1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 152. ülés
234 152. Ülés Írásai. Május 11. 1840. bír, legyenek azok bár őstől származottak — az illyen birtoka — törvény előtt is kétségtelen tulajdonos; ki nem csak a’ javak jövedelmét szedheti, hanem azokat, részenként vagy egészen zálogba, vagy örök áron is eladhatja — s az eladást sommát szabadon felveheti. — Midőn tehát a’ törvény azt rendeli, hogy a’ megváltási töke törvény előtt, a’ megváltott telkek természetét tartja meg, azt olly meszére terjesztetni nem lehet — bogy a’ magános javak kétségtelen tulajdonosa, csak kamatjait szedhesse a megváltási sommának; a tökét pedig köteles legyen tellyesen biztosított állapotban fentartani, hanem a’ törvény rendelete caaK abban határozódhatik — bogy midőn a' megváltott úrbéri telek ősi volt — a’ megváltási somma ;s — ősi tökének tekintessék — nem fogadhatjuk el tehát, az újabb kir. Válasznak tartalmát, mert nem köthetjük le ez által a’ magunk kétségtelen tulajdonát — ’s javainknák eddig nem tiltott szabad használatáról, illyenkép le nem mondhatunk, az ősi örökségről is, bár melly idegennek eladhatja a’ valóságos tulajdonos, ’s a’ pénzt felveheti ’s ha ezen just az örök meg oltásokra nézve most olly alakba öntenénk, minőt a kir. \ álasz kívánni latszik, a’ valóságos nemesi tulajdont is áltáljában ’s minden külömbség nélkül bitre bízott javak természetével ruháznánk fel — ’s midőn egy részről az ingatlan nemesi javak birtokosait, kétségtelen jussaikban annyira sértenénk, az adózó népre nézve sem volna hasznos — intézkedésünk — sőt nehezítetvén ez által az örök megváltási szerződések kötése — az adózók is ezen törvénynek olly buzgón óhajtott jótéteményeitől vagy részben meg volnának fosztva — mert ha a’ tulajdonos a’ megváltási summának csak kamatjait szedheti, ’s a’ tokét más gyakran hasznos, de talán bizonytalan sikerüt javításokra más javak vásárlására, nagy terhek fizetésére nem fordíthatja — kevés ösztöne leszűrök megváltási szerződésre lépni — hanem inkább megtartja jobbágyait az előbbi állapotban, vagy azokkal tartozásaikért évenként fizetendő bizonyos summában alkuszék meg, ’s arról köt Örökös szerződést — mi pedig mind a’ jobbágyokra, mind a’ nemzeti szorgalom kifejtésére sokkal kissebb hatású — mint az örök megváltási szerződéseknek biztosan reménylbető szép következései. Kifejtettük mi legközelebb felterjesztett törvényjavaslatunkban mind azokat, miket ezen örök megváltásra nézve a’ felek törvényes biztosítására szükségesnek véltünk — ’s különösen a’ magányos javakra nézve, mellyek törvény előtt is, minden tekintetben felette külömbözuek bár melly hitre bizott javakról — elegendőnek tartják a’ törvénynek azon szabályát, hogy az illető felek törvényes jusaikat eddigi törvényeink szerint biztosíthassák, ’s ennél többet mondani tiltja a’ kétségtelen tulajdonosi jussoknak még az ősiség mellett is eddig fenállott szentsége — tiltja az adózó népnek tekintete, ’s tiltja leginkább az — bogy ezen uj törvény által, mellyet a’ nemzeti szolgalom kifejlődésére — az adózó nép sorsának javítására ’s az ingatlan javak becsének emelésére hoztunk javaslatba sorsunkat a’ jelennél is rosszabbá változtatunk — tulajdonunkat újabb bilincsekbe vennünk ’s az örök megváltások eszközlésére intézet szabályt czél elleni módosításokkal sikeretlenné ten'nük — nem szabad. Évek óta ’s már két Országgyűlése alatt csüggedést nem ésmerö buzgósággal kértük és vár. tűk e’ törvénynek jó téteményét, ’s ha néha borulni kezdett is reményünk viradó hajnala, — de bizodalmunk lankadni nem tudott — mert erősen hittük, hogy a’nemzet közjavára ’s a’ szegény adózó nép boldogitására czél zó törekvéseinket végre még is óhajtott siker jutalmazta. — Most midőn Felséged a’ f. e. Aprilis 29-én kiadott Válaszában kérelmünket fő elveire nézve már elfogadni méltóztatott — kifakadó örömmel rebegtük hálánkat — 5s nem kételkedünk, hogy legforróbb óhajtásunknak tárgyát már elértük; ’s valójában kétszeresen fájdalmasan volna, ha most czélunkhoz illy közel — szép reményünk utólsó súgára is elenyésznék. — De Felséged atyai szivének tiszra jóságát ismérve — ’s mellyen tisztelve — reményeinktől megválni nem tudunk, — ’s polgári kötelességünket mulasztanánk el, ha e’ részben fiúi bizodalommal nem újítanánk, gyakran ismételt kéréseinket — méltóztassék tehát Felséged, mind azokat, miket a’királyi Válasz tartalmára nézve a’fentebbiekben előadtunk kegyesen tekintetbe venni —’s a' törvényjavaslatnak azon részét is, melly a’ biztosításnak említett kérdését illeti: úgy — mint általunk felterjesztetett elfogadni. Végre A’ királyi Válasznak azon javaslatát, hogy a’ kir. Helytartó Tanácsnak netalán lehető észrevételei közlésére kitűzött három hónap helyett — 6 hónapi határ idő tétessék, elfogadják s e’hez képest a’ szerkezetet, úgy vélnénk módosítandónak, hogy a' 10-ik §• azon részében melly igy kezdődik „Minden örök megváltási szerződések“ azon szavak után „valamelly észrevételei volnának“ ezfek iktatassanak, „legfelebb hat hónap alatt“ ’s a’ t. Kik egyébiránt ’s at. h u
