1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
37 akarnák a megyék, kivihetnék-e már ma ezt? szavazatokról a kir. városoknak addig szó sem lehet mig mostani állapotukból ki nem vétetnek; egyébként kívánja, hogy az Isten boldogítsa mindnyáiokat feltett szándékukban. J J Deák Forencz (Zalamegye): a kerületi izenet felolvasása után aggodalmait megszüntetve látja s kijelenti, hogy sem az elnöknek, sem pedig az itt törvényesen levők közül bárkinek is előtérjeszthetési jussát tagadásba nem vette, de minthogy a kerületi izenet az elölülő kívánságára való feleletet magában foglalná, azt kelle csak azon oknál fogva is felolvastatni, — annak felolvastatása után pedig, minthogy az elölülő két rendbeli kívánságot terjesztett elő: az első t. i. hogy mindenek előtt a kir. előadások vétessenek fel, — a másik pedig, hogy a kér. izenet záradéka hagyassák ki. Mi a véleménye az elsőre nézve — azt a tegnapi ülésben bőven kifejtette és kijelentette, hogy ő mindenek előtt az orszásérelmeit kívánja orvosoltatni, s csak azok után a kir. előadásokba bocsátkozni. Minthogy pedig nézetei szerint Pestmegye sérelme mindenek közt a legnagyobb sérelem — részéről ugyan mindaddig, mi» e részben kedvező válasz nem érkezik, semmit sem akar tanácskozásba vétetni; azonban ha ezen kívánságától elesne, ragaszkodik betűről betűre a kerületi izenethez s ragasztékjához, s ha attól is elesne, azon esetre elfogadja Vasmegye indítványát. Fiizesséry Gábor {Bereglimegyé): szinte szükségesnek véli országosan kimondani, miszerint királyt és kormányt, mint eszméket is nagyon különbözőknek tart egymástól. A királyról ma a kisdednek is fogalma van, de a kormányról csak annyit tud, mint a hajdani Areopagusokról, kik néha setéiben is tárták üléseiket. A pesti sérelmet szinte előlegesen kívánja orvosoltatni, de azon záradékban, hogy t. i. addig semmit mást ne tegyenek, nem egyezhet, mert a szenvedő mellett, lát más szenvedőket is, kik közé számlálja a szóllás szabadsága azou áldozatit, kik pörbe idézve, annyival inkább, kik megítélve szenvedtek. Részéről a kir. előadásokba még az előadandó esetben sem ereszkedik, még előlegesen ugyan a nemzeti nyelv, aztán a szóllás szabadság, vallás és újság ügye kivíva nem lesz. A kir. városokra nézve azt tartja, hogy most még több jogok van, mint volt valaha, mert valaha úgy álltak, mint például 1 : 80 hoz, most legalább, mint 1 : 52-höz. Más arány törvényezikkben kifejtve nincsen; sőt az sem tudatik, hány számmal voltak hajdan. Legelőször Zsigmond decretumában van rólok említés, ott is csak az, hogy a királynak, mikor utaz, tartoznak ebédet adui, a lovászmesternek abrókat stb. Szavazatot, mig nem coordináltatnak, nem kíván nekik adatni. A kir. városok eredetét s időnkénti történetét mind köztörténeti, mind jogtani szempontból tudományossan fejtegette. Pázmándy Dénes (Komárommegye): az elnöknek nyilatkozásában most megnyugszik — hanem ezután szorosan megkívánja tartatni az eddigi szokást, hogy t. i. a kerületi izenetek előbb felolvastatván, kihirdettessenek, s csak ez után legyen helye az inditványtevésnek. A felvett tárgyat illetőleg oda nyilatkozik, hogy a bizalom fentartása a kormány szint oly érdeke mint a nemzetnek, mert ezen bájló hangnak alapja a hűség és szeretet, — szülöttje a remény — testvérje pedig az alkotmányos jogokhozi ragaszkodás. Ezeket összefoglalván, a Rendek kívánságát törvényesnek tekinti; előadja továbbá, hogy azon az országgyűléseken, melyeken a kir. előadások mindenek előtt felvétettek, az akkori háborús idők által parancsolvák, mert hol subsidium, hol katona adás, hol pedig insurrectio volt az mit a Rendek megszavaztak, azután az országgyűlés eloszlott, — de a legközelebbi országgyűléseken a sérelmeket vették fel a kir. propositiók előtt — tehát nem lehet mondani, hogy a Rendek mostani kívánsága törvénytelen. Az izenet záradékára sem lehet mondani, hogy nem alkalmaztatott még —mert 1807-ben, midőn egy követ szállása feldúlatott, a Rendek a Főrendekhez menesztett izenetökben kijelentették, hogy mig e sérelem orvosolva nem lesz, addig az országgyűlési tárgyalásokba nem kívánnak ereszkedni ő tehát ezen izenetet egész kiterjedésében pártolja. A városok óhajára kijelenti, hogy Angolország példáját követve, időt kell engedni, hogy kellőkép kifejlődhessenek, s csak azután lehet nekik a szavazatot megadni, egyébként már most is nem ellenzi, ha magok közül magok szükségére — minden következtetés nélkül censorokat választanak. Somsicll Miklós (Somogymegye) : midőn a tegnapi ülésben Csongrádmegye követe a kerületi k felolvasását követelte, mikre előlülő észrevételeit megtette, e tárgyhoz hozzá kívánt szólni, de csak ma került reája a sor, ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy az eddigi bevett szokás ezen országos szokást en-ész terjedelmében mindaddig sértetlenül fentartatni kívánja, mig e tűig) ia izenetek miután szerint ezen országos szokást egész terjedelmében mindaddig nézve in coordinatione Comitiorum más rend hozattatni nem fog. Ezeket előre bocsátva, az elnök javaslatai a nézve kérdi: nem sziikséges-e arra, hogy a bizodalom foganatos és hasznos legyen, hogy az kölcsönös ___ . . _ . r 1 O 1 _______ r,r*Á11Aa CJ TT O ll Q (\ C Ó CT llOTVphcn ft legyen? már hogy állunk mi ez érdemben a kormánynyal? A megsértett szóllás szabadság ügyében a Rendek következőket nyilatkoztatták: „A K. és R. tanúnak hivják fel az egész Nemzetet, s Europa volt ezen ünnepélyes kijelentésnek? Nem egy polgár ítéltetett börtönre a Rendek táblája |‘a|^roz.at^na^ ellenére; mások súlyos és több rendbeli perekkel támadtattak meg 8 most kéidi az eluöcöt,
