1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 9. ülés
59 ■“ "ni- - »** A jumus 27-ki kerületben az Elnökség által kijelentetik még az is, hogy kér. napló-birálókká következők választattak. 1. A Dunántúli kerületből: Hunkár Antal {Veszprém), Högyészv Pál (Sopron) Hcrtelcndy Karoly (^a/«) Széli József (Vas), Szegedy Sándor (Somogy), ifj. Mailáth György (Baranya), Sarkozy Kazmer (Fehér), Urményi József (Fehér)- 2. Dunán innen: Marczibámi Lorincz (Nyílra), Luka Sándor (Honik), Olgyay Titus (Pozsony), Odry József (tides), b Prónav Gábor (Túrócz), Zmeskál Móricz (Árva), Fráter Pál (Nógrád), Beniczky Ágoston (Zólyom)- 3. Tiszántúl: Zoltán János (Szabolcs), I). Wenckheim Béla (Békés), gr. Gynlay Lajos (Záránál Faschó József (Arad), Hódosy Miklós (Bihar), Návay Tamás (Csauád), Szentpályi László (Ugocsa), Bot ka Imre (Szathmdr); 4. Tiszán innen: Lónyay Gábor (Zemplén), Pribék Antal (Ung), I) Yav Lajos (Borsod), Bárczay Mihály (Ahaúj), Szentiványi Károly (Gömör), Papszász Lajos (Heves) Pillér László (Sáros)- Beöthy Lajosnak (Heves) és Pulszky Ferencznek (Sáros) egyenlő szavazata lévén, mind a kettő elfogadtatott. — A junius 28-ki kerületben az előleges sérelmek tárgyában a múlt országgyűlésen volt felírások, üzenetek és kir. városok összevetésével, s az újonnan készítendő felírás elveivel foglalkozának a Rendek. IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1839. évi junius 26-án. Elölülő: SZERENCSY ISTVÁN kir. szemólynök. TÁRGY: A pesti sérelem tárgyában a 2-ik izenet tárgyalása s az országgyűlési követek igazolási kérdése. Marczibányi Antal (Trencsén) és Bernátll Zsigmond (Ungm.): időközi kerületi elnökök bemutatták 1-ször a pesti sérelem tárgyábani második izenetet; 2-szór a Rendek névjegyzékét; 3-szor a kerületi napló tárgyában készített utasítást. Előlülő ezen izeueteket általvévén, az országbírói itélőmesterrel felolvastatja gróf Ráday illetőleg a pesti sérelem dolgábani kerületi izenetet. Kir. Személyilök (Szerencsy István): Előadá, hogy miután a Főrendek viszon izenetükben éppen azokat igazolják, melyeknél fogva a szóló elnök a kir. előadások előleges felvételének törvényes, hasznos és ezélos voltát más úttal ajánlotta; részéről nincs egyébb hátra mint újólag felszólítani a Rendeket, a főrendi üzenetnek elfogadására. A jelen izenetnek lényegét a mi illeti — úgymond — törvényekre hivatkozni méltóztatnak a tek. Rendek, a szóló alig tud törvényt, mely világosabb volna, mint a kir. előadások előlegességét tárgyazó törvény. Ha nem említi is a Verb. II. 3. Ulászló II. 25. czikkelyeit, I-ső Ferdiuándtól kezdve a királyok és országgyűlések rendes során Ill ik Károlyig lemenve: nincs diaeta, melynek élőbeszéde nem a kir. előadásokra való feleletet tárgyazná, sőt azon időtől fogva is a jelen korig mindig az volt első kérdés az országgyűléseken. Tagadhatatlan, hogy voltak egynéhány esetek, melyekben ezen rendes sorozattól Eldődink is a körülmények miatt eltértek, de váljon 4, 5 Diaeta, 40 s 50-nek százados szokását megváltoztathatja-e? az újabb időkben pedig, a sérelmeknek legsürgetőbb eseteiben is, legfeljebb azokkal kapcsolatban kívánták azt tenni az ország Rendei; nem is tud példát rá, a midőn legalább a junctim szó elő ne fordult volna ily esetekben. Végre bizonyossan mondhatja, hogy ő Felségének koránt sem volt czélja, a sérelmeket kir. előadásai közé számítani, — mit a Rendek abból következtetni akarnak, hogy azok is megemlittetnek. Kitetszik az a stylusból is, köszönjük meg, hogy ezt tette ő Felsége, de ezt kir. előadásoknak nem nézhetjük. Mind ezeknek következtében újólag felszólítja a Rendeket, hogy jelen izenetöktől elállván, a Főiendekét elfogadni méltóztassanak. (Felkiáltás: Maradjon!) Sütúr Ferencz (Mosonymegye): utasítása lévén, hogy mindenek elo'tt a kir. propositiók felvételét, másrészről a szóllásszabadság tárgyában hozandó törvényeket sürgesse, a „junctim“-ot elfogadja 16
