1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 22. ülés
122 József (Turőcz)\ ez utolsó kijelentette, miként küldői eddigi utasításukat annyira megváltoztatván, hogy minden feltétel nélkül egyenesen a kir. feladatokba kivannak bocsátkozni, a már haldokló záradéktól búcsút venni kénytelen. Olgyay Titus {Pozsony), első nap oda nyilatkozott, hogy a leiratban biztosítást sem múltra, sem jövőre nem talál, az előtte való napon vett pót-utasitásban azok a leiratban tökéletes megnyugvását s egyenesen a kir. feladatokba menni kívánó szándékát nyilvánitá. A vélemények ekkénti kifejlése után szavazatra bocsáttatott ezen kérdés: kivánnak-e a Rendek a kir. leirat következésében készítendő felírásban a kir. feladatok 2. és 3-ik pontjait érdeklő adatok iránt tudakozódni avagy nem ? Igenre szavaztak: Pozsony, Nyitra, Soprony, Trencsén, Vas, Győr, Baranya, Zólyom, Fehér, Esztergom, Mosony, Tolna, Árva, Bács, Turócz, Pozsega, Veröcze, Szerérn, Zemplén, Sáros, Szepes, Torna, Ugocsa, Mármaros, Arad, Temes, Torontói, Krassó és Horvátország, összesen 29; a többi 23 megye 8 heti álláspontját megtartván, nemmel szavazott. Mire Klauzál Gábor (Csongrád) inditványozá, hogy a Rendek az eddigi állhatatossággukkal, és a nemzet forró kívánságával összhangzólag fognak cselekedni akkor, midőn jelenleg, habár az egyedüli garantiának, a záradéknak gyöngitésével is, az első alkalom nyílik a Fejedelemmeli értekezésre, ezen készítendő felírásban egyszersmind a pesti még egészen elenyésztetve nem lévő sérelem, úgy a szólásszabadsági, kiegészítési, és előleges sérelmek s ezekkel kapcsolatban a magyar nyelv iránti — úgyis már elkészített — munkálatokat felterjesztendik; egyszersmind érzékenyen felszólitja a Rendeket, hogy a ma leszavazott záradéknak omladékáihoz ragaszkodva, szükséges biztosítékul ezen feliratban kikötni méltóztassanak, hogy mindaddig, mig ezek orvosolva nem lesznek, a kir. feladatok tárgyában semmi más felterjesztést nem tesznek. Laczkovics János {Temes), és Marczibányi Antal {Trencsén) pedig azon garantiát ajánlák, hogy felterjesztések s kölcsönös egyezkedések tétessenek ugyan, de mig a sérelmek nem orvosoltatnak, addig semmi vég Sanctio alá ne terjesztessék. XXXV., XXXVI. KERÜLETI ÜLÉS. 1839. évi augusztus 3-án és 5-én. Elölülők: DEÁK FERENCZ (Zala), ZSEDÉNYI EDE (Szepesin.) TÁRGY: A királyi leirat folytáni felterjesztés módja feletti tanácskozás folytatása. Ezen kérdések körül forogtak a tanácskozások : kell-e a jelen felíráshoz még más tárgyakat is csatolni ? szükséges-e kikötést tenni vagy nem ? s ha igen minőt ? — e napok igen fontosak, s a vitatkozások valóban parlamenti maneuverek voltak. Augusztus 3-án a már délután majd egy óráig húzódott élénk tanácskozásokat, midőn Nagy Pál (Soprony) a kir. feladatok jótékonyságát fontosán támogató beszéde közben, éppen midőn a Dunának — mely a múlt évben fővárosunkat elboritá — szabályozásáról beszél, egy véletlen eset, avagy ok nélküli zavar, a roppantul megtelve volt hallgatóságot felriasztá. Deák FerCIlCZ {Zala): Székében állhatatossan megmaradt. Huilkár Álltai (Veszprém): A táblára ugorván, a zajt csillapította. Nagy Pál beszéde hatalmának, kinek mint Klauzál Gábor {Csongrád) következő napi beszédében — megjegyzé, — kelljen-e e jelenetet tulajdonítani ? vagy a borsodi követ első nap mondott eme szavainak : roskadjon össze fejem felett a nagy mindenség stb., nem tudhatni, de elég az ahhoz, hogy az egész hallgatóság megindult. Itt még csak azon diplomaticus oldalát emlitem, miszerint Klauzál (aug. 5-én) kifejtvén, miként e terem minden tekintetben kényelmetlen, véletlen esetekben pedig veszedelmes alkatú lévén, a múlt országgyűlésnek e tárgyban tett initiativája következtében kérethessék meg a Főherczeg nádor ő Fensége egy Pesten építendő országos terem tervének beadása iránt, s tétessenek lépések az országgyűlésnek Pestre leendő általtételére nézve.
