1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 9. ülés
61 előadások kilátásba helyeznek — bizonytalan időre elodázni nem óhajtja, s ez okokból pártolja a Főrendek izenetét. Marko vies József {Krassámegye): Cyőrmegye indítványát, Móritz Péter (Mármarosmegye): a Főrendek izenetét pártolja. Nagy Károly (.Kőszeg város követe) azt tartván, hogy miután az országgyűlés elrendezve nincs, törvényesen tanácskozni sem lehet, s ő az izenet mellőzésével egyenesen az országgyűlés törvényes elrendezését sürgeti; — ha ez megtörtént, akkor a világos törvények értelmében legelőször is a kir. előadások felvételét kívánja elrendeltetni, s ezekkel együttesen az országos sérelmeket felterjesztetni. Hizinan FereilCZ (Varasd város követe) előadja, hogy midőn a kir. városok ügyéről volt szó, nem szólhatott, s ennek folytán most a szabad kir. városok elrendezését sürgeti. Elölülő: miután a szab. kir. városok ügye — mely már eldöntve lett — a napirenden nincsen, szólót a szőnyegen levő tárgyhoz való szólásra utasítja. Húsán Herman {horvátországi követ): a Főrendek izenetét pártolja s ha véleményével kisebbségben maradna, azokhoz áll, kik a királyi előadásokkal egyetemben az országos sérelmeket felterjeszteni kívánják. Lányai Gábor (Zemplénm.): Zemplénnek a pesti sérelem tárgyában érkezett pótló utasítását szórni szóra felolvasván, kijelenti, miként nem lehetvén oly szerencsés, hogy utasítása véleményével összbangzó legyen, a Karok jelen üzenetét nem pártolhatja, de azért a Főrendek izenetét is — miután az kizárólag a királyi előadásokat kívánja felvétetni, a szólónak pedig a sérelmek orvoslását sürgetnie kell, — el nem fogadhatván, a többi előleges sérelmeknek a királyi előadásokkal együtt leendő felvételére szavaz. Szentkirályi Móricz {Pestmegye): megjegyzi, hogy Zemplénmegye utasítása csak a megyéknél létező gyakorlatra, nem pedig az országgyűlési követekre alkalmazható, mert a választások megbirálása egyedül e táblát, nem pedig a kormányt illetheti meg. Elölülő kijelentésére megjegyzi, miszerint vannak esetek, melyek bizonyítják, hogy az országos sérelmek a királyi előadások előtt vétettek fel, s igy tehát a gyakorlat kétféle. A Rendek ez esetben azon gyakorlatot kívánják követni, melyet a jelen körülmények indokolnak. Liptómegyét pártolja, s midőn erről leend szó, utasítását ő is előterjeszteni fogja, addig is kijelenti, hogy ő részéről azt kívánja, miszerint a követek megbízó leveleit, úgy mint 1790-ben a meg nem hivott mágnásoknál történt, egy küldöttség vizsgálja meg. Zscdcnyi Ede {Szepesmegye): a kir. előadásokat kívánta volna felvétetni, azonban miután látja, hogy kisebbségben marad, csatlakozik azokhoz, kik az előleges sérelmeket a kir. előadásokkal együtt felterjesztetni kívánják. Zllieskill Móricz {Árvamegye): miután a kir. előadások a nemzet legforróbb óhajtását, valamint a sérelmek orvosoltatását magokban foglalják, a junctim szóhoz hozzá nem járulhat, mert a kir. előadások iránt vagy világos a törvény, vagy nem, — első esetben a kir. előadásokat kell felvenni, utóbbi esetben pedig — magyarázza azt a mostani országgyűlés —ezért a Főrendek izenetét pártolja. A pesti sérelemre nézve megjegyzi, hogy küldői Zemplénmegyével egy nézetben vannak, s nem tartják az országgyűlés méltóságával megegyezőnek, hogy bármi perbe fogott egyén e tábla tagja lehessen. Demerácz Alajos {Szabadka város követe): oda nyilatkozik, hogy ha mindazon sérelmeket, melyeket a nemzet közösöknek szokott tartani, a kir. előadások elé tenni akarjuk, a sérelmek oly halmazzá nőnének, hogy Fejedelmünknek alig maradna idő az országgyűlésen kir. szavát emelhetni, pedig ő Felsége az, ki a polgári társadalom hasznaiban jobbágyai minden osztályait atyailag részesíteni törekszik. Pestmegye sérelmét ide felterjesztvén, habár több megye aggodalmát kijelentette, még is oda voksol, hogy ezen sérelem az ország egyéb sérelmei soréiba iktattassék, most pedig a kir előadások tárgyalás alá vétessenek. Ezt javallja azon bizodalom, melylyel Fejedelmünk iránt lennünk kell, ezt rendelik törvényeink, — nem egyedül az által, hogy azokat mindenekelőtt telvetetui rendelik, de az által is, mert azt parancsolják, hogy az országos sérelmek valóságosan orvosoltassanak; ezek folytán és utasítása értelmében ismételve a kir. előadások felvétele mellett szavaz. Farkas Sándor {Pozsegamegye): a kir. előadásokat kívánja felvétetni. Szápáry József gróf {Torontálmegye): a felolvasott kerületi izenetet nem pártolja, hanem a záradéknak elhagyásával ragaszkodik az első kerületi izenethez, s ha evvel kisebbségben maradna, a kir. előadások felvétele mellett szavaz. Nagy Pál (Sopronymegye): nem czélom hosszas törvenybuvarkodassal a Kendeket untatni, nem kívánok a királyi személynök által felhozott törvények taglalásába bocsátkozni, mert azt meddőnek tartom, — nem is látok abban nagy bajt, hogy a törvények az országgyűlés végén szentesittetnek, abban sem, vájjon melyik tárgy vétessék fel először — kivéve a pesti sérelmet melynek elenyésztetéseig, miután az az országgyűlés műszerét akasztotta meg, egy tapodtat sem kívánok tovább haladni, hanem felhívom mindenkit arra nézve, váljon meri-e azt állítani valaki, bog} a törv ny világosan nem rendeli, miként az országos sérelmeknek minden országg} ülésen oivosoltatui be . Hivatkozom Nagyságodra, — ki meri tagadni azt, hogy egy két oldalú szerződést c-aiv az egyik 16*
