1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 134. ülés
CXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. Április 21-kén 1810. 283-dik SZÁM ALATT. Veröcze Vármegyének pótolólag benyújtott Sérelme. Verőcze Varmegye abbeli sérelmét terjeszti elő: miképen ezen megye adózó népe a’ katonaságnak regulamentum szerént tartozott kenyér portiót lS03-tól fogva folyvást l3/ fontba fizette , az ugyan azon 1803 évben Január 5-én 2833 szám alatt kihirdetett rendelet következésében ez ellen a" katonaság panaszt tévén, 1836- Ang. 16-rúI azon kormányszéki utasítás érkezett a’ fennevezett megyéhez, hogy vagy két fontnyi kenyér portiót adjon, vagy pedig ebbeli ellenkező nsusát bizonyítsa be, a’ mit Verőcze Vármegye 1836. Ang. 23-án tartott közgyűléséből mégis tett, — ez azonban ellent nem állt án, a' nevezett megye csak ugyan két fontnyi kenyér portiók szolgáltatására útasítatott a’ magyar kir. Helytartó Tanács által, ’s ehez képest a’ Jósef Herczeg nevét viselő huszár Ezered is megújítá követelését; — ugyan is a’ nevezett megye gazdálkodási tekintetből azon intézkedést tévén, hogy az eddig 100 font lisztből siittetni szokott 60 darab kenyér helyett 80 darab kenyér siittessék, — ez azon aggodalmat szülte, mintha a’ kenyér portiók ez által kissebbekké lettek volna, holott szint oily nagyok maradtak, ’s csak a’ sütő pékek nyeresége lett csekélyebb. — Verőcze Vármegye tehát a’ kebelebeli különösen is tetemesen terhelt adózó nép terheinek enyhítése tekintetéből mind addig, míg az élelmezési, jelenleg éppen vita alatt lévő tárgy be nem végeztetik, a’ fenálló iisust fentartatni kívánja,— ’s annak az adózó nép nyomásával történt, változtatni akaratában sérelmet lát. A’ KK. és RR. Verőcze Vármegye által előadott ezen esetet sérelemnek nem tartják. 284-dik SZÁM ALATT. Szatlimár Varmegyének pótolólag1 beadott Sérelme. Szathmár megye sérelemképen terjeszti elő: miképen a nagy mélt. magyar királyi Helytartó ranács Kisnámény és Kapion helységek úrbéri rendbeszedő pereiben az 1839-ik évi September lónap 10-ik és 24 ik napján a’ 29934. és 27018-ik számok alatt kiadott intézeteiben nem csak íz urbér behozásakor bevallott, vagy későbbi úrbéri szabályozások állal alakult úrbéri terheket és azoknak mezőbeli tartozmányait, hanem mind azon udvari és alludiatis telkeket, nielljek a mai napon adófizetők kezén találtatnak, akárminó szerződések mellett, vagy foglalások által jutottak légyen is azok a’ nem nemesek birtokába, külső illetményeikkel együtt földabrosztatni, az írbéri tárgyául felvétetni, és azok felett a’ földes úr és jobbágy közötti viszonyokat az ui ieri jerben elitéltetni, és fellyebbvitel útján a’ tisztelt Helytartó Tanács eleibe terjesztetni parancsolja. Mivel az úrbéri pereknek csak a’ Maria Therezia urbérébe bevallott, vagy idő jártál al ur béri szabályozások, és rendbeszedések által alakult telkek , és mezőbeli illetőségek lehelne rsa >. tárgyai, azon allodialis és udvari telkek pedig, és azoknak illetőségei, melljek különös szerző [lések mellett alakúit, és haszonbér fizetések által jutottak az adófizetők használatába,^ soha üz> úrbéri rendbeszedő pernek még csak tárgj'ai sem lehetnének, hanem az abból eredhető ei tse Országgyül. írásai. IV. Kötet. *
