1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 154. ülés

13 134. Ülés írásai. Május 13, 1810. téző, hanem körleveleit is az országbeli minden Törvényhatóságokhoz magyar nyelven bocsássa el. 1. §. Az egyházi törvényhatóságok a’ világi törvényhatóságokkal, 's ezek egymással, az or­szág határain belől levelezést egyedül magyar nyelven folytatni tartoznak. 5. §. A' magyar királyi udvari Kamara a’ hozzá magyar nyelven iró Törvén) hatóságokkal ugyan azon nyelven levelezzék. G. §. A' káptalani kiadásoknak kezdő és be­fejező szakaszait, valamint a’ tárnoki Széknek ítélet-leveleit is magyar nyelven szerkesztetni kelletik. 7. §. Olly helyeken is, hol a' gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a' jelen Országgyűlésének berekesztésétől számí­tandó három évek múlva az anya-könyvek ma­gyar nyelven írassanak. 8. §. Ezentúl minden vallásbeli külömbség uéikül plé.bánusoknak, egyházi szónokoknak, ká­plánoknak és segédeknek ollyak alkalmaztassa­nak, kik a’ magyar nyelvet tudják. 9. §. O Felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy a' magyar nyelvnek tudása a’ katonai vég­helyeken is gyarapítassék, 's a’ magyar ezredek­­nek kormányai a’ magyarországi Törvényhatósá­gokkal magyar nyelven levelezzenek. 10. §. Az országos pénztárak kezellésérőli számadások magyar nyelven folytattassanak. 11. §. O Felségének megegyező kegyelmes akaratjával a’ Magyarországban és ahoz kapcsolt részekben kinyomtatott minden munkákból a' mag)ar tudós Társaságot egy példány illeti. VII. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az 1 S3G-dik évi Országgyűlésén alkotott 's úrbéri tárgyéi tör vény czikkelyek németiy szakaszainak rilágosításukról s részint módosításukról. Az Ország Rendéi vizsgálat alá vévén az lS36-dik évi Országgyűlésén alkotott úrbéri tör­­vényczikkelyeket, azokat O Felsége kegyelmes megegyezésének is hozzá járullával, a’ tapaszta­lás által sürgetett, 's a’ szükségtől javaslóit kö­vetkező bővítésekkel és módosításokkal egészí­tették ki, úgymint: 1. §. Az 1836-ik évi V-ik törvényezikkely akkép változtatván: hogy a' Verőcze Vármegye Diakovári járásabeli minden helységek határában, az eddigi szokás megtartásával , egy hóid úrbéri szántóföld 1620 — a' kaszálló pedig 1296 □ ölek­kel számítassék. 2. §. 1836-ik évi Vl-ik törvényezikkely 2-ik §-usa 5-dik szakaszának rendelete akkép világo­­síttalik: hogy a'jobbágyoknak ott engedett pá­linkafőzés a' zsellérekre is nyilvánosan értetődik; különben pedig az említett szakaszhoz a' tétetik, hogy a’jobbágyoknak és zselléreknek, az általuk főzött pálinkát kimérniük , vagy a’ földesurat a’ részben illető pénz megadása nélkül pálinkát főz­niük, a’ tiltott bor-mérésre szabott elkobzási büntetés terhe alatt szabad nem lészen, —min­den esetre fenmaradván az ollyatén kihágások eseteiben az illető földesuraság részére még az is , hogy szenvedett káraira és költségeire néz­ve is, úrbéri úton magának teljes elégtételt sze­rezhessen. tantum Intimata, sed etiam Circulares suas ad cunctas Regni Jurisdictiones lingva hungarica di­mittat. §. 4. Jarisdictiones ecclesiasticae cum Jurisdi­ctionibus secularibus, et hae inter se, perindo inter fines Regni lingva tantum hungarica corre­­spondere teneantur. §• 5. Camera Regia Iiiingarico-Anlica cum Jurisdictionibus, 'patria scribentibus lingva, ea­dem correspondeant. §.6. Expeditionum capitularium, Scntentio­­nalium item Sedis tavernicalis ingressus et conclu­sio lingva hungarica adornetur. §. 7. Matriculae etiam in locis, ubi sacri ad concinnent sermones idomate hungarico non ha­bentur, post triennium a conclusione praesentium Comitiorum computandum, lingva hungarica du­cantur. §. 8: De hinc sine discrimine religionis Pa­rochi , verbi divini Ministri, Capellani, Coope­ratoresque tales applicentur, qui ccgnitione lin­­gvae hungaricae imbuti sunt. §. 9. Sua Majestas Sacratissima benigne pro­visura est, ut lingvae hungaricae cognitio etiam in confiniis provehatur; Praefecturae demum legio­nariae hungaricae, cum Jurisdictionibus hungaii­­cis lingva eadem correspondeant. §. 10. Rationes super manipulatione cassa­rum regnicolarium hungarica ducantur lingva. §. 11. Cum benigno Suae Majestatis Sacra­tissimae assensu ex omnibus operibus, in Hun­gária et partibus eidem adnexis typo procusis unum exemplar eruditae Societati hungaricae competit. ARTICULUS VII. Jure Urbani relate ad quasdam legum, sub Co­mitiis Anni 1826. perlatarum, provisiones clarifi­candas , aut modificandas. Status et Ordines Regni in revisionem sum­­mondo articulos urbariales, sub Comitiis Anni 1836-li perlatos, hos accedente benigno Suae Ma­jestatis Sacratissimae assensu , sequentibus locu­pletationibus , et modificationibus, quas experi­entia adursit, necessitas vero svasit, redintegra­runt; et quidem : §. 1. Articulo V. 1836-ti sic modificato: ut in omnibus possessionum Comitatus A erőczensis Processui Diakováricnsi ingremiatarum territoriis retento hactenus vigente usu, unum jugerum ur­­barialis agri cum 1620, pascuum vero cum 1296 □ orgiis computetur. §.2. Articuli VI. 1836-ti, hujusque §-i 2-di sectionis 5-tae provisio eo clarificatur; quod con­cessa ibidem colonis exustio cremati etiam ad inqui­linos diserte extendatur; de caetero ad provisionem memorata sectione comprehensam adjicitur: quod colonis et inquilinis ex exusto per se cremato e­­pollicare, vel vero absque depensione taxae; hac in parte domino terrestri competentis, cre­matum exurere sub poena confiscationis, in ve­titam vini epocillationem statuta, licitum non sit, salva simul in hujusmodi excessuum casibus do­minio terrestrali respectu illati sibi damni, habi­­tarumque expensarum, plenariam sibi in ordi­naria via urbariali satisfactionem procurandi fa­cultate. D

Next

/
Oldalképek
Tartalom