1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 134. ülés
4 131. Ülés írásai. Aprilis 21. 1810. A' mi az idegen váltókat illeti tekintetbe véve azt, hogy más idegen nemzetek, ’s különösen ne azok, kiknél a’ kereskedés virágzása magasabb fokon áll, mint például, Angol-, F’ranczia- ’s Olasz* *xd ország, Dánia több németországi fejedelemségek, ’s az ausztriai örökös tartományok az idegen vál- -Iß tók kíadhatására nézve nem tettek szorosabb korlátokat, s éppen ezek forgathatási mozgékonysága volt egyike azon eszközöknek, mellyek áltál kereskedesök naponkint emelkedve virágzásra ju- -uj tott; — más nemzetek, mellyek a’ váltó képességet idegen váltókra nézve isnémelly feltételekhez S9i kötötték, olly szoros korlátokat, minőket az 1827-ÍK országos Választmány javasol éppen nem ma tevének, mint például Poroszország, mellyre az említett országos Választmány különösen hi- -id vatkozik , a’ váltóképességet idegen váltókra nézve nem csak kereskedőknek és mesterembe--9Ü reknek, hanem minden nemesi földbirtokosoknak, ’s a’ kir. herczegi javak haszonbérlőinek is ei megadja, sőt azt rendeli, hogy a’ ki az említetteken kívül váltóképességet akar nyerni, az sb magát illető bíróságánál jelentse bé, *s ha egyébként köz törvény szerinf magát lekötelezheti, fiíí ’s valamelly olly keresetet tíz, mellynek folytatásában e- váltóképesség hasznára válhat, a’ bi--id róságtól bizonyítványt nyer, ’s annak erejével szinte váltóképességgel birand; tekintetbe véveezs továbbá azt, hogy hazánk egy részén a’ magyar tengermelléken ezen váltóképesség megszó—ős rítás nélkül már több idő ólta fenáll a’ nélkül, hogy káros következéseket szült volna, sőtiőa még az 1827-hi országos Választmány sem vélte a’ megszorítást azon vidékre kiterjesztendő—oh nek, tekintetbe véve, hogy az az 1790 ik esztendei országos Választmány megszorítás nélküliül javasolta a’ váltókepességet idegen váltókra megadatni, sőt az 1792-ikeszt. 17 ik törvény hatá--ái. rozottan megengedi, hogy addig is, míg hazánkban a’ váltótörvényék behozatnak, akárki azsfi ausztriai váltótörvény szigorúsága alá vethesse magát, nem látják a’ Karok és Rendek czélsze-9S rűnek a' váltóképességet idegen váltókra nézve szükebb korlátok közé szorítani. Sőt az iHyencie1, korlátolást még magára a' földmivelo osz tályra és nemesi javak birtokosaira nézve is felettesig károsnak vélik a’Karok és Rendek, mert a' hitelnek egyik alapja bizonyosan a’ tőkének gyorsabbddr visszakaphrtása, 's hasonló körülmények között az, kitol a’ hitelező pénzét törvény utján iskön-nö nyebben’s hamarább visszakaphatja, bizonyosan sokkal hamarább és olcsóbban kaphat kölfiöi csőn még nagyobb sommákat is; már pedig ha a’ váltóképesség még idegen váltókra nézve is.ar csak kereskedőkre szorítatnék, hazánkban a’ földbirtokosoktól az megtagadtatnék, minthogy/gc a’ kereskedőtől minden hitelező a’ kölcsön adott pénze váltótörvény utján könnyen <és hamaußrr visszanyerhetné; midőn ellenben a’ váltóképességből kizárt földbirtokos ellen hasonló esetbensd hosszas pert volna kénytelen folytatni, könnyen előre látható, hogy a' tőkepénzesek tőkeiketají inkább kereskedőknek kölcsönöznék ’s ez által sok tőke a' földmiveléstől elvonatnék. Hazánk-dn ban pedig a’ földmivelés és a’ főldrnivelőnek hitele bizonyosan nem kisebb tekintetű, mint aß í kereskedés emelkedése, ’s a’ mezei gazdaság minden ágainak jelen állapotában káros, sőt ve-9/ azedelmes volna olly törvényt alkotni, mellynek következésében a’ kereskedők hitele földmiirn velő osztály hitelének csökkentésével nevekednék. — Azt azonban , hogy a’ franczia tÖrvényhó-od zás példájára az aszszonyok és hajadonok, ha csak nem bejegyzett kereskedők, idegen váltólíöj] kiadbatásától is eltiltassanak, az országos törvényjavaslathoz még hozzá adhatónak vélik a’ KaßH rok és Rendek, mert ennek nagy hatású káros következései nem lesznek, és még is némelly viszser szaélések elkerültetnek. A' mi ellenben a1 saját váltók kiadhatását illeti, minthogy visszaélések ezekből leginkábHdfi történnek , minden lehető aggodalom megszüntetésére jónak vélték a' Karok és Rendek azt szüirsrí kebb korlátok közé szorítani,’s az ausztriai örökös tartományoknak s több európai nemzetekből nek példájára a’ saját váltók kiadhatásit bejegyzett kereskedőknek, közkereseti társaságoknafcifir gyárosoknak és mesterembereknek megengedni, más hazai polgároktól pedig e’ váltóképességesgs saját váltókra nézve egyenesen megtagadni. — A’ 9. és 10. §-us tehát újabban ekkép lesz szerkesztendő a’ 9-ik §-hoz hozzá adandó: ,,Az asszonyok és hajadonok azonban, ba csak mint kereskedők a törvény értelmében béd jegyezve nincsenek, idegen váltókra nézve sem birnak szenvedő váltóképességgel.“ „10. §. Kereskedők, gyárosok és kézművesek, kik a’teljes koruságot elérték, ’s magoksilo a" váltótörvényszéknél a’ Il-ik rész 3. czikkje szerint bejegyeztették, saját váltókat minden megesre szorítás nélkül adhatnak ki. Más hazai polgárok által kiadott saját váltólevelek váltói erővel nei9n bírnak.“ — * Az irás tudatlanokra a’ 14 §. következtében tett azon észrevételét a’ k. kir. Leiratnak, hoggorl ezek bizonyos határidő után váltóilag magokat le ne kötelezhessék, a’ Karok és Rendek elfrölg gadván a’ 14. §• végső tagja következőkép szerkesztendő: „Ha a’ kibocsátó írást nem tud , jegye és nevének más kézzeli aláirasa törvényes eröv*7Őa csak akkor bir, ha a1 váltólevél az illető 'Törvényhatóság, vagy törvényes bizonyság, vagn/ rendezett tanács által, a’ magát lekötelezni szándékozó előtt felolvastatván , s megmagyará éib tatván , a’ szokott mód szerint hitelesítve vagyon. Három esztendővel azonban, jelen törvémöv kihirdetése után csak az vállalhat magára törvényes erővel bíró váltói kötelezéseket , ki irasű
