László): A’ tanácskozásokat akadályoztatni szinte nem óhajtván, csupán igazolása végett előterjeszteni kéntelenítetik, hogy Küldői az országgyűlési költségeket, mind ad dig, míg a’ visszakapcsoltatás tökéletesen meg nem történik, a’ provincialis Pénztár által kívánják fizet tetni, — nehogy tehát ezen Izenet Megyéjét is érdekelje, az ellen a’ Naplóban óvást kivan tétetni. Zempléni Követ (Lányai Gábor): A’ Teinesi és Szabolcsi Követ kijelentését Megyeje részéről is pártolván kívánja, hogy az országgyűlési költségek feléta’ nemesség, felét pedia az a ozo fizesse, mi végből a’ felolvasott Izenetnek ellentmond. _ Árvái Követ (Zmeskál Móricz) pedig az országgyűlési költségek terhét csak az Országgyűlési törvényes idejére kívánván a’ Nemesség által viseltetni, többiben utasitásána oQva, a napi dijjakat is leszállítatui kívánta. , , • Bihari Követ (Beöthy Ödön): Szathmárral tartván mind addig, míg e részben nyilvános ut tással ellátva nem leend, a’ tanácskozási tárgyat elhalasztani kívánja. ^ Jegyző Könyv I. Darab. XXV. Országos tiles. — Augustus 27-kén. 1839. t /
