1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 152. ülés
152. Ülés írásai. Május 11 1810. 2G7 a’ kamatok kamatjának lekötelezhetése nélkül semmi olly intézet, melly a’ tokepénz jövedelmeinek rendes és pontos bészedhetésén ©s ismét ezen jövedelmeknek hasznosra leendő fordíthatásáu alapúi, fen nem állhat. Az 1836-iki 20 ik tör. ez e’részben elegendő biztosítás nein nyújt, mert a* kamatok beszedhetésére csak azon esetben van kiterjesztve, ha ezek 200 forintot nem haladnak meg, de különben is annak rendelete mellett a kamatnak a’ kiszabott fizetési időtől a perlekedés és végrehajtási időre járó haszonvétele, bár melly csekélynek látszik is első tekintettel olly intézeteknél , mellyek a’ legcsekélyebb nyereségi felszámításon alapúinak, gyakori ismétlések eseteiben felette fontos, mindenkor ellenne vesztve. Ismételve kérjük tehát Felségedet hogy ezen most előterjesztett törvény czikkelyt kegyel. niesen jóvá hagyni méltóztassék. Kik egyébiránt cs. kir. kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk. Költ szabad kir. Pozsony városában 1840-dik észt. Pünkösd hava 9-dik napján tartatot országos Ülésünkből. Császári királyi Felségednek. legalázatosabb káplánjai , szolgái, és Örökös húségü jobbágyai, Magyarországnak és hozzá kapcsolt Ré széknek országosan öszvegyült Rendei. 510. SZÁM ALATT. i Felírása a’ Karoknak és Rendeknek a’ Duna Tiszai csatorna tárgyában f. e. Májú» 6-án érkezett kegyelmes kir. Válaszra. Felséges Császár, és Apostoli Király, Leykegyelmesebb Urunk f A’ Dunát a Tiszával összekötő csatorna iránt felterjesztett külön törvényezikkelyt érdeklő a1 folyó esztendei Május 6-án költ kegy. kir. Választ tanácskozás alá vévén, megállapodásunkat cs. kir. Felségednek következőkben terjesszük elő : A’ 2-ik §-ra nézve: Megegyezünk hogy ezen szakaszban az 1836-ki 25-ik törvény 3-ik §-ra történjék hivatkozás, ennél fogva azon §-nak végén a’ következő szavak után ,,a’ fő ítélőszékek .fogják“ következő szavakat: „az 1836: 25-ik t. czikkely 3-ik §-ban meghatározott utón és módon“ kívánnánk beiktatni. A’ 4-ik és 6-ik szakaszokra a kegy. kir. Válaszban azon észrevétel tétetik, bogy az 1836-k* törv. czikk. a malmokra s gyárokra alkalmazható nem lévén, a’ malmok és gyárok tekintetéből a’ társaságra a1 kisajátítási jog ki ne terjesztessék. Igaz ugyan hogy az 1832/6-ki 25-ik törvényben a’ malmok és gyárok említve nincsenek, ebhői azonban nem következik; bogy azon törvénynek rendelete, ha különben a* köz érdek kívánja tovább ne terjesztessek, a jelen esetben pedig úgy lévén meggyőződve, hogy ezen kedvezések nélkül a’ czélba vett csatorna vagy éppen nem létesitethetnék, és tartathatnék fen, vagy pedig a' közönségre nézve sokkal kevesebb haszonnal lenne egybe kapcsolva, a’ 4-ik ’s 6-ik §-nak említett rendeletéit megtartatni továbbá is kívánjuk Mert ha azon haszonvételek, mellyek a’ felállítandó malmokból ’s gyárokból következhetnek a’ társaságtól meg lesznek tagadva, minden köz ipari vállalatnak egyedüli rugó erejét a’ reménylhetó haszon tévén a’ társaság, hogy a’vállalatra fordított tőkéjének illendő hasznát lássa, magát a’ bérjegyzéket lenne kéntelen rendkívüli magosságra emelni, a' mi viszont aJ csatornának ritkább használatát következtetvén jövedelmét csökkentené, ’s könnyen annak felállítását is koczkáztatná. Ellenben a társaságnak az említett haszonvételek megadatnak a’ hajózási bér-jegyzék sokkal alább szállitathat váll, a csatorna használbatása kiterjesztetik, a nemzeti ipar a’ felállítandó malmok és gyárok által nevezetesen emeltetni fog, és igy a’ csatornának baszna a’ köz társaságra nézve minden tekintetben gyarapogik a’ nélkül, hogy a’ magány birtokosok, kik a’ kisajátítás utján minden tekintetben kármentesitendók legkisebb rövidséget szenvednének, mivel pedig erősen megvagyunk győződve, hogy cs. kir. Felséged a’ nemzeti köz ipar előmozdítására nézve az Ország köz javát atyai szivén hordozni méltóztatik, legkevésbé sem kételkedünk, hogy azon áldozatot, melly et mi magunk ezen hazánkban még annyira bátra lévő iparnak serkentésére telin i szükségesnek láttunk, ellenzeni nem fogja, sőt inkább az említett két szakaszt egész kiterjedésében helyben hagyni, és megerősíteni kegy es leend. A 7-ik §-ra: Azon észrevételt hogy a’ társaság a’ csatornát az első 50 évek lefolyása alatt kényelmesen hajózható állapotban tartani kötelezfessék, egész kiterjedésében el nem fogadhatjuk, mert azon kifejezés: „kényelmesen hajózható“ könnyen a’ társaság biztosítását veszély ezbető félre ma-67 *
