1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 3. ülés
27 hogy ha két tett után egy harmadik következett, nem fog-e majd a 4-dik is megtörténni? A múlt orszá-yü lésen egy érdemes követ actiót kapott, az ország Rendéi követségének folytatása ellen nem szóltak e«ry erdemes káptalanbeh követ is kapott actiót, de maga az Elnök kijelentette, hogy az actió még nem büntetés Az 183/-diki Erdélyi országgyűlésen két követ volt aetió alatt, és a kormány még sem szóllott ellenük’ miért tesz a kormány éppen most kifogást a Pest megyei választás ellen? Terjesszük fel tehát a Felség elébe fájdalmakat, mondjuk ki azt, hogy mig a sérelem orvosolva nem lészen, országgyűlésünket kiegészítve nem látjuk, s tovább más tárgyakban tanácskoznunk nem lehet. Azt mondhatják talán sokan, hogy ez alkotmány ellenes nyilatkozat, de hiszen nem magunk hoztuk magunkat ezen állapotba, ezeu állapotunkat kinyilatkoztatni pedig nem csak nem törvénytelen, hanem szükséges is, mert mit lehet egy oly testületről tartani, mely nem független? A kir. városokra nézve Zala követének (Deák Fereucz) indítványát magáévá teszi (éljen). Szatllllliíry Antal a kalocsai főkáptalan követe: hivatkozva az 1608: L t.-cz. 4. §-ra kijelenti hogy miután e törvény, midőn azt mondja: „nomine autem Capituli Praepositus una cum Capitulo inter Regnicolas pari ratione unam et conjunctam vocem habeat“ világos és semmi magyarázást vagy fordítást nem engedő jusnak gyakorlatát az egyházi rendnek tulajdonit; — világos jussuknak megtagadása pedig az összes törvényhozó factoroktól függ. s ugyanazért, mig másként nem rendelkezünk, az egyházi Rendet, az őtet megillető, s sarkalatos törvényeken alapuló szavazati jogában kisebbíteni, vagy csonkítani nem lehet; s kérdi: ha ily világos törvény, mely a káptalanoknak szavazatot ád, és semmi más törvény által nem módosíttatott avagy korlátoltatok — meg nem tartatik, — hol fogjuk feltalálni a törvényes jussok sérthetlenségét ? hol az igazságot ? — nem várhatni-e a törvények csonkításából alkotmányunknak megrendülését és utóbb felbomlását? — Mely igazságos kiváuatát a napló-könyvbe iktattatni kéri. Gróf Ráday Gedeon pestmegyei követ választásának Cassátióját sérelemnek nem tekintvén, mindenek előtt a kegyes kir. előadásokat pertractáltatni kívánja. Elölülő kijelenti, hogy az egyházi rendet régi törvényes jussaiban és gyakorlatában tovább is fentartani fogja. Kovács Mátyás az egri főkáptalan követe: hosszasan indokolja, hogy a pesti sérelmet miért nem tartja sérelemnek, s ezután kijelenti, hogy a kegyes kir. előadásokat mindenek előtt felvétetni kívánja. Hodossy 31iklós (Bihar): küldői megbízásából kijelenti, hogy a szóllásszabadságon ejtett sérelmet nagynak tartja, s mig az nem orvosoltatik, semmi más tanácskozásba nem bocsátkozhatik. — A szab. kir. városok kívánságát illetőleg, Sopron város követének beszédére oda nyilatkozik, habár az 1608: I. t.-czikk a városoknak a törvényhozásban ülést és voksot adott, véleménye szerint az volna a kérdés: minő voksot adott nekik e törvény? kifejti további beszédében, hogy voltak városok (Szakolcza, Lőcse, Körmöcz, Bukkari stb.), melyeknek szavazatok nem volt, s hogy maga részéről nem ellenzi, hogy azoknak a maguk illetőségük megadassák, azonban úgy, hogy a Prol. 10-ik czímje ne terjesztessen ki, mert azt tartja, hogy ha egyes voks adatuék nékiök, az ellenkezne a világos törvénynyel, s igy a régi gyakorlatnál kiván maradni, mindazonáltal noha utasítása e részben nincs, Zala megye által indítványozott választmányba megnyugszik. BujanOTÍCS Yineze (Eperjes város követe): Ezen előterjesztett irat czímét, mintha az a gyűlési teremben országosan egybegyült négy Rendek izenete volna, egyenes utasítása következtében el nem ismerheti, (mert ebben az izenetben mind a négy országos Rend a barátságos tanácskozásba nem folyt be, annál kevésbé belenyugodott) és az ellen a napló könyvben beiktatandó ünnepélyes óvást küldői nevében minden törvényes jogainak egyenes fentartása és gyakorlata mellett ezennel kijelenti; az országgyűlési naplókönyvnek megbirálása és hitelesítése végett a 4-ik országos Rend részéről kijelölendő követtársainak nevét is beiktattatni kéri, nehogy annak hiteles voltára nézve a 4-ik országos Rend részéről törvényes óvásokat előadni kénytelenittessen, Zala megye követének a 4-ik Rend által választandó jegyzők és napló-birálók iránti indítványát pártolja. Az országos sérelmet pedig a kegyes kir. előadások után felvétetni kéri. Hcrtelendy Miksa (Torontálmegye): a sérelemre nézve Zalamegye követének indítványát pártolja, a sz. kir. városok ügyében választmány kiküldésében megnyugszik, addig is nem ellenzi, bog} magok közül jegyzőt és napló bírálót válasszanak. Az egyházi rend által választandó napló bírálóba már azéit sem egyez meg, mivel ezen Rend a nyomtatási bírálatokban oly tettleges részt vesz. llarsányi Pál a jelen nem levők részéről: kijelenti, hogy valahányszor a szab. kii. vaiosok szavazati jogukról van szó, mindannyiszor a jelen nem levő 1 őreudek felől is kell említést tenni, mert az 1608: 1. t. ez. ezen testületnek is teljes szavazatot tulajdonit. A sopronyi indítványt, mel} szeiint a sz. kir, városok ügyében egy választmány kiküldése sürgettetik, nem pártolja; mert, úgymond, elismeri ugyan a városok votumát az 1608: 1. t. ez. értelmében, melynek gyakorlatában vannak, de ug\ unnt az tényleg van, ezen törvény, mind valamennyi törvényeink s az egész alkotmány mindig azt eiti. „Communitas Cimumu valahányszor a városokról szól. Egy törvény sincs az egész alkotmányban, me y
