1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 4. ülés
33 Fráter Pál {Nógrádmegye): ezen kijelentésbe sem nyugodván meg, szavazati jo-át fentartk « jelenleg a dolog érdeméhez szóllani nem kíván. ° J ’ Ilaader Pál {Székesfehérvár városa követje): küldői szoros kötelességévé tették, hogy a kerületi elnökök, jegyzők és censorok választása alkalmakor a kir. városok jogai mellett szót "emeljen a Rendek a városoknak abbéli kivánataikat a kerületi ülésben megtagadták, de minthogy a mai ülésben némely tisztelt követek által tett kijelentések szerint ezen tárgy ^iránti vélekedések változni látszanak, ez úttal e tárgyról többet szóllani nem kíván, — egyébiránt miután a kerületi ülésben a Rendek kijelentették, hogy mig a városok coordinálva nem lesznek, a mostani törvények értelmében szavazati jog-al nem élhetnek — ezen kijelentésre észrevételeit megtenni kötelességének tartja: ugyanis a sz. kir. városok szavazati joga sarkalatos törvényeken alapul, s most is kir. regalisokkal nem azért hivatnak meg, hogy tanúi legyenek az országgyűlésen hogy mi történik, hanem azért, hogy ott úgy mint a többi Rendek voksal felruházva törvényes jogaikkal éljenek, — s ennélfogva addig mig a jelen törvények épségben és erejükben fennállanak, őket ezen jogaikban gátolni, vagy megakadályozni, annyival inkább azokat törvényes jogaiktól önkényesen megfosztani egyáltalján fogva nem lehet. Arra nézve pedig a mik itt előhozattak, hogy a városokat rendező törvényeket változtatni, módosítani kell, azon megjegyzést teszi, hogy e törvényeket csak ott lehet változtatni és módosítani, a hol azok hozattak, t. i. az országgyűlésen, — s ennél fontosabb tárgy azt hiszi nem létezik — mert a törvényhozó test csak akkor hozhat és alkothat teljes erejű és hatású törvényeket, ha annak egyes részei kiegészítve vannak. Ugyanazért utasításánál fogva kéri, hogy ha szükséges, úgy ezen tárgy mindjárt a kir. propositiók után mindenek előtt felvétessék, — mindaddig azonban, mig a mostani törvények fennállanak, azokhoz szorosan ragaszkodik, s ezen törvényekben kiszabott jogai szabad gyakorlását egész terjedésében fentartatni kívánja. Báró Wenklieilll Béla (Békésmegye^: Mindenek előtt a kerületi izenetek és beadott felírás felolvasását tartja szükségesnek, — mi által sok okoskodást elkerülni lehetett volna, — ő részéről szinte tiszteli az elölülő törvényes jogait—azonban tagadja annak abbeli jussát, hogy a kerületi izenetek mellőzésével más tárgyat tűzhessen ki tanácskozásul, — s ez okból ő is, mint Nógrádmegye, a kerületi izenetek felolvasását kívánja — ellenkező esetben a tanácskozási tárgy érdemébe szóllani nem kíván. Előlülő fentebbi észrevételeit ismételvén, az általa vitatott jogaitól távozni nem akar. Zmeskál Móritz (Árvamegye): kijelenti, hogy bármennyire tisztelje is Csongrádmegye követének tudományát, őt elölülőnek el nem ismeri, s azon tanácsát: hogy mely ösvényen kellessék folytatni a tanácskozások fonalát, részéről el nem fogadhatja. A kérdés az, mennyire kívánnak a Rendek a városok kívánsága iránt intézkedni, — és valljon kivánnak-e a kir. előadásokba bocsátkozni; — ő tehát ezekre szorítkozván, kijelenti, hogy bármennyire tiszteli a sz. kir. városokat mind az intellectualis erő, ipar s gazdagság forrását, s bármennyire óhajtja, hogy azok jelen kellemetlen helyzetökből kivonassanak, még is a mostani szokás mellett megmaradni kíván, és Zalamegye indítványát deputatió kiküldése iránt nem pártolja, de a mentiben a városok követeinek az országgyűlésen szabad szállása vagyon, s nekik is küldőik vannak, kik előtt magokat igazolni tartoznak, nem ellenzi, hogy a sz. kir. városok követei magok közt censorokat választhassanak. Egyébként, miután a kir. propositiók a nemzet minden kivánatait magokban foglalják, azoknak mindenek előtti felvétele mellett szavaz. NítS?y Sándor (Debreczen város követe): azt, hogy a szab. kir. városoknak törvényes szavazati joga van-e? a törvény elég világosan kimutatja, e kérdést tovább fejtegetni nem kívánja, de hallott itt oly észrevételeket, melyekre válaszolni kötelessége: ugyanis a kamarától való függésre megjegyzi, hogy az igaz, miszerint a kir. városok gazdasági tekintetben a kamara alatt állanak, házi penztárnoki számadásaikat oda küldik fel, és e részben attól függenek, de valljon a megyék nem küldik-e fel a conciliumhoz a megyei számadásokat, s nem fiiggenek-e e tekintetben a helytartótanácstól t Mi tehát a különbség e kettő közt? nem egyéb, mint van a tisztelt igazgató székek közt. A mi pedig a választást illeti — nem kívánja állítását bővebben megmagyarázni, mert tapasztalásból vett adatokkal kellene élni, mi bizonyára némi kedvetlenséget okozhatna — arra nézve megjegyzi: hogy Debreczen városában sokkal szabadabb a követ választása, mint némely vármegyében. Elismerte több megye, hogy a városoknak van sérelme, és annak orvoslását eszközölni kell, hanem azt az országgyűlés rendezéséig elhalasztani kívánják. Ha ez a rendezés a városok állapotán valamit segít, azt örömmel fogadják, de hogv addig a városok szavazatjogukkal ne éljenek, azt kényszerűségből egy óráig is szenvedni büntetés és nagv séielem. Hogy pedig ezen büntetést valamely elkövetett vétekért a városok megérdemlették volna azt nem tudja — s midőn a kir. előadások a sz. kir. városokat nem kevésbe érdeklik mint a megyéket, mel) e közt vannak olyanok, melyeknek felényi portájok van mint nemely varosoknak, annalfogva a teliéiben is a szerint fognak részesülni, — a kir. városok most hallgassanak, mert szavazatuk amúgy sem veteti' figyelembe, azok pedig, kik félannyi teherben részesülnek, egész szavazati joggal szóljanak a tárg) ioz . ^ azt az igazsággal összeegyeztetni nem tudja. Azon ellenvetésre, hogy csak S sz. kii. 'áros “)er szavazatot, megjegyzi, hogy a Leopoldinum Diplomában, mely azon egyességnek (Conventiouak) feltételei
