1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 150. ülés
150. Lies írásai. Május 9. ISIO. 217 1832/6 vért, ez megtartván az előtte függőben lévő panaszokra nézve a’ beadásnak sorát, az t örvény ez ikkelyben elrendelt sommás úton jár el, a’ netalán még szükséges tiszti vizsgálatot, és a’ tanúknak bit alatti kibalgatását teljesíti, ítéletet mond, és ba a' marasztalási somma 200 folyó ezüst forintot meg nem halad, ítéletét a’ panasz beadásától számítandó legfelebb 15 nap alatt végre is hajtja. Ilogy ha pedig s a5 t.“ ,,5-dik §. A' pénzbeli marasztalásokra nézve a' felebbvitel, ha a’ maraszsztalási somma 200 forintot meg nem halad, csak birtokon kívül a Törvényszékig, vagy városi Tanácsig, és nem felebb engedtetik meg; ha pedig a’ marasztalási summa 200 forintot felülhaladna, a’ felebbvitel az illető Törvényszékre, vagy városi Tanácshoz birtokon belől, és felebb is történhetik, úgy mindazáltal, hogy a’Törvényszéknek, vagy városi Tanácsnak ítéletét bár mennyire rúgjon is az elmarasztalási somma, az elmarasztalt fél mindenkor csak birtokon kívül vihesse felebb.“ A’ 6-dik §-ra nézve, megegyezünk, hogy a’ földes ur, és az Ország egyéb nemesei a’ helybeli Elöljáróság bíráskodása alól kivétessenek, és egyedül a" Szolgabiró hatósága alá adassanak; e’ czélből ezen §. első osztálya után következő szerkeszetct kívánnánk ragasztani : „Kivétetnek a’földes urak, és nemes személyek, kik ellen a' helybeli Elöljáróság Ítéletet nem hozhat, hanem egyedül az illető Szolgabíró járhat el.‘r A’ 9-dik §-ra megyezünk abban is, hogy ezen §-ban a’ fák becsülésének a' jövő haszonra is leendő kiterjesztese kihagyassék, e szerint a §. végén ezen szavak; ,,a fa nemenek nemességét úgy hozzá vetóleg azon fákból reménylhető hasznot is“ kimaradnak. A' 21-ik §-ra: a’ csőszök rendkivüli hitelességgel lévén felruházva, szükséges, hogy azok, kik csőszöknek felfogadtótrak, erkölcsi tekintetben olly emberek legyenek, a'kiknek hitelessége ellen kifogást tenni nem lehet. Azonban a’ 21-ik §. korántsem foglalja magában azt, hogy a’Szolgabiró megjegyzése nélkül csőszt fogadni nem lehet, hanem csupán azon, az egyesek biztosítására elkerül, hetetlenül szükséges óvást fejezi ki, hogy ha valaki csőszt a’ Szolgabiró megegyezése nélkül fogad, tanuzásuk ezen §-ban tulajdonított tellyes próba erejével bírni nem fog; ezen oknál fogva a’ 21-ik §-t épségben megtartatni “kívánjuk; a mi pedig a csőszök eleresztését illeti: miután azoknak félfogadására nézve, kik a’hitet letenni, és ekkép hitelességgel felruháztatni fognak, úgy szintén azokra nézve is, kik hamis tanúságban tapasztaltattak, elegendő óvás foglaltatik, a’ törvény czikkelyhez ázt, bog) a’ csőszöknek elbocsátását a’ Szolgabiró sikeresen kívánhassa, hozzá adni, s ekképen a’ foldesur jusait megszorítani olly csőszökre nézve, kik hitelességgel birni nem lógnak, czélszerúnek nem tartjuk. A’ 40-ik §. kihagyásában megegyezünk. A' 42-ik §-ra: fogsági büntetés legnagyobb mértékét fél évre véljük meghatározandónak; ebez képest ezen §-nak elején ezen szavak után: „folyó ezüst két forintért egy napot számítván, fogsággal“ — ezen szav akat; „melly azonban fél évnél hosszabb időre semmi esetben nem terj<dhet“ v élnénk hozzá adandónak. A’ 43-ik §-ra: a’ hatalmaskodási per útját általán fogva mind azon esetekben , midőn kártétel birtokbeli jusok fentartása , vagy a’ békeséges birtok gyakorlat megháborítása végett történik, fentartatni kívánván, ezen §-nak következő vég szavait: „fenmáradván azon felül a’ v izek tulajdonosának azon joga, hogy a’ vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’ törvények értelmében annak rendes útján követelje“ hihagyandónak véljük; — ellenben egy különös a’ felvett sorozat szerént a 40-ik §. kihagyása után, most 44-ik §-ban a’ fenebb említett általános fentartást ekképen vélnénk kifejezendőnek: „44-ik §. Mind azon esetekben, midőn kártétel a’ békeséges birtok gyakorlat háborítása tekintetéből, vagya’ birtoki jognak fentartása végett történik, a’ kárnak ezen törvények szerénti megtérítésén, és a’ birságokbani, úgy egyéb elmarasztalásokon kívül a’ hatalmaskodási közönséges törvényes per, és bírói eljárás-a’ sértett félnek fenmarad.“ Ezek azok, miket Cs. kir. Felséged elejébe a’ folyó hó 4-kén költ Felírásunk folytában felterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt s a' t. 465. SZÁM A L A T T. a) Felirási Javaslat a’ honosítandók iránt alkotandó törvényezikkely tárgyában. Felséges 's a’ t. Az ország honosított nemesei közzé leendő bevételre érdemeseknek talált külföldiek iránt alkotandó czikkelyeket, midőn ide rekesztve Felségednek kegyelmes jóváhagyása alá terjesztenénk, Ország gyűl. írásai. IV. Kötet. 55
