1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 17. ülés - 1839 / 18. ülés
98 XXIV., XXV. és XXVI. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. évi július 17., 18. és 19-én. Elölülők: DEÁK FERENCZ (Zala), ZSEDÉNYI EDE (Szepesm.) TÁRGY: Az úrbér kétes tételeinek hiteles magyarázata; a Főrendek 3-ik viszonizenete. Olvastattak az 1832/36 : 4. t. ez. (jobbágy költözés) 1., 2., 3., 4. és 5. §-aá, melyek ellen észrevétel nem merült fel; — a 6. §-nál Miirczibiíliyi Alttal (Trencsén) : ezen körülírást „saját földes urát, s ugyanazon helyiség közbirtokosait s a községeket kivévén,“ elhagyatni, s nagyobb concurrentia kedvéért azok helyett, a vételtől ezeket is ki nem záratni indítványozza; — előterjeszti továbbá, miszerint habár a törvény azt mondja, hogy a nevezetteken más akár kinek eladhassa jussait a jobbágy stb. — mind azon által megyéjében egy eset adta elő magát, hogy egy zsidó akarván ily telket venni, kerczeg Eszterházy igazgatósága a zsidót uriszékileg a vételtől elütötte, a megyei törvényszék ugyan megsemmisítette ezen végzést, de a tárgy a m. kir. helytartótanácshoz felterjesztetvén, mindez ideig elintézetlenül maradt; — minek folytán felvilágosittatni kéri ezen intézkedését a törvénynek, részéről óhajtaná, miszerint minden esetben kimondatnék, hogy a zsidóknak is úrbéri telek megvétele engedtessék meg. Széli »József (Vasm.) : ezen §-ban azt kívánja világosan kimondatni, hogy ha tulajdona van a jobbágynak, az érintett javában maradékai örökösödhessenek, s abban egyenlően osztozkodhassanak. Beriliítll Zsigmoml (Ung) : azt hiszi, hogy a fennemlitett esetben a kir. helytartótanácsnak is lehetvén észrevétele, mielőtt tehát az elintéztetnék, szükségesnek látja azt attól bekéretni. — Alldrássy »József (Esztergom) : a 6. §-nál mindenek előtt az I. : 4. t. ez.-re való hivatkozást tartja felvilágosítani szükségesnek, és pedig először ha mindkét nemre-e? és másodszor belsőségekre és külsőségekre is értetik-e az? (A trencséni indítvány első felére.) Kende ZsiglllOlld {Szathmár): megjegyzi, hogy a törvénynek nem egyedül az a czélja, hogy az adó alapját határozza meg, hanem egyszersmind az is feladata, hogy a jobbágy megélhessen. — Sziltsics Károly {Bácsin.): azt kívánja, hogy a földes urra nézve mondassék ki, miszerint azon törvénynek lelke már születésekor az volt, miként kikerültessék az, hogy a földes ur maga birtokától fizessen, ne hogy megreudittessék azon elv „onus non inhaeret fundo“ — a közbirtokosságra nézve pedig félvén attól, hogy a hely pusztán maradván, allodiaturát behozatni óhajtana. Somsicll Tiiklós (Somogy): Nem egészen azt, hanem ezt a ezélját tartja az akkori törvényhozásnak, mert fél attól, miként a földes ur úgy össze fogná zavarni az olyan telket nemesi birtokával, hogy azok 30—40 év múlva teljesen elenyésznének; vannak itt tisztviselő urak, tudhatják mi nehéz az adó fundusát evideutiába tartani. Mindezeknél fogva e részben a trencséni indítvány ellen, és a törvény eddigi szerkezete mellett kívánna maradni; mely vélemény közfelkiáltással elfogadtatott. Boruáth Zsigmond (Ungh): Megjegyezvén, miként az akárki alatt: a zsidót is érti, mert nem hiszi, hogy volna ember, ki azt tartaná, hogy a zsidó nem ember; — részéről a törvényt világosnak tartja, de hogy több kétség ne legyen iránta, a felvilágosítást nem ellenzi. Komié Zsigmoml {Szathmár): Zsidót, czigányt egyformán érti alatta. Somsicll Miklós {Somogy), PalÓCZy László {Borsod), Klauzál Gábor (Csongrádi): Említik, miként megyéjükben már bírnak is zsidók ily utón jobbágy-telket; említi továbbá Ibllóczy azt, miszerint azon kellene igyekezni, hogy az izraelitákat a handlerozás helyett inkább a füldmívelésre szoktassuk, melynél a hajdani szt. kortól fogva ártatlanabb foglalatosság nincs. — Klauzál pedig azt, hogy az első lépés arra, miszerint azon nép, mely egyébiránt szorgalmatos, de ellökvén mintegy a Status eddig magától, nyomasztó helyzetében Civilis adózóvá lennie lehetetlen volt; — tökéletes emanczipátiójára, melyet a szóló világos utasításánál fogva előterjeszteni fog — előre elkészíttessék.
