1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 3. ülés
31 bau új törvény hozatni fog, fentartja a sz. kir. városok egyenkinti szavazás jogát és azt küldőinek nevében minden tárgyra nézve gyakorolni fogja. Pestvármegye követe által indítványba hozott tárgyra nézve oda szavaz, hogy a kir. propositiók felvétele után ezen sérelem, a többi sérelmek sorában terjesztessék fel. Klauzál Gábor (Csongrádmegye) két kérdést lát tanácskozás alatt, 1-ör: gróf Ráday iránti izenetet, és 2-or: a kir. városok kívánságát. Az elölülő feltett azon kérdését, mely szerint a kir. előadások felvétessenek, csak közbevetettnek tekinti, — mert az orsz. tanácskozásokat mindenek előtt a kér végzések teszik. Ezért a régi gyakorlathoz ragaszkodván, a kerületi izenetek felolvastatását sürgeti. E1Ö1Ü1Ö megjegyzi: hogy jogaihoz mindig ragaszkodni fog, s mindaddig, mig a többség a kir. előadások felvétele mellett nem nyilatkozik, Csongrádmegye követének kívánságát nem teljesiti addig azonban kéri, hogy az általa kitűzött tárgyhoz szóllanának. Klauzál Gábor (Csongrád): az elölülői jogokat korlátolni nem kívánván, ragaszkodik annál inkább a kerületi izenetek felolvasához, mert ez tisztán a Rendek kezdeményezési jussához tartozik. Ennek megtörténte után nem tagadja, hogy a kir. előadások felvételét kívánni lehessen, melyek felett a többség határoz. Elölülő: az előtte szólóval teljesen egyetértvén, a dolgot nem kívánja hátráltatni, s azon többséget tartaná érdekesnek kivenni, mely a kir. előadásokat elmellőzni kívánja, s ez okból ragaszkodik előbbi előterjesztéséhez, magától értetvén, hogy ha a többség a kir. előadások felvétele ellen nyilatkozik, — akkor a kerületi izenet megállapittatott. Klauzál Gábor (Csongrád): Engedvén az elölülőnek, mindenek előtt kijelenti, hogy mielőtt a pesti sérelem nem vétetik fel és nem orvosoltatik, semmiféle tanácskozásokba bocsátkozni nem kíván. Elölülőnek azon nyilatkozatára, hogy midőn sérelem követtetik el, mindkét fél a törvény megtartásából indul ki, — különbséget lát, mert midőn a kormány részéről sérelem tétetik, az mindig tesz, ellenben a nemzet által, ha sérelem tétetik, — az csak vélemény kijelentéséből áll. Az egyházi Rendnek mint a kormány védőjének ezt jegyzi meg, habár a törvény ily esetekben homályos, a kormánynak azt egyoldalulag magyarázni nem lehet, hanem hívja össze az országgyűlését, — s akkor, ha a kormány részéről sérelem történik, a nemzet részéről törvényes Felírás tétetik. Előlülő azon kijelentésére, miszerint a sérelmeknek a kir. Előadások előtti felterjesztése bizodalmatlanságot jelentene, megjegyzi: panaszkodni nem csak bizalmatlanságot nem jelent, hanem az megtiszteltetésnek jele is. Ingerültség és feszültség is felhozatott, mire felelete az, hogy a Nemzet erre okot nem szolgáltatott, de ha adott volna is, ez az 1791: XIII. t. ez. nem teljesítéséből eredhetett volna, miután a nevelésbeli sérelmek még ez ideig nem orvosoltalak. Ily helyzetben tehát a Rendek leghelyesben járnak el, midőn a törvény és az 1825-iki országgyűlési gyakorlathoz ragaszkodnak; — midőn a törvényhatóságokra kir. biztosok küldettek, a sérelmek felterjesztését első teendőnek tartották, — akkor a kormány hibázott, — most is hibázott a kormány, az akkori Felség megismervén a hibát, azon 3 törvényezikk keletkezett, mely nélkül most szabadon nem is tanácskozhatnának. Küzkivánság az, hogy rendellenetlenség ne történjék, ha azonban mégis megtörtént, annak orvosoltatni kell, mert mi volna állásuuk, ha mindazokat a véletlen szüleményének tekintenek, — nem volna tehetségünkben azokat jövendőben meggátolni és megakadályozni s igy kényszerítve volnánk a kormány törvénytelenségét elfogadni. Ezt akadályozni nemzeti kötelesség , s teljesen meg van győződve, hogy sérelmeinek felterjesztéséből, az oly értelmes kormányunk hibáját nem fog. A kir. városokat illetőleg szavazati joguk megadását mindaddig, mig az azt gátló nehézségek eitávolitva nem lesznek, nem pártolhatja, megegyez abban, hogy naplóbirálót választhassanak, egyébként Zalamegye indítványát elfogadja. Lipoviliezky Vilmos (Barsmcgye): küldői nevében kijelenti, hogy mindenek előtt a szállás szabadsági sérelmet kívánja felterjesztetni, s minthogy a pesti sérelem ezzel szoros összeköttetésben a an, íabai erre egyenes utasítása még nincs, ennek felterjesztésére is szavaz, mert nem kételkedik abban, hogy megyeje ezt ne pártolná, azon megy^e, melyben 13 hűséges tagja a Hazának és Királynak részint becstelenségi, részint hívtelenségi perbe idéztetve vannak. Tagadni nem lehet, hogy e gyűléseken ép úgy mint másutt tői .eme erősebb kifakadások a kir. kormány, tanácsosok és a kir. tábla ellen, de a álljon melyik publicista kívánná a kormányt Ő Felsége személyével összezavarni? azonban ha nem voltak helyesek ezen kifakac aso', melyekkel a kormány érdekeítetett, kárhozatosbnak lehet mondani azon rendelkezéseit, melyek szerint az ily kifakadásokért különben békés polgárokat ijesztgettet — a személyt és vagyont vesz ly ezteti okból s annál fogva is pártolja a pesti sérelmet, mert reményű, hogy ezen za\ átokból el\ é0ie 1 hetünk; s mind addig mig e sérelem orvosolva nem lesz, semmibe sem ki\ áu bocsátkozni, városok ügyében utasítása nem lévén, nem voksol. ^
