1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 18. országos ülés - 1839 / 19. országos ülés
A7X Országos Vies — AUgushts \0-fién 1S39. 193 nc,nú aj;‘n,atokat ,S ncm ón ínyeimére, hanem a' köz intézkedésekre mülycn például katona tartás, háború vétel, s több a féle - szokta használni, mclly szintúgy érdekébe fekszik a Nemzetnek 's ezt a garant.at meg is a Iegmíveltebb constitutionalis nemzetnek használják kivánataik elérésére, s mert ? azért, mert tudják, hogy ez a' Kormánynak nagy érdekébe fekszik, és így minekutanna nincs módunkba ollyan garantiához nyúlni, melly csak a’ Kormánynak állana érdekébe, kéntelenítettünk, ezt használni, a' melly ar Nemzetnek is, de sokkal jobban a Kormánynak all érdekében, hogy pedig a’ Kormánynak a’ katona megajánlás sokkal érdekessebb mint a’ Nemzetnek, azt mindenki általlálja, mert tudva van hogy a Kormány által, a’ katona nem csak a' bátorság fentartására használtatik, csak egynéhány és soron menjünk' vissza, látni fogjuk, hogy lS323/4be mi czélra használták a’ katonát. Ó tehát utasítása, 's a’fentebbiekhez kiíejtett meggyőződése szerint az izenetet egész kiterjedésében pártolja; — csak az a1 megjegyzése lévén meg, hogy a'kegy. Kir. Leiratban foglalt azon szavak, mi szerint biztosit a' Felség bennünket, hogy Gi. Ráday eltiltásával a Megyéknek szabad választási jogát sérteni nem ezélzotta, ezen szavakat a jövendőbéli biztosítás tekintetében articuli projcctumban ezen Felírással kapcsolatba szinte felterjeszteni kéri 's ezt a' KK. és RR-nek pártfogásába ajánlja. Eperjesi Kir. \ árosa Követe [Bujritiovic$ Vi/tczé). A’ mennél elébb elérendő tettleges közjó, és boldogság mennyisége és minémüsége, a’ világ történetének tapasztalása szerint, nem az eszmék és képzetek theoretictis elrendelésén, és sorozatain, hanem inkább a’ valódi nemzeti gyakorlati akár értelmcsségi, akár anyagi haszon ‘s boldogság folyton folyvást nevekedó gyarapodásán practice alapul. Ezen nemzeti köz hasznot és boldogságot minden tőlünk kitelhető utón módon, és minden elölordulhatú alkalommal lehetőségig rögtön eszközölni, s gyarapítani a' mi szent kötelességünk és fő feladatunk, szoros felelőség terhe alatt. Melly kötelességünk és feladatunk elérésére legszükségesebb a’ Király és Nemzet közti bizodalom, melly nélkül semmiféle alkotmányos országban a közjó előmozdítása eddig nem létezett, de jövendőre sem létezhetik soha. Tehát nem csak a most elérendőkre, hanem a’ következendő engedményekre nézve is, a1 viszonyos és pedig kettős felsőbb megegyezés cgyáltaljában okvetlen szükséges. Hozzájárul, hogy a' személyes belső tulajdon meggyőződését, senki másnak erkölcsileg nem parancsolhatja annyival kevésbé egy Király egész Nemzetnek, vagy a' Nemzet Királynak. Ezen kölcsönös meggyőződést tehát egy részt a’ mindég haladó időre, más részt pedig az érlelő külső környülállásokra kell bízni, és hagyni. De hogy'mind addig, még ezen kölcsönös meggyőződés valami tárgyra 2S. Juliimról nézve létre nem hozható, addig a’ Király és Nemzetnek akármit is mivelni vagy akár mibe előre klilt Kir ,-eirat tárgya. haladni tilos volna? azt csekély' józan eszével fel nem foghatja. Továbbá a'jó erkölesiség minden külső tekintetek nélkül maga, mások eránti igaz kötelességét, minden alkalommal végbe viszi, azt soha sem hátrálja, és éppen illy igazságos tettekkel nemzeti erkölcsi erejét illő elszántsággal, és magos méltósággal kifejti, mclly jó erkölcs maga igaz kötelességeit idővel megérleli és nem csak természetesen, de egy szersmind ellenállhatatlanul is maga idejében kivívja. Minden perczet használni, és a‘ mi most mindjárt ki nem vihető, azt eldődeink intő bölcs példáikra viszatekintve hazafi ni tiiredelemmel a' jövendő kornak ajánlani, állásunk tiszti kötelessége; sokáig tartó ellenzési hátráltatással régi tanyánkat édes hazánkat kedvelt ősi alkotmányunkat koczkáztatni, veszedelembe ejteni, vagy sarkából kiemelni se nem üdvös, se nem tanácsos. A’ Rendek mostani állásukban, és valóban nem örvendetes helyzetünkben, melly ben is bárom alkotmányos és törvényes Rend a’ Harmadik ellen, maga ettől önkényesen megakasztott több száz esztendei jussait és gy akorlatát minden szempillanatban vissza követeli, sem idő sem alkalom nincsen ujjabb, még ujjabb mind azon kívül is kettős felsőbb ellenszegülésre és feszültségre. Azért ezekből, és több más kimcrílhetlen nézetekből is a‘ Kir. kegyelmes Leiratot hálás érzéssel megköszönni, abból jövendőre nézve Törvényt alkottatni, s az ennek következésében készüli jelen Izenetben foglalt előlcges sérelmeket és kiváltatokat elkülönözve, vagy ha ez kivihető nem volna, legfeljebb junctim felterjesztetni, szükséges adatokat, az úgyis kedvező Kir. kegy. Előadások, lső és 3ik pontjára nézve kikérni, a1 meglévő katonai élelmezési munkálatnak tárgyalásába rögtön bele ereszkedni, és mind a1 hármat hová hamarább érdemileg felterjesztetni, de kiváltkép a’ bizodalmatlanságot kijelentő záradékot az Izenetből kihagy atni, Küldői utasítása következésében kikéri, és czekro törvény es szavazatját kijelenti. Szepesi Követ (Xsedényi Eduard): mindnyájan hazánk legnagyobb kifejlődést t és boldog ságát előmozdítani, hazánk csorbáit helyre állítani, elsőségét kilejteui, jobb létével jussait meg tartani törekedünk és ebbéli közös szándékunk tisztaságát a’ szól ló rendületlenül hiszi, azt soha elfatsarni, gy anú színévé tenni nem akarja, de midőn ezen köz czélra vezető módban inig nem egyezünk, midőn a1 szóllónak megyéje a’ KK. és RR. többsége áltál választott módot sem ősi szokásink sem Törvényeink és alkotmányunk szellemével meg nem egyeztetheti, sót azon az utón jussaink csorbulásától tart, akkor a’szólló különböző véleményét azon őszinteséggé, m 49 Jegyző Könyv I. Darab.
