1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
A7X Országos Ülés. - Augustus 10-kéu 1830. 19«J "r*ikt* 0lVe?C|tUk“ "’erl ""V ,CZél "'lkiili *-'«<*« NU»t (libákban .risen kn .nyakad a,g n,o6maradn,, W«..g.«* bel,,.,, állh»,a,„sság,ön 1 és „,ié„V „|d„ k8n „ u ere,, oldal., egy .„agua s„„a„„ n,„ e,„fonémák ni,Ilyen : a' „fraems ill.ba,,,, „bi,. el,akar,,,, hole,. k,k ezen cz.fra ,lecla,na„,„„s pariin szere,„ek lovag...... .„dl.a.nák, hogy az "•«*> k' Cl"szr pe raj ’ f b"0Br‘ra ,,lm '"i"'1»" bicsinse’gek „kiér, .erenueue, a' józan aliliátatossagnak óimon magúba legszebb példáját hagyd hátra, midőn egy helyeit így kiált fel-Pd,cus Deorum Cultor, ct infrequens, Insanientis dum Sapientiae Consul.us erro; nunc retrorsum vela dare, atque iterare cursus cogor relictos - de halljuk a közvéleményt; - vajha < midőn e’ szó itten megpendíti, akkor e teremben külföldi ne léteznék, mert: - hogy csak rövideden szóljon felőle, ha o tudja hogy kik teszik itta közvéleményt? és miképpen egy egész Kend nielh nek kebeléből csak nem tagadhatni, hogy az intelligentia és cultura, mint amannak hív tolmá" csat forradoznak, elnyomva van, és arra még is közvéleményt hall-haiigoztatni; akkor megváltja hogy őa magyar közvéleményről furcsa, de nem igen tudni vágyható fogalommal távozhat el innen; hanem távozik talán a" czéltól, azért csak még egy jiár szót a' Pesti sérelemről, — ezen tői téliét körül csak egy kérdést tudna mind eddig, mellyrc nézve Felséges Urunkkal, 's a' Nemzettel tisztában volnának a RR. hogy t. i. a' Törvény hozó Test másik része a’ képviselők választásában nem avatkozhatik, — de hogy infamiae, vagy" más actio alatt lehessék a" Követ, vagy nemi s () Felsége ezt most a’ Pesti Követben akadályozván adott e’ sérelemre de facto okot vagy" nem t ez már más kérdés, mellyről ha nagyokat, és kicsinyeket, tanárokat, és profanusokat beszédem hallunk, rá illik a' közmondása „quot capita tot sensus“ és hely ét a’ magyarpubcistuk dubietásaik, és contrarielásaik centuriájában érdemesen elfoglalhatja, nem czélja ugy an lelőle vitatkozni, csak azt kérdi a KK. ésRRtóI, halehet c? tanácsosé" most olly" dologban nielly iránt a' Király Nemzetével, ez maga magával egy" értelemben nincsen olly nagy robajjal, és ropogással, ultimátummal, és záradékkal fellépni, mintha ettől függne alkotmányos lételünk! hol talalja itt fel a" praclicus mezei gazdát? ne ijesszük el magunkat annyira, ne fessük a’ képet rútabbnak, mint a’ miilyen az : ne háborgassuk jobban, az úgy is eléggé forrangó elméket, mert bizony ára tapasztalhatjuk, nem olly időknek jártát, melly but a’ politicus hagy mázban esők felgyógyulnak, óvjuk magunkat eltol, ne hogy elérjük azt az állapotot melly ben, miután az egész testnek fc Ikorbácsoltatott a’ v ér, és az egész izom megindítaték, akkor ne talán a" csontoknak iiy ttgvást akarnák parancsolni, ne becsüljük erőnket soha valóságos értekénél felebb, mert ez okozz: hogy nem vállalunk majd oily as dolgokat el, miket nem bírunk meg, el is érhetjük ezt, ha óhajtása szerint oda hagy ák a’ Rendek azon reájok nézve már anny iszor károsnak tapasztalt illusiok Országát, melly ben ollyas doctrinákat tesznek ki számokra: hogy nyolca héti fenakasztásunkkal, leczkét adtunk a’ Kormánynak, magát ezután illy es lépésektől óvni. —Tudjuk mind professor volt a: múlt Országgyűlése? de Soprony" VgyeKövetjétól hallottuk minő gyümölcsöket is termettele doctrinal? és engedjen meg a"' nagy érdemű Követ, ha azt bátorkodik felőle mondani: hogy nállánál jobb diaetalis Metereologust és Prognosticatort a’ szóló nem ismere,— ballottók a’KK. ismét tőle, hogy mi Ily énekkel kecsegtethetjük a" mostanitól is magunkat; jól van! leczke van tehát a" ny olrz hétbe, igen is, de úgy' tartom: hogy" az csak a’ RR. magoknak szóll, és arra tanít, hogy' ne szaporítsák bajaikat, mikor annélkül ellehetnek, s a’ kiknek még erre talán kedvük volna, azokat egész bizodalommal, és tisztelettel megkérjék, bogy másokat azok. túl már kémélének meg, valamint ne nehezteljenek a’ szóllóra Ns. Pest Vgy e igen tisztelt Választói is, ha azt érzi szive, és vallja szája: hogy soha hazájoknak jobb szolgálatot nem tesznek vala, mintha a’ Rendeket ezen pontban isméretes sérelmükkel meg nem látogatták volna, ezek után rövideden szavazatját: minthogy7 neki a’ Király i kegy elmes Leiratra sem vala szüksége, mert ezen assccuratiót, meilyet most olly czikornyásan húznak a RR. ki belőle, ha hitünk nem hasonló a" Tamáséhoz a‘Pesti V gyeiben is, mert ott is mondatik a sanctimonia Comitiorum feltalálhatták, csak akarták volna a’ RR. azért ő a’dologgal pro praeterito nem bíbelődik, hagy ja a'multat múltnak lenni, mert tudja egybe nem jövünk iránta, s itt nem lesz egy pásztor, egy ahol, hanem, kívánja a’jövendőt biztosítni, még pedig ugy, hogy ezen az Országgy űlésen Törvény alkottassák , melly az elvet, mi szerint a" Törvényhozás lensőbb része, a Képviselők választásában nun avat kozhatik világosan kimondván, elhatározza azt is, mik légy ének egy Követnek tulajdoni, mik illy es functio akadályai?— továbbá minthogy a" Kir. kegy. Előadások olly kötelességeket szabnak a szólló elejébe, mcllyek hazája védelmét, bátorságát, v irágzását tárgy azzak, mindezek el pe dig a' záradékok miatt nem foglalatoskodhatik , sót akadály ára lennének abban is, hogy a lesd dolog is az általa kívánt jövendőre nézve, ha mindjárt propter bonum pacis, sérelem íorniá ban is a’ hozza kapcsoltakkal egyetemben valaha Felséges Urunk színét láthassuk, azért minden ariéknak általános eltörlését kívánja, ha pedig erre való nézve kissebbségbe esnek , akkor gyedül közelítés okáért azokhoz áll: kik az lzenelet óképpen módosítatni kívánjuk: hogy a zárát ei áO*
