1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
219 többet tesz, ez. akkor az egész Nemzet montlbaua, só. a' Fejedelem jóváhagyásával a'Törvény könyvbe „ ,k„a,. ng, a„ ez al, az ttjjabb időben már meg ajánló., njonezokra nézve, á L„doviceara lett ajánlatok peldajara pedig ép,jen tímaszk.dhatm, mer. az önkény es nem köteles ajánlásról szol, arról a tetszés, erről nPíi.V y ncn* _ , . .. . , . , ,’ fül ^e,llS a megismert szükség határoz. Ugv hn-v ez. szükség ese.eben meg.agadn, a haza ellen való vé.ek volna. Ezekhez képes,, mivel ó sem m, .örvényes vagy a..ljaban| alkotmányos szempontot nem talál, m.llyekkel a' Fő Kendek lei szolh.asa, mellybc az Hűlni. ,s meg egyez, igazságosan megczáfol.atnék, azt bazaliu, kötelességéliez képest cl fogadja. Győr Városa Követe (Czeh János) : — Küldői a’ Kir. Előadásokat tisztán, és minden egyéb tárgyak előtt kívánván folvétettni, de azon felül még azt is, mi szerint a'4-dik Rend törvényszerű befolyása nélkül keletkezendő végzéseket, és Izeneteket az e’ Táblán országosan egy bég} ült KK. és RR. határozatinak el ne ismérje, szoros kötelességéül tévén magától is következik: hogy a jelen lzenctct sem kiil alakjára sem bel érdemére nézve nem pártolhatja. Alakját tekintve nem, mivel mindenki előtt tudott dolog, hogy jóllehet homlokzatán a' KK. és RR. Izenetének neveztetik, még is nem azok összeségének, hanem egyedül a’ harmadik, avagy nemesi Rend intézkedéseinek eredménye, mellyhez a‘ Kir. városok nem járultak, de a’ kerületi Ülések mostani szerkezeténél fogva törvényszerűleg nem is járulhattak; — bel érdemére nézve pedig azért nem, minthogy az abban felállított elvek, és főleg a’ javaslóit záradék Törvénnyel, és hazánk javával, kivált jelen állásukban véleménye szerint meg nem egyeztethetőnek. — Ugyan is mi a nyilvános rendelete Törvényeinknek az országgyűlési tárgyak, és jelesen a' Kir. Előadások felvétele, és sorozata iránt, az 1495: 25., és 1791 : 13Türvényczikkek szerint akár a’ grammatica, akár a philosphia szöv etilekével fogjunk is azok magyarázatához, — nem egyéb, mint az hogy a Kir. Előadások minden más dolgok előtt tárgyaltassanak, mint más alkotmányos Országok példáját, hol szinte a' Kormány javaslatit illeti az elsőség mellőzve a' nálunk a' Törvénnyel majd nem hason erejű gyakorlat is, az 1791-dik Törvényt megelőző, és követő időre nézve világosan bizonyít, 's ha volt is egy két kivétel, az a’többi példák sokkal nagyobb száma ellen mit se nyom, hanem inkább erősíti a’ köz szabályt. — De mondatik, hogy az 1791: 13. Cz. utóbbi része a'sérelmek orv oslására nézv e a' Kormáhy által meg nem tartatván, a KK. és RR. nem kötelesek annak első» ágazatát teljesíteni; továbbá bőgj’ ugyan azon Törvény egyik fő alkotó, és még a Ivir Előadásokat is megelőző része t. i az Országgyűlésre gátolatlan megjelenés, és a' szabad tanácskozás, 's így a' képviseleti test kiegészítése, és lényege veszélyeztetve lévén, még e’ sérelem cl nem háríttatik, nyás tárgyakról nem is tanácskozhatni. — Mi azonban illeti az első ellenvetést, részéről azt tartja a’szólló, hogy a" magány' jog ama szabálya, melly szerint azon esetre, ha két szerződó közt az egyik a’ szerződés pontjait meg nem tartja, a‘ másiknak azért nincs joga a' szerződéstől tettleg elállani, hanem a’ teljesítést csak az ő utján keresheti, az Ország jogra is, inelly ben minden tettlegi orvoslás keresés veszély tellyes kísérlet, még inkább alkalmazható. A másikra nézve pedig csak azt véli megjegy zendőnek, hogy' ha a panasz valódisága tellyesleg is bé volna bizonyítva, még akkor se tétethetnék a’Kir Előadások elejébe, hanem mint ollyan egy enest & sérelmek közé, 's tehát ezekkel eggyütt csak a'Kir. Előadások után lenne sorozhatandó. — Hát ha még felvétetik mi szerint e’ sérelmekhez még igen sok szó férhet í például: hogy a1 Kormány szándéka a'választás szabadságát sérteni még éppen nincs béhizony ítv a, miv el a'vád alá vétetett, másfél évvel a" v álasztás előtt, az eltiltás pedig a régi szokáshoz, mellynél fogva nyúlvány os vád alatt lévők a' Megyéknél és egyéb hivataloknál is tisztjeiktől telíiiggesztetnek, alkalmazólag történt, *s azon felszólítással volt öszvekapcsolva , hogy az illető megye az eltiltott helyett más a’ Törvény szerént alkalmas Követet válasszon; továbbá bog) Pest megye másik Követének egyedül magának azon megyének tulajdonítható itt nem létéből a képviseleti Test ki nem egészítése számos cégi példa szerint egyátalán nem következtethető, meg is, hogy a'szóló törvényes szabadsága az által, mivel azok, kik a Fejedelmet, Kormányt, és Fő- Itélőszékeket szóbeli kicsapongásaikkal sértették, s ezzel a'Törvénybe ütköző cselekvőn) t el követték, ugyan e’ Törvény, és törvényes szokás szerint feleletre vonattak, távolról sem látszik, s nincs is az országgyűlési tanácskozásainak bizony lata szerint veszélyeztetve, vrgtere hogy e’ Törvény lény eges megsértése inkább másnak tulajdonítható, s egészen másutt kere sendű, t. i. abban, hogy a 4-dik Rend ezen Hazára nézve olly hasznos olly hű osztály nak anny i Törvény, és jelesen az I79l-ki 25. Czik által örökre(in perpetuum) biztosított képviselet, joga a szó teljes értelmében bolt betűvé vált, 'a még is talál c itten pártolókra, vagy azt he y re tani kívánókra? holott bizton mondhatni, hogy ezáltal az ősi alkotmány tegi alapjara vissza ve zettetvén kétségkívül sokkal inkább erősülne, mint a’ harmadik Rend jogainak akar mi zara dék eszközölte tágítása által; — mondja hogy azon esetre, ha mind a’ nézetek illőleg me tanyo tatnak, koránt sem olly határozottan log állítathatni az9 hogy az Izenethen ki éjit tt " A A//. Országos Ülés. — \"gustus 22-kén 1839.
