1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
19G XIX. Országos Vlés. — Augustus 10-kén. 1839. 28. Júliusról költ Kir. Le irat tárgya. szavát, mint Meg) éje tiszta szándéka, és hazafiul melegének a’ szúllónak pedig hazájához vonzó, tántoríthatatlan szeleteiének tanúját a' Naplókönyvbe iktassa. N) urai Követ (Marczihányi Lőrincz.J Valamint már előbb a’ kerületi Ülésekben e1 tárgy eránt magát bővebben kin) ilatkoztatta, úgy mostanában ugyan azt ismételni kötelességének tartja tudni illik, hogy az érkezén kegyelmes Királyi Leiratra küldendő felírásban a’ Ráday félejtárgy egyedül csak érintessék, és pedig azon okból, minthogy azon kegyelmes Királyi Leiratban csupán czeránt tétetődik említés — és a1 Rendek négy rendbeli Izenetiikben is ezen sérelem előleges orvoslását szorgalmazták, — és a' Küldői is mentül előbbi elintézését szinte kívánják — úgy mindazonáltal, hogy az 179°/, évi 13. Törvényczikkely értelmének is elég tétetődjön, — akarnak tehát a' kegyelmes Királyi Előadásokba bele bocsátkozni, és azokkal egyetemben az érintett sérelmet 0 Felsége kegyes színe eleibe felterjeszteni, és azért világos utasítása következésében fent említett felterjesztés módjában elegendő biztosítást látván, az Izcnetbez csatolt záradékot részérül nem pártolja — úgy abban sem egyezhet meg, hogy a’ felíráshoz rekesztett többi sérelmek is mostanság küldessenek fel, —mind azért, hogy ezen felírást fő érdekűnek tekinteni nem lehet, mivel csak a’ katonai ujonezok szüksége megtudása eránt, és a1 Duna szabályozása tárgyában kérettetnek adatok O Felségétől, mind pedig, mivel az által a’ kívántczélt sem crhet" jiik el, mert tudva lévő dolog az, hogy a' Fő Rendek Táblája a’ mint a' Ráday féle sérelem, felterjesztését mind ekkoráig ellenzetté, ngy annyival kevesebb reménységünk lehet, hogy mostanában ezen sérelmeket kegyelmes Királyi Előadások előtt tárgyaltatás alá vegyék, vagy azoknak felterjesztésében egyezzenek meg a’ Fő Rendek, — és azért alázatos véleménye az lenne; hogy a’ küldendő felírásban a’ Rádayféle sérelemről tétessék csak említés, és a’ katona ujonezok szüksége kitudása, úgy nem külümben a' Duna szabályozása végett a' kívánt adatok Ö Felségétől kérettessenck ki, a’ többi sérelmek pediglen orvoslás végett mentül előbbi felterjesztését annak idejében kötelessége szerént részéről is sürgetni fogja, így tehát 's nem másként hiszi és biztosan reményű, hogy az 1790: 13.., Tőrvényczikkelynek elégtétetvén mind a’ sérelmek melylyeknek orvoslását Ő Felsége a' kegyelmes Királyi Előadásokban kegyesen megigéni méltóztatott — elintéztettck, mind pedig a’ haza boldogságát tárgyazó hasznos, és czélszerű Törvények is hozaltathatnak. Nagy Bánya Várossá Követe QToperczvr OftoJ: Midőn a’ KIv. és RR. ez előtt nyolez hetekkel az ismeretes záradékot megalapították, s annak mind egy erős haricádnak a háta mógé magokat megvonták: akkor hallatjára e1 teremben egy rettenenetes Ínség jajdula meg mindjárt, mclly az óta is többször, 's mondhatja minden nap hozzájuk kiáltozni meg nem szűnt.—• De hogy sem akkor észre nem vétetik, sem azolta meg nem iialgattalik, az alkalmasint a' Rendekre bőségesen áradozz*, ’s a’ napi renden lévő harsány éljenekkel párosított tapsoknak lészen tulajdonítható, mellyek itt szózatját elnyomák, 's folyvást nyomva tartják; sitit e’ bel) eu oil)' fontos szerepet is júdzoni kezdenek, hogy ha Clironistáink ezt magoknak jól megjegyzik, tehát tői \ ém hozásuknak jelen időszakút alkalmasint aplausibilisnck nevezhetni fogják. — Mi légyen ez az ínség? nem kellenek talán megneveznie, mert kiki sejdítendi: hogy ez nem más, mint a'drága a’ \ issza nem szerezhető drága idő! mclly érezvén ama merő inertiára, és meddőségre kárhoztató záradéknak súlyát, ismét, és ismét könyörög a’ KKnak, és RRnek a' további elvesztegetéstőli niegkiméléséért. Azonban minő okoknál fogva bátorkodik ezen mindnyájunknak drága kincse, ill) es szavait a’ KKhoz és RRIiez inai napon intézni ? czélja azokat alkalmazóig, a’ tanácskozás alatt lévő Izenetrc alázattal előadni, mi végre legyen neki szabad beszédjén előleges bocsánat kérés mellett azon n. é. Követ társaitól, kik az ellen párthoz tartoznak, hogy velük az általuk mondottakra nézve egy értelemben nem lehet, azon általok is jól esmerf, és tőle is megadott jelmondatával Cicerónak kalauzolnia szűnjenek meg valahára mondani, hogy valaki roszül szólt légyen, ha ő igazán, és szabadon szoll. Azt bátorkodik a' szolló a’ Klvtól, és RRtül mindenek előtt kérdezni: hogy miért jöttek a' Rendek ide üszve ? nem de Tür\ényt hozni, de megengedjenek a' KK. és RR. haó úgy látja, hogy nyolez hetek alatt még csak az erre vezető utal sem találták, sött inkább kész azt vallani, hogy amit eddig tevének, az előbb egy már meglévő világos sarkalatos Törvénynek megmagyarázására, és megrontására megy ki, nem pedig más üdvüségesnek hozatalára. — Bővelkedtek a' Rendek az igaz meg kell vallani, ez idő alatt sok szép, és bocsánattal légyen mondva, nem is szép doetrinák tanításaiban olly annyira hogy Sopron Vármegye n.é. Kü\etjével együtt már többek, és talán senkit ki nem véve lesznek, kik cum calculo Eminentiae adhatnánk exament belőlük, mert igen szépen eltudnok mondani: miként született a’ Resti kis óriás mint kereszteltetek azt szerencsétlenül sérelemnek, miként siettek a’ pólyában lévőnek mindjárt a' nagylelkű hazafi komák keresztelő kendője végébe egy záradékot kötni ajándékul, mclly a' Nemzet legdrágább kincseit u. m. a’ s/.ollás szabadságát, — a' honi nyelvet, az előleges sérelmeket — a’ testvér Megyek visszacsatolását magában foglalná a’
