1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 8. országos ülés - 1839 / 9. országos ülés
101 Vili. Országos Ülés. Julius 2-kán 1839. Egyedül a’ Fo Rendeknél tartatván. IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Julius 3-kán 1839 A' Szállás Szabadság tárgyában való értekezések. Vassi Követ (Zár ka János), és Szathmári Követ (Kende ’Sigmond) mint időközi kerületi Elölülők bemutatták a szólás szabadsága tárgyában készült kerületi Izenetet, és a’felirási Javallatot, melyivek is az országos Irományok között lödik a. b. szám alatt foglaltatnak. — Mellyek közül Az Előlülő Ítélőmestere Zalay Alajos által az Izenetet felolvastatván, mielőtt annak részenkénti taglalásába belé ereszkedne, az egész tárgyra általánosan nyilatkozott ekképen. „Az Országgyűlésnek kitűzött czélja, az ősi Alkotmány fentartása mellet az előbaladás, melly hogy elérődjön, a' Nemzetben létező bármelly aggodalomnak, és a’ bizodalmatlanság legkisebb csirájának is el kell enyészni: — minden lépés, melly ezen czéloktól távoz, a’ köznek kárára vesztve vagyon. Az Elölülőt ugyan nem köti utasítás, ’s egyedül meggyőződését követi; de éppen azért köti lelki ismérete, és a’ köz jó szeretete, mellytől indíttatva, e’ jelen tárgyban is kimondja vélekedését, melly a’ czél elérésére, az aggodalomnak mint most, úgy jövendőre kiható gyökeres kiirtására talán legbitosabban és legrövidebben vezet. — A’jelen sérelem nem azok sorába való, mellyek közönségesen éreztetve, az egész Országgyűlés által, melly Alkotmányunk szerint, ismét az egész Nemzetet képezi (totum Corpus Regni repraesentat) sérelmeknek tartattak, mint a’ miilyenek az 1790. és 1825ki sérelmek valának; mellyeknek közbejövetelét Ő Felsége is, — igazán megválva, — csak az idő szükségeivel, és a’ közjó vagy is a’ Status publici ratio tekintetével mentette. A’jelen sérelemre okot adott intézetek, mint azt az Előlülő már egyszer észrevette, mind a’Fejedelem részéről az ősi Alkotmány megtartása tekintetéből származtak, mind ezen sérelmek mostani előadása szinte az Alkotmány megsértésének félelméből foly. — A’ Fejedelem ugyanis a’ szóllás szabadságát szabadossággá vélvén, és pedig nem minden ok nélkül átmenni, nehogy az alkotmány kötelékei szétbomoljanak, miután a’ gyengébb módok nem használtának, keményebbekhez látta nyúlni szükségesnek felséges atyai bölcseségében. — A’ Nemzetnek egy része ellenben azt tartá, hogy eme legfelsőbb Rendeletek túlmeuve, veszélyeztetik a’ szóllás szabadságát, ’s ezzel az Alkotmányt is. A’ dolog további kifejlődésében niegfordúlt ezen tárgy a’ múlt Országgyűlésen, és sérelem tétetett a’ Felségnek érintett intézkedései ellen; — a’ dolog folyamata, és a’ két Tábla között tizenhétszer váltott Izeuetek mutatják, hogy ezen sérelemben ’s annak felterjesztésében a’ Karok és Rendek Táblájának többsége megegyezvén, a’ dolog a’ Fő Rendeknél helybenhagyást folyást nem nyert, sőt a’ Karok és Rendek között is valának többen egy vélekedésben a' Fő Rendekkel, — ha tehát ezen tárgy azon oldalára nézve, melly a’ Felség Rendeletéit illeti, országos sérelemmé eddigelé is nem válhatott, vagyon e’ nagyobb reménység, hogy azzá váljon most, midőn a sérelem a’ bírói testületre, hatolomra, különösen a’ Királyi Curiára terjesztetik ki? Semmit nem kéte kedett az Elölülő, hogy lesznek sokan mind ezen házban, úgy a’ másikban, kik e részben nem oszt Jetfijzö Könyr /. Darab. Szólás - szabadság tárgyában. 2« •#
