1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 140. ülés
vá tétetik; e’ lelett! nem vehetik semmi kérdésbe a’ Méltóságos Főrendek azt is: hogy mivel a’ mezei rendőrségi torvényczikkely, némelly kihágásokat és kártételeket, a’ kárnak kétszeres megtérítésével rendel fenyíttetni, illy bírságolási hatóságot, magános személyeknek, mint minők a* földes urak és tisztjeik — tulajdonítani; de azt is: hogy minden,’s még a’ tetemes hibábúl vagy szántszándékos rosszaságbúi elkövetett kihágások ’s kártételek felett is, az úriszék bíráskodjék; elfogadnj — az eddig előadattakon kívül már vagy csak annál fogva sem lehet; mivel éppen a’ Méltóságos Főrendek által felhívott i836: i o—ik t. ez. ez úriszék büntetési hatóságát 8 napi árestom itél^ietésig és nem tovább terjesztvén ki; a’ rendőrségi kihágások és kártételek azon nemeiről, mellyek a’ mezei rendőzségi torvényczikkely szabályai szerint, keményen ’s 8 napi arestomnál sokkal súlyosbban büntetendők az úriszék tellyességgel nem is biráskodhatik; ha pedig bíráskodnék, a' kihágások, vagy nem elegendőkép büntettetnének, vagy pedig hatósága körének 8 napos árestomi itéltetésére lett szorítása miatt — büntetés nélkül maradnának. Ugyan azért a‘Karok és Rendek Ő cs. kir. Főherczegségét szives tisztelettel arra kérik, a' Méltóságos Főrendeket pedig bizodalmasan felszóllítják: hogy minden további ellenkezésekkel felhagyva, az egész országra nézve_ olly igen szükséges, —’s oily bizonyos jótékony hatású mezei rendőrségi törvényezikkelynek k. k. megerősítés alá leendő terjesztésében megnyugodni méltóztassanak. 68 110. Ülés írásai. Aprilis 28. 1840. 333. SZÁM ALATT. Második Izenete a’ Karoknak es Rendeknek a’ Porták feloszlásának ideigleni kiegyenlítése tárgyában. Buzgó köszönettel, ’s hálás tisztelettel fogadják a- Karok és Rendek Ő cs. Főherczegségének abbeli nyilatkozását, hogy az Ország Rendéinek óhajtására hajolni kész szándékkal, a’ Nádori porták ujjabb felosztásának ideigleni kiegyenlitését folytatólag eszközleni is kegyeskedik; fontolóra vévén mindazáltal a' Karok és Rendek azt, hogy azon kiegyenlítésnek szükséges fontossággali végrehajtása , egy az, hogy olly szorgos figyelmet kiván, ’s oily egybevetési terhes munkában telnék, mellynek még ezélzott tellyesithetését is, a’ jelen Országgyűlésének még hátra lévő kevés napjai, ’s végső kifejlődésüket városok, és nagy tárgyainak czélszerü elintézésére fordítani kellető gondjai; igen nehezítik, már pedig az, hogy Ó cs. kir. Főherczegségének nyilatkozásából, okaival együtt megértették a' Karok és Rendek azt is, hogy a’ czélban vett kiegyenlítésből, most már, igazságosan nagyobb változásokat reményleni sem igen lehessen: a’körülményeknek illy helyhezetében, abbeli kivánatuknak további szorgalmazásához: hogy a’ porták felosztásának ideigleni kiegyenlítése még a’ jelen Országgyűlése alatt is történjék meg, ezúttal nem ragaszkodnak;’s arról, hogy a’ Nádori portáknak igazságos arány szerinti felosztására, ’s az adó rendszerének tökélletesbitésére nézve, minő rendelkezések történjenek? ’s a’ rendelkezéseket, minő adatokon, és hogy kellessék az emberi dolgokban elérhető legnagyobb tökéllyel és pontossággal építeni? a’ közelebbi Országgyűlésén, múlhatatlanul tanácskozni és végezni szándékoznak. A' mi pedig a’ Horvátországi portákat illeti a’ Méltóságos Főrendek válaszukban foglalt nézeteket és okokat, a’ Karok és Rendek egyáltallában nem osztják hanem a’ részben, a’ jelen és előbbi Orsszággyüléseken bőven kifejtett törvényszerű elveihez, alapos okaikhoz, s mind ezeken felül jelesen az i802-ik évben tartott Országgyűlése általi gyakorlathoz is általlányosan és állhatatosan ragaszkodnak » 334. SZÁM ALATT. Hatodik Válasza a’ Mélt. Főrendnek az országgyűlési Költségeknek Rend általi viselése lárgyában. a' nemesi A’ Tekintetes Karok és Rendek által közlött újabb szerkezete a’ jelen országgyűlési költségekről javaslott torvényczikkely 3-ik szakaszának; egyezvén a’ Méltóságos Főrendeknek 4-'k válaszukban kijelentett azon kivánatukkal, hogy a’ személyenkénti kivetés elveinek arányos és igazságos elhatározása által, az egyeseknek aránytuli terheltetésük ellen szerzendő némü biztosítás egy-