1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 154. ülés
66 23. §. A’ melly Váltó-Törvényszéknél a’ váltó-felperes kereset-levelét (libellus actionalis) beadta, ugyanahoz tartozik a’ vál tó-viszoukereset Wechselwiderklage elintézése is. 24. §. Ingó zálog által biztosított váltó hitelező a’ csődület (Concurs) bíróságához kötve nincsen, ha a’ zálogot keresetének fedezésére elégségesnek tartja. 25. §. A’ Váltó-Törvényszék, egyéb, ezen czikkelyekben nem említett ügyek felett, ha bár a’ felek magokat ítéletének alávetették volna is, nem ítélhet. 26. §. A’ Fiumei Váltó-Törvényszék illetősége továbbá is jelen állapotában marad, ’s ezen íörvényczikkely állal nem korlátoztatik; mire nézve az nem csak váltó, hanem kereskedési és tenger ügyelési Törvényszék is lévén, magyarázólag megjegyeztetik és rendeltetik: a) Azon egyes czímzetek (dittales) és többi nagykereskedők és gyártok vagy társaságok, mellyek az ottani Váltó-Törvényszéknél máraz eddig ott fenállott mód szerint be van jegyezve, ’s mellyek ezen túl magokat annál ollyképen jegyeztetik be, hogy egyszersmind kereskedésökre ’s gyártásukra szánt elegendő tőkéjüket is kimutatják, ’s a’ szerződést eladják; azoknak egyes személyei, továbbá a’ kereskedésre ügyelő ’s magyar tengermelléken lakó idegen követek (Consules, Vice-Consules, Agentes consulares) — nem különben a’ görög nem egyesült liitü Fiumei lakosok ’s az alkuszók (proxenetae, Sensale), nem csak a’ váltó ’s minden a’ kereskedés köréhez tartozó, sőt személyes és polgári, mint örökösödési végrendeleti, adósági s’ a’t. pereikre nézve is (a’ fenyítő perek kivételével) a’ Fiumei kereskedési törvényszék alá tartoznak, mellynél hagyomány és csődület esetében található vagyonuk is kezeltetik, ’s gyámi érdekeikre ügyéltetik ; b) Azok pedig, kik csak aláírási czimöket jegyeztetik be’s könyveiket a’ 106. §. szerint viszik, dea’ Fiumei Váltó - Törvényszéknél eddig gyakorlatban volt érték kimutatást teljesíteni nem kívánják a’ fenemlített kiváltsággal nem bírnak, hanem csak ollyan kereskedési pereik fognak a’ Váltó-Törvényszék elébe tartozni, mellyeknek elítélésére a’ kereskedői könyvek előmutatása szükséges; c) A’Váltó-Törvényszék elébe tartoznak továbbá a’ tengeri hajókázásból eredő perek is, ’s ezeknél ama közönséges szabálytól, hogy a’ felperesnek az alperes törvényhatóságát kell követni, azon kivétel uralkodik, hogy az alperes, ha állása vagy lakhelye tekintetéből a’ Fiumei Váltó- Törvényszékhez nem tartoznék is, ítéletét ennél kapja meg. 3-dik Fejezet. Az aláírási czim és közkeresetre összeállóit társaságok Szerződéseinek Bejegyeztetéséről. 27. §. Minden kereskedő, ki könyveinek Váltó- Törvényszék előtt maga mellett is próbát tevő hitelességet kíván tulajdoníltatni, azon aláírási ez i met (h irma), melly alatt kereskedését folytatja, az illető Váltó-Törvényszéknél köteles bejegyezni. Ezeken kivid pedig, ki az I. Rész 2. fejezete szerint váltójogi kötelezéseket magára vállalhat, azon aláírási czímet, melly alatt jövendőben váltó-leveleit kiadni kívánja, a’ Váltó-Tör-154. Lie's Írásai. §■ 23. Tribunal cambiale, cui libellus actionalis cambiarius praesentatus est, reactionem etiam cambiariam (Wechselwiderklage) dirimendam habebit. §. 24. Creditor cambiarius, pignore mobili mediante securitatem nactus, et tale tegendae praetensioni suae sufficere adinveniens, judicio concursuali obnoxius non est. §.25. Tribunalia cambialia, in aliis , Articulo hoc non commemoratis causis, licet partes semet judicio illorum subje.cissent, judicare vetantur. §. 26. Activitas Tribunalis cambialis Fluminensis porro quoque in praesenti statu suo persistit, et Articulo hoc non coarctatur; quamobrem, in quantum illud non tantum cambiale, sed etiam mercantile et consulatus maris Tribunal esset, explicative praenotatur et constituitur: a) Illi dittales et alii magnarii mercatores, nec non fabricantes, atque societates, quae penes ejus Tribunal cambiale ad normam ibidem adusque vigentem jam improtocollatae sunt, et quae semet in futurumpeneslegitimationem capitalium,ad exercitium quaestus vel fabricae destinatorum, et penes productionem contractuum improtocollari facturae sunt, earumdem singillativa individua exteri Consules, Vice-Consules et Agentes consulares, in Littorali maritimo-bungarico degentes, non secus g. n. u. r. inhabitatores Fluminenses, et proxenetae (Sensale) non tantum in respectu cambiabiario et mercantili, sed etiam in personalibus et civilibus, successionalibus scilicet, testamentariis, debiti et ceteris causis suis (processibus criminalibus exceptis) Tribunali mercantili Flumineusi subjecti sunt, coram quo etiam successionalia, concursualia et pupillaria illorum negotia pertractantur; b) Illi autem, qui tantum Firmam suam improtocollari curant, et protocoila sua juxta §. 106. ducunt, sed substantiae legitimationem, ad Tribunal cambiale Fluminense adusque usuvenientem, effectuare cupiunt, praedeclarata exemtione non gaudebunt, sed illae tantum mercantiles eorumdem causae pertinebunt ad Tribunal cambiale , quarum decisio productionem librorum mercantilium praerequirit; c) Ad Tribunal cambiale spectant porro etiam causae e navigatione maritima profluentes, et ratione harum ab illa generali regula, quod actor debeat sequi Forum incatti, ea obtinet exceptio, quod incattus — etiamsi in consideratione conditionis et domicilii sui Tribunali cambiali Flumiuensi non subjaceret—judicium ibidem recipiat. Caput 3-um. De Improtocollatione Firmae et Contractuum socialium. §. 27. Quivis mercator, qui libris suis coram Tribunali cambiali fidedignitatem, etiam pro se probam constituentem, tribui desiderat, nomenclationem (Firma), sub qua negotium suum exercet, penes concernens Tribunal cambiale improtocollari facere obligatur. Praeter hos autem ille, ■qui juxta Partis 1-mae cap. 2-um obligationes cambiarias assummere potest, nomenclationem sub qua cambiales suas in futurum edere vult, penes Tri-Május 13. 1840
