1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 44., 45., 46. és 47. ülés
183 * LVI., LVII., LVÜI., LIX. és LX. K E R U L E TI ÜLÉS. 1839. október 11., 12., 14., 15. és 16-án. Elölülők: SÖTÉR FERENCZ (Mosony), FASCHO JÓZSEF ÍArad), LACZKOVICS JÁNOS (Temes), SZENTKIRÁLYI MÓR (Pest). TÁRGY; Az országos ülésből áttett úrbéri szakaszok megvitatása és új szerkesztése. Deák Ferencz {Zala): Verbőczy az 1: 40. czímének nem ád oly értelmet, hogy az által valakit tulajdonától megfosztani lehessen, hanem hogy oly esetben, midőn a földesúrnak az osztály alkalmával lakhelye nem jut, ennek jótékonyságával élhessen, s az adó fundusából valamit a maga szükségére elvehessen. Nem érti ott az oly földesurakat, kik veres sapkában pipázgatnak, s pamlagon heverészuek, hanem olyakat, kiknek a sors igen homeopatice mérte ki a vagyont, — s kik ezen intézkedés nélkül nem is tudnának hol lakni. Egyébiránt azt kívánja, hogy a maximum, melyet kibecsülni lehessen, ne legyen több egy fél házhelynél, mert különben, ha az adó fundusa ez által tetemesen csonkittatnék, nem hiszi, hogy a kormány, melynek erre felügyelni kötelessége, abba beleegyeznék, s igy a törvényjavaslatból valami legyen. Beöthy {Heves), Fráter {Nógrád) egész házhelyet kívánnak maximum gyanánt megállapittatni, ez utóbbi oly értelemben, hogy a mennyinek az osztozó testvérek közül szükségük van lakhelyre, annyi úrbéri házhelyet lehessen elbecsülni. Marczibányi {Trencsén), Kiss {Krassó): A III. K. ezen czímének értelmét, ha igy marad, akármely nagybirtoku földesurra kiterjeszthetik, mert lehet oly földesúr, kinek sok úrbéri birtoka van, de curiája kevés lévén, fiai azon meg nem lakhatnak. A bánságban több helységekből álló uradalmak vannak, melyeknek curiájok igen csekély. A törvény e részbeni módosításában megegyeznek. Szólották még e tárgyhoz Palóczy (Borsod), Szentkirályi {Pest), Takács {Győr), gróf Pécliy (Abauj), Pillér {Sáros), Deák {Zala), Nagy {Soprony), Berilát {üng), Hllllkár {Veszprém). Szavazatra bocsáttatván azon kérdés: „hogy az 1: 40. czíme esetében egész házhely beesültessék-e ki, vagy fél házhely? A többség 28 szavazattal 15 ellen (9 megye nem szavazott, vagy jelen nem volt) egész házhelyet kívánt. Ezután 2-ik kérdés: hány házhely becsültessék el, a hány az osztozó, vagy csak egy? határozat lett, hogy csak egy házhely. — 3. kérdés a minimumot tárgyazta. Elhatároztatott továbbá, hogy a kibecsültető jobbágy minden épületeinek, javításának és az úrbéri telek haszonvételének becsszerinti árát megfizetni tartozik, s ebbeli kielégittetése előtt a jobbágy elmozdulni nem köteles. A végrehajtásra nézve rendelt politikai út most is meghagyatott. Október 14-én az örökváltásról szóló törvényjavaslat 10. §-a akként állapíttatott meg: megengedtetik, hogy a jobbágyok a földesúrral kölcsönös szabad egyezségben meghatározandó átalános összeg fizetésével földesúri tartozásaikat és adózásaikat (az úri törvényhatóság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthassák, hogy az oly egyezkedésekből készült szerződések, mint úrbéri örökös kötések bármely tekintetbőli felbontásának többé helye nem lészen. A szólásszabadsági sérelem tárgyábani 2 izenet taglalatja — Palóczy az e tárgyban tartott beszédekben felhozott elveket a Rendek kívánsága szerint oly remekül foglalta Írásba, hogy az változatlanul elfogadtatott. A Pesten építendő országház terve tárgyábani főrendi válasz, melyben ő Fensége a Nádorispán azon nyilatkozata közöltetett, miszerint az ez iránti lépéseket megtette ugyan, de közbejött betegsége és gyöngélkedő állapota miatt még végre nem hajtatta. Tudomásul vétetett. A diaetai költségek iránti főrendi válasz, melyben ezen tehernek a megyékben leendő arányos kiosztása végett egy átalános kulcs kidolgozását ajánlván, a Rendek azon javallatát, hogy szóbeli per útja jelöltessék, czélszeríínek nem tartják. Pozsony, Bihar és Nógrád a Főrendeknek az átalános kulcs kidolgozására vonatkozó javallatát pártolták. Deák FereilCZ {Zala) kivetést és felosztást különböztet meg. Az első nem szükséges, mert minden megye a képviseleti jogra nézve egyenlő, költségeit maga viselni tartozik. A felosztásnál egyébre nincs szükség, mint azon jog fentartása, hogy adandó alkalommal erre nézve is egy átalános kulcs kidolgoztassák, addig a megyékben netalán létező helyesb összeírásokat felforgatni nem akarja. A Főrendeknek a szóbeli per ellenzésére nez\e azt hiszi, hogy a Főren dek azt kívánják, hogy a szegény nemestől azon 15 garas, mely ennek annyi, mint nekik 1500, rövid úton, — tőlük azonban csak hosszas per útján megvehető legyen. Marad az előbbi nézete mellett. — Elfogadtatott.
