1839-1840 Országgyűlési Napló • Szerencs János: Az 1839-ik évi országgyülési jegyzetek / Budapest / Pesti Könyvnyomda-Részvény-társaság. / 1877
1839 / 2. ülés
9 gondjaink közé számolunk, azt hasonlóan a hivséges Karok és Rendek is azon helyre teendik. A melyekről azon felül a közjó előmozdítására törvények által határozni óhajtunk, a kegyelmes előadásainkban úgy foglaltuk, hogy az a czélra vezető műiden igazságos kivánataik minden késedelem nélkül élőnkbe terjesztethessenek. Midőn tehát azokat ezennel kegyelmessen által adjuk, ezen országgyűlését azon gyengéd atyai szives óhajtással megnyitjuk, hogy az abban hozandó törvények e kedvelt nemzetnek Fejedelme és hazája iránti annyira tulajdon szeretető és dicsősége, melyek is a közjó előmozdítására czélzó dicséretes törekvést követik, — öregbítésére szolgáljanak. — Többiben a hívséges Karokat és Rendeket mind öszvesen, mind egyenként kegyességünkről s királyi kegyelmünkről biztosakká tesszük. Regii nostri muneris sollicitudinisque partes numeramus aequali apud animum quoque fidelium Statum et Ordinum loco esse. Quae praeterea ad incrementum prosperitatis publicae constitui, et legum decerni provisione velimus, benignis Propositionibus Nostris ita complexi sumus ut justa in super quae ad finem illum faciunt postulata promtum ad animum Nostrum aditum habeant. Dum igitur eas hisce benigne consignamus auspicamur comitia haec tenerrimo illopaterni animi Nostri voto ut rogandae his leges proprias peramatae genti constantis in principem patriamque amoris et gloriae, quae praeclare navatam commodis publicis operam sequitur, laudes novo iterum monumento confirment. In reliquo fideles Status et Ordines universos ad singulos de gratia et clementia Nostra Caesareo Regia securos reddimus“. A Felséges királyi beszéd befejezésével a kegy. kir. előadásokat az ország Cancellárja az ottan jelenlévő udvari tanácsostól által révén, Ő Felségének egész alázattal bemutatta, melyeket Ő Felsége az ország herczegprimásának mint országunk fő és titkos Cancellárjának általadván, a ki is az ország Rendéi nevökben 0 Felségéhez következendő alázatos köszönő beszédet tartott: Császári Királyi és Apostoli Felség, Legkegyelmesebb Urunk! A mi most oly ünnepélyesen véghez megy, Felséges császár és király! — A kegyelmes királyi előadásoknak által vétele — emlékjele ez Felségednek a törvények szentsége iránti igaz tiszteletének: a magyar nemzethez vonzó hajlandóságának, szeretetének; s az ország állandó, dicső maradására, s boldogsága előmozdítására kiterjedt atyai gondoskodásának. így veszik polgártársaink, igy vesszük mi, Felségednek az ezen országgyűlését, s ennek egyik tárgyát kitűző törvényeknek teljesítésére mutatott készségét, különösen pedig azon királyi legmagasb kegyelmét, mellyel ezen országgyűlésének szerencsés elkezdése végett, Felséged önnön szentséges személyében hív magyarjai közt megjelenni, s óhajtott Felséges jelenlétével őket megörvendeztetni méltóztatik. Mennél drágább az ország Karai és Rendei előtt ezenkirályi kegyelmeknek becse, annál buzgóbb hálaadásra gerjednek, s legszivesb hálájuk adóját, Felséged királyi székének zsámolyánál jobbágyi alázattal kódolással leteszik. — Tudjuk mi, tudja egész Európa, s a nemzetek érczuél erősb emlékek által hirdetik a jövendőnek, hogy több felséges jelességi között a kegyesség Felségednek különösen kitetsző tulajdona, elannyira, hogy alattvalóinak boldogságukat önnön boldogságának, bajukat önnön bajának tartja. —Felséged az isteni Gondviselés által uralkodására bizott népei közt járván, s azokra nem külömben, mint az égből leszállott jótékony angyal vigasztalásit, kegyeit, jótéteményeit határtalan bőséggel árasztván, sziveiket e mennyei kegyességgel egészen meghódította ; magának a meghódolt sziveknek gazdag zsákmányiból fényes diadalmat szerzett, fényesbet minden bizonnyal azoknál, melyek gyakran számtalan ártatlanoknak, vérükben életükben kerülvén, midőn hőseiket a hírnek, dicsőségnek szárnyaira emelik, egyszersmind sok ezerekre romlást pusztulást terjesztitek. Ezen kegyesség Felségedet hűséges népeinek szeretetével, mint legbiztosb bástyával kőiül vévén, oly erőssé, oly hatalmassá teszi, hogy viszont azokat rendkívüli, sorvasztó terhek nélkül is, állandó, dicső békességgel, s ennek jótékony gyümölcseivel folyvást boldogíthatja. Felséges császár é>> apostoli Király! A magyar nemzet Felségednek e különös, ez örökké emlékezetes keg}ességéie minden or méltó kíván lenni; — méltó kíván lenni utolsó leheletéig tartó tántoríthatatlan hűségével, Felséged javának, dicsőségének, királyi széke erős és díszes állásának hathatós védelmével,^ * a mi e előtt szinte főbb tekintetbe jön, méltó kivált lenni a közjóra, közboldogságra intézett buzo0 mun a kodásával. — Boldogítsa Felséged őtet tovább is magas kegyelmével, kegyességével, bizodalmává, melyekbe őtet, és magunkat jobbágyi kódolással legalázatosban ajánljuk. Melynek végeztével 0 Felsége trónjából felkelvén, az előbbi renddel a palotából, a Felséges Asszony pedig a palota emeletéről szüntelen zajos és harsogó örömkijelentesek között e ta . a Rendek elegyes országos ülésre a kegy. kir. előadások felolvasása ' égett a tőrén i tere öszvegyültek — hová kevés szünet múlva m- u A Nádor ő cs. kir. Főherczegsége országunk herczegprimásától kisértetve elölülői sze e » J kiáltások között elfoglalván, a kegy. kir. előadásokat, mellyeket éppen csak az ülésé az
