1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
nntos.ibban adathatnak előnemi, másért lettek ezek ií!y «ndfcivflíiéfcké, illy sietősekke minthogy tobhen ebeket mint a Constitution ejtett halálos's élet erébe vágó sebeket nézvén , a Const,tut,ot ezek áltál felforgatnának sarkából KWdítottnak hívék; pedig nem így ál. a'dolog o. a szollasszabadsagiSerelem, mclly iránt már a' múlt Diaetán 17.1zenet váltatott már né~v éves ha pedig az élófánál életerébe Vágnak, nem négy de egy évig sem élhet, áll tehát a'Constitutio’ sazt hiszem hogy most is annak jótékony erejénél fogva ülnek és tanácskoznak itt a’Kendek’ s hogy is idézhetnek edd.gi Izcncteikben annyi Törvényeket! í,a az Alkotmány képzelt meg’ «Züllésével azok erei nélküliek, nem is tanácsos a nyavalyát mindjárt halálosnak állítani mert ha az nem úgy talál lenni, a halálos baj ellen fordított orvosszerek, minden siker nélkül csak pusztítást fognak a testben tenni, ezen szerencsétlen eseménynek következésé az is bog)- nng ezek or\osol\a nem lesznek, nyugodtan 's bátorságossan még csak nem is tanácskozhatunk, mértékkor következetessel* a Ráday és szóllásbcli sérelmeinken kivit! — egyebeket tárgyalni sem lehetett Aolna. De lássunk alapos c’ kifogásunk a' Kormány ellen a’szabad választási és szállási fen forgó sérelmekre tekintve? minek,itánna ezeket magok a'Rendek is a’ Vármegyék kebelében lábbal tapodják í Ugyan is a Tiszt s Követ választáskor nem történnek e’ pénzzel s borral is szavazat vásárlások, s ezek nem szinte akadályai e'a’szabad választásnak? és mi tilos a Kormánynak, szabad e az valakinek másnak? Hasonló szomorú lábon áll a’ szóllá9 szabadság a Megyékben, mert nem Al-Ispány vagy' egész tiszti Kar, de még az utolsó Esküdt ellen sem szabad igazságos panaszt is tehni büntetlenül, pedig a' volna igazságos, hogy legalább oily szabadon, 's minden félelem nélkül lehessen szóllani a' varmegyei tiszti Kár, mint a’ Kormány'ellen. Kezdjük tehát a'választási, ’s szállás szabadságát ön keblünkben becsi,Ini, ’s csak azután remény 11,etjük sikeressen a’Kormánytól is ezek mélylány lását. Még az is ide járul, hogy' a' Kir. Előadásokba való bémenetcl a' Ráday' féle sérelem előleges orvoslásától függesztett« lel, lí»eIly' mező mennyire vala szerencsétlen, megmutatta a’ következés, mert csak hamar belátók a' Rendek, hogy a’ Kir. Proposillók 2-dik ’s 3-dik pontjával hely telenül köttetett öszve a’ Ráday féle sérelem, orvoslása, ’s azt hiszi, hogy' az ujonezokat tárgy azó első pont sem legerősebb támasz, mert ha az Izenet szava szerént csak feltehető is a’szükség létezése, vagy azon többek által tett állításnak valódisága, hogy' az elbocsátandó 28 ezerén túl föl, maradandó katona erő is elégséges lehet a’ kül-, és bel bátorság fentarlására, ekkor bizonnyára e’ ponttal is fogfin.it nélkül köttetett öszve a’ Ráday sérelem orvoslása. Végre mivel a’jelen Izenet azon furcsa supposiluimm nyugszik, hogy mire a’Fő Rendek négyszer nem-mel feleltek, majd ötödször igennel válaszolnak, mégis hogy mit 17-szer feketének állítottak, azt lS-szor fehérnek ismerendik, ezeket pediglen következetlenség nélkül feltenni a’ Fő Rendek Táblájáról nem lehetne, a’ közeledés és siettetés tekintetéből oda járul csekély véleménye, hogy a’mater iálék iránti felírás ez úttal külön a Ráday s szólás szabadsági sérelmek mellőzesével küldessék fel. Szeremi Követ £Paszávelz Zsigtnoud') : a’ jelen kerületi Izenetet, a’ mennyire az a’k.K. Előadások tárgyaltatására utat nyitá, elfogadja; a’többi tartalmához azonban, mivel ő a’ Pest Vármegye, esetet sérelemnek nem tartja, a’ szállás szabadság eránt pedig a’ múltakat taglalni nem akarván, azt jövendőre nézve újonnan alkotandó határozott és világos törvény által biztosítani kívánja. Nem állhatván — a’k.K. Előadásokat tisztán és egyenesen minden feltétel, minden más tárgyakkali Öszvekapcsoltatás vagy záradék nélkül tárgyaltatni sürgette. Mármarosi Követ (Móricz PéterJ: A’ felolvasott Izenet általános foglalatjában meg nem egyezhet, először azért, mert mint már többször is kinyilatkoztatta Küldői mindenek lelett a’ k. Előadásokat előlegesen kívánják tanácskozás alá vétetni, már pedig ha ezen Izenet, mint szerkesztőivé van,'megmaradna, úgy a’ felíráshoz mellékeltetni javaslóit számos tárgyak miatt, azon felírás csak Igen későn juthatna Ö Felsége eleibe, ’s akképpen a’ K. Előadások tárgyaltatása jósai hátrább maradna, mert az ezúttal felterjeszteni kívánt számos tárgyak között, nem csak a’ lesti, <s szóllás szabadsági sérelmek, hanem az előleges sérelmek között is több olly rendbeliem vannak, niellyek eránt a’ fő RR-nek nyomos észrevételeik leendenek, ’s azok felett tartandó kölcsönös tanácskozá sok miatt, a’ megbatározott felírásnak felterjesztése igen hosszú időre haladna, másodszor mivel a’ most felterjesztetni kivánt tárgyak között ollyak is sérelemkép adattak elő, méllyéketKüldői, mim már ez elölt részekről kinyilatkoztatta, sérelemnek nem tartanak. Az ö kívánsága tehát; ^,fS) a’ teendő felírásban Ö cs. kir. Felsége az eránt kéretessen meg, hogy a’ katona ujorrezok szükségének okáUj számának mennyiségét, és a’ Duna vize szabalyöztatásának tervtt, és az a ' megkívántain szükséges adatokat az Ország Rendéinek tudtokra adatni meltoztassck ^ pedig azon Felirás is küldettessék fel mostan Ő cs. k. Felségének, n,e!lyrben a Fő Rendi ^ tartozó, de még ez ideig meg nem hivott némelly Tagoknak e’ folyamatban lévő orsz. leendő meghívásokra, — Ó Felsége megkéretik, minthogy ez Küldőinek világos akaratjuk, egye tárgyak pedig ez úttal fel ne terjesztessenek. Az Izenetben tett záradékot szintén több okok miatt e 51 * A7X Országa, Ütés. - Augustus 10-kén 1830. ,, 203
