1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
Fejedelem e’ tekintetben intézendő lépéseinek haiás-ír h* , • j , . hajózás, ó. a kelettel u/endo kereskedés élénkítését szóval fekvéséből önként folyó |,.“,bb föladaaanak, ,nelly szerint a keletet - egybe kapcsoló lánca szén. leendene, _ „l|y i natos eleresét bizton varhatja, s kit érzékenyebb csapás soha nem érthetne, mintha Stámhnl é« véle a íekete tenger kulcsa, más es talán éppen azon hatalom kezére kerülne, mellynek roppant nagysága, és határainak s tekintve befolyásának egy felől az Oderáig, más felől egész Montenegróig terjesztése, s így honunkat majd átkaroló állása, magában is elég aggasztó ránk nézve Végre hogy az izenetbeli elvekhez ragaszkodás a’ Fejedelem és képviseleti test közt bizodalmát nevelni nem igen képes, azt bővebben fejtegetni szükségtelen, pedig ha valaha, bizonyára most volna leginkább szükség ezen a népek boldogságát egyedül az szülhető és éltető’ erőre midőn egy részről atyai kormányunkat felénk közelítői, és honunk boldogitását tárgyazó szándékait , intézményei által, mellyek közül az Angliával kötött frigyet, a’ protestánsokat megnyugtató, és jogaikat biztositó legújabb Rendeletet, és a két utóbbi Királyi Leiratot említeni eleg leend, — tettieg is tanúsítni szemléljük, más felől pedig a’ nép közt uralkodó csendet, annak anyagi jólléthez közelítését, minden tekintetbeni elhaladását, ’s ezek által az állított, de lia létezne is, leglölebb a társaság felületet ideiglen mozgató, annak mélyére és tömegére pedig éppen nem hatott feszültségét örömünkre megczáfolva tapasztaljuk. Nem kevésb hatású leendene e’ bizodalom kitüntetése állásunkra nézvést is a kiil hatalmak átellenében, ’s bizton állíthatni, hogy ezáltal a’ fenforgó súrlódások békés megfejtése nagyon künnyittetnék , mi bizonyára sokkal nagyobb hasznára váland a’Nemzetnek, sőt az egész emberiségnek, mint az egyébkint se veszélyeztetett theoreticai elvek fölötti vitatások. Mindezeknél fogva ismétli a’ Királyi Előadások tiszta és előleges fölvétele iránti szavazatját, ha pedig kissebbségben maradna, késznek nyilatkozik azon javaslat elfogadására, melly ahoz leginkább közelít. Kalocsai Fő-Káptalan Követe (Szathmáry Antal): A’ Törvényeink pontos, feltételeden teljesítése első kötelességünk, ennek megtartására szóllít fel bennünket igazság szerető Fejedelmünk kegyes Előadásainak első és második pontjaiban, midőn az 183o—diki 7-dik, 1836—diki 11-dik Törvény Czikkelyeknek kötelező erejeknél fogva azok végrehajtását adja elő, ’s erre újra int bennünket Felséges Urunk múlt hó 28-án költ kegyes Leiratában. — Hallotta részéről a’ múlt kerületi Ülésekben: hogy most midőn nincs mit félni Hazánknak ellenséges megtámadásától, nem annyira szükséges a’külső bátorságra az ujonezoknak állítása; — erre elég légyen mondani: „si vis pacem, para bellum“ még más szomszéd Nemzetek állandó nagy seregeket tartanak lábon, addig Hazánk hadsereg nélkül nem lehet, mert minden ellenséges megtámadást készen kell várni mindeukor. — A’ harmadik k. Kir. Előadás a’ Haza köz kivánsága, melly miatt több Nemes Megyék időn kivüli Országgyűlést tartatni kértek, most Fejedelmünk, kinek mindig szeme előtt forog: ,,Salus Reipublicae lex prima esto“ és e’ szent Törvény atyai szivén annyira fekszik, hogy a’ tavali Duna áradás okozta nagy ínségnek enyhítésére első sietett ő, és dicsőn uralkodó Hazának minden Fenséges Tagjai, tetemes jótévőségekkel, egyszersmind illy nemes és nagynemü áldozatokra egész birodalmát, minden tartományait felszólította a’ legboldogabb sikerrel, — most jó Fejedelmünk módot nyújt az illy veszedelmek és ínségek elhárítására; lehetetlen tehát, hogy a’ nagylelkű példát ne kövessük a’ Haza javára munkálkodásunkkal. A’ dicső Magyar Nemzet soha se maradt hátra a’ szép ’s nagy tettekben;— a’ haj dánkor történetei szép fényben tüntetik fel előttünk gondos ős apáinknak a’ lehanyatlott nyolez századok alatt Királyokhoz, Hazájokhoz, Törvényeikhez bebizonyított tántoríthatatlan hűségeket, ragaszkodásokat; — hiszi és hinni is akarja, hogy azoknak méltó unokái utódjai akarnak lenni a’ RR. is, e’szerint és a’ Törvény lelke szerint kívánja, valamint ezt már többször is kijelentette a’ k. K. Előadásoknak feltétel nélküli tárgyaltatását, a’mint ezt az Előlülő is bölcsen előladni méltóztatott; és így ezen izenetet, az élőbbem izenetben foglalt junctimmalés záradékkal, mellyeket szokatlanoknak, törvényellenieknek lát, nem pártolja, nem pártolja pedig azért is, mert nem találja fel az igazságos sérelmek orvoslásának biztosítását se a’ junct.m a, se a’ záradékba; ellenben feltalálja ezen biztosítást világos Törvényeinkben, feltalálja Felseges Urunk adott szent szavában, részéről tehát a’ Fő Rendek viszon Leneteket elfogadja Nyitra Vármegye Követe (Emódy Janos): Küldői ugyan Gróf Ráday Gedeon eltiltását sérelemnek tartván , azt orvosoltatni is kívánják, de egyszersmind a’ Törvény pontos megtartásai is szemeik előtt tartván, a- Kir. Előadásokkal a- sérelmeket, úgy a- Pesti sérelmet ts, «»«“"£*_ J ‘ nák felterjeszteni, — minek folytában Küldői részéről a’ kerületi Izenetet nem par u a’ tudakozó felirást minden feltétel, vagy záradék nélkül kívánná felterjesztem, ’s anna u Kir. Előadásokat tárgyaltatni. , v. tár-Nagy-Váradi Káptalan Követe (Popot Ágoston): Utasításánál fogva is a ,r- ., . ___ gyaltatását előlegesen kívánván, önként következik, hogy a’ kerületi Izenetet nem par o Jegyző Könyv 1. Darab. XXII. Országos Ülés — Augustus 22-kén 1839. 221
