1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
217 XXII. Országos Ülés — Augustus 22-kén 1839. ne mondja nem szikesen látott vendégek; azon felül »• -„„j j ... ... . tanácskozások külső alakját már annyira felbontva hóLJ i ' ** 'Uendo*e&' érti *’ , , ... j . / . emoruva* bogy a későbbén megjelenő törvényhozón.k sickert, ragy keiden, vagy esedetn. kell; er ar Orarággyül&nek hükíp máss, Alt meri állítani, hogy nincsen sem e’ teremben, sem a’ fÖ Rendek teremében egyetlen *■<- i. ■ ,, ménységei ezen Országgyűlésié nézve tellyesítve volnának. A' 4-ik Rendnek fájdalomm /"t! T talnia kellé, mégpedig inár az elad kerületi liléében, hogy a* “.agyar ConstUutio^ért/attaM^onstkiit.ót, melly a torrenyekben foglaltat,k , nem ,gatság, egásren más, nem tudj. ki álul „ctrüy4„ Const,tut,óra taníttatott. Legyen néki sr.bad eten inprovisált új Constitutionak neháur stak, stat eloadn, - Az ,-aS §.us art mondja, hogyar alsú Tábla valóban csak egyetlen egy reudbí'l áll, a többi Rendek s teszek csak tetszés szerénti felékesítések, és a’kerületi Ülésekben annyit jelentők , mint a magyar királyság czimében, a’ hajdan ugyan magyar országhoz tartozó ni liirnL Terfnmánmlt ____ A’o.JL- K ___________A! /1 7. . . C ... 6 U mostani török Tartományok. A 2-ik §-sa ezen új Constitutiónah azt rendeli : liogy nem a’ Ki rály nyitathatja meg az Országgyűlési munkáit azon tárgyakkal, miket sürgetőknek és közhasznúknak tart, hanem a’ KK. és RR. t. i. azon KK. és RRdek, kik az i-sŐ §-us szerint nem csak a’ papiroson, hanem valósággal KK. és RR. — A’3-ik ff-us így szól: Ha egy megye által kivetnek választott akarmely actio alatt lévő személy az Országgyűlésen megjelenni gátoltatik, akkor a’szabadválasztási jóg felforgatva, maga a’ Constitutio veszedelmeztetve van. Ezen §-usnál egy kis oldal jegyzéket talál, a'melly azt mondja, ha 4g város által szokott módon ’s szabadon választott követek törvényes jogok gyakorlásában gátoltatnak, akkora’ szabad választási és szavazati jóg nincsen felforgatva, akkora' Constitutio nincsen veszedelemben. — 2Nem akarja a’ szólló ezen Constitutionak további szomorú tartalmát fejtegetni, csak azt jegyzi meg, hogy ezen köz elégületlenségek, ezen súrlódások, ezen meghasonlások, ezen zavarok, mélyebb bajnak jelei, melly nem ezen az Országgyűlésén, nem ez előtt egynéhány évekkel született. Ha a*ten. ger felülete babokba törik, akkor a’ lefelé és lent háborgatott, súlyegyent okozni kell a* zavarokért. De fogé’ ezen Országgyűlés találni, ’s találhat e’ gyógyszert illy mélyen gyökeredzett baj elszélesztésére ? Részéről nem hiszi, mert még a’ legügyesebb orvosok is félre ösmérik tu. lajdon állapotokat. — Hátra van tehát csak egyetlen egy l^ánás mód, melly a’ jelen Országgvülést üdvössé teendhetné, az egész Országra nézve, ha t. i. azon jót, azonjjhasznost valósíts >, mit valósítani ezen hasadékos mibenléte mellett lehettséges, ha t. i a’ királyi Propositions tárgyaltásában igazán bebocsátkozik, mellyeknek nagy érdemét még az épősebb elmeség sem képes elpörölni. — Ezeknél fogva a’ kérdés alatt lévő izenet ellen szavaz, ’s elfogadja az Elölülő javaslatát. Sáros Vármegye Követe (Pulszhj Feretiez): a* Pesti sérelem eránti nézeteit már több Ízben kijelentvén, minthogy a’ i5-ik Júliusba tartott 12-ikOrszágos ülés naplójában előadása nemakkép iktattatott volna bé, mind ha azt mondotta volna, minden félreértés elmellőzé setekintetébol igazolá" 9a végett utasításának szavait kívánja béiktattni, melly is következendő t. i. Küldői noha ugyan az érintett sérelem mi előbbi orvosoltatását, hathatósan sürgettethi óhajtják, mindazonáltal az 1790 : i3 T. Cz. világos tartalmára szorosan ügyelvén, egyszersmind a’ k. királyi Előadások azonnali tárgyaltatását és az illető tanácskozások eredményeinek felterjesztését kívánják u Egri Fő Káptalan Követe (~Iíovách Mátyás): e’jelen Izenetet sem utasításával, sem meg* gyozodésével megnem egyeztethette, ugyan azért abban, kötelessége nyilványos megszegése nel kül meg nem egyezhet. Utasítása azt hozza magával, hogy a’ Fejedelem és Nemezet alkotmányos igazait csekély tehetségéhez képest támogassa , meggyőződésénél fogva pedig ezen igazak va?y jusok a’ Fo Rendeknek legközelebbi Izenetjőkben törvényes szempontokból kifejtve al ana , e lenben az: ellenek göditett okok csak a’ szónoki tehettség nagy hátasa által emelkc te azon erőre, hogy argumentumoknak látszanának, és*pedig a mint őszintén megvallja reá ne.ve is a lameddig annak varázs béfolyása alatt ült vala. Eszébe jutván azonban a mit már fcya ran oka gondolni: hogy a’ szónoklatnak azon diszetvénye, mellyet hyperbolának au ^ neveznek, tökéletesen hasonlít a’nagyító üveghez, mellyen keresztül a szuny0o tévén , ka elefántnak látszik, kezdé azokat magában fontolgatui, es körülnézni, nem ugyané a’ jelen esetben is? a’ benne támadt érzeményt tehát az értelem világához tartván, csa így találta. Mivel pedig azt tartja, hogy ezen testület méltósága megkívánja, hogy n® ^ . tán vélekedjék, hanem okát is adja véleményének, és mivel a* fentforgó kérdést az e o gos [ülésben teteményes, vagyis positivus szempontból fejtegette, azt most rovi ei (|a az: negativus szempontból fogja előterjeszteni azon okokat, méllyé positivus szem ^ m lenkeznek , de csak a’mennyiben személyes nézeténél fogva legnyomossa na > fogta 1 • • t, ' a > i/tt ’ RRirof bölcsen és igazságosan bírálnák meg, J S Czafolni igyekezvén, es kérvén a KK. es RRket bölcsen « ^ ft.|8«jlilá*át elfoe’ fel azokat? leginkább hatott reá azon allitas, hogy * Kn- R * fialnék vélek való gadván, nemzeti jussokot áldoznának fel, mert ha ez így vo na’ 'g^ J h„ a- többinek is egyesülhetesoket. - De néki úgy látszik, hogy ezen fo ar«u“ ]o’ icu Jk petitio principii támaszkodnia kell, hogy megállhasson, van valami ollyas a g P ^ névvel bélyegeznek. Az okoskodásnak ezen hibája vagy alakossága abban ail, nocy Jegyző Könyv. /. Darab.
