1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 148. ülés
184 148. Ülés írásai. Május 7. IS40. sem ál ti nvelvünk igazságos Ügyének meglankasztbatatlan buzgósággali elvitelével, sem most, se Ovendőben is soha fel nem hagyhatunk, s igazságos kivánatainknak tellyesülésok iránt ann biztosabb remény emeli fel hazafiui keblünket, mivel Felséged 5-ik Májusi utóbbi Válaszában is arról biztosítja a’ nemzetet, hogy atyai szivének a’ magyar nyelv tellyes virágoztatása, ’s ennek eszközei elrendelésük iránt hajlandóságát ezentúl is kitüntetni, fogja; Felségedet a’ jelen Országgyűlésének még mostani vég napjaiban is, alattvalói tisztelettel, és fiúi bizodalommal ismételve arra kérjük: hogy mind azokat, miket folyó Május 4-ről tett utóbbi Felírásunkban a* magyar nyelv dolgára, ’s jelesen s mindenek felett a’ törvényeknek ezentúl egyedül magyar nyelven leendő szerkesztésére és felterjesrtésére nézve megadni kértek az Ország Rendéi, Felséged, a’ nemzet forró és örökös há ájinak lekötelezésével — azon Felírásban kifejtett törvényes és igazságos tekinteteken felül — még annál fogva is, mivel a nemzeti nyelv elidegeníthetetlen ’s tóle el sem vonható tulajdona a' nemzetnek, ’s legszentebb érdeke és kincse, nyelve és nemzetisége megörökítésében határozódik, kegyelmesen és általánosan megadni méltúztassék. Kik egyébiránt ’6at. 431-dik SZÁM ALATT. Az eddig megállapodást nyert Torvénvczikkelyck deák fordítása. Mivel a’ Törvények úgy is két nyelven fognak nyomatni itt kihagyatik. 432-dik SZÁM ALATT. a) 2-ik Válasz Izenete a’ Karoknak és Rendeknek a’ Áléit. Fő Rendekhez a' vizek és csatornákról kuzlött Tórvényczikkely tárgyában. A’ Karok és Rendek a* Mélt. Fő Rendek által a’ 8-ik §-sa nézve közlött észrevételt elfogadják, és a’koz képest azon §-nak következő szerkezetét hozzák javaslatba: ,,Midőu több Törvényhatóságok határain kérészül folyó vizek rendezese vetetik czélba, vagy pedig több Törvényhatóságok valamelly víz szabályozását közös erővel eszközölni, és határaikat a keresztül folyó víznek károsításai ellen oltalmazni kívánják, illy esetben ha a’ szabályozás tervére nézve egymás között nem egyezhetnének meg, — a' meg nem elegedö félnek szabadságában alland a’ Helytartó Tanácshoz folyamodni, és a’ létre hozni czelzott terveknek víz mérnöki tekintetben leendő megvi’sgálását, a’ munkálat megkezdése előtt eszközölni. — Ha pedig valamelly Törvényhatóság a’ ezélzott vizi munkálatot azon oknál fogva, mert azt magára nézve karosnak tartja, akadályozni kívánná, —— vagy pedig a reá haramlando haszon arányában a munkalatra szükséges terhek viselésében részt venni vonakodnék, — illy esetekben a’ Nádor Ispányi biróság ruháztatik fel, hogy minden illy nemű kölcsönös követelésekre nézve, és a munkálatban leendő részvétel iránti kulcsra nézve fenforogható kérdéseket az illető 1 örvényhatóságoknak, ’s több viz építő mestereknek tökéletes kihalgatása után meg próbálván a felek között a’ barátságos egyességet, Ítélje el, és az elolegesen megállapított terveket a égre is hajtassa, — a’ szükséges költségeket az illető birtokosok birtokukhoz, ’s a’ nyerendő haszonhoz aránylag viselni tartozván, és semmi nemű ellenmondásnak helye nem lévén.“ A g-ik §-ra tett altaljános észrevételét a’ Mélt. Fő Rendeknek a’ Karok és Rendek szinten elfogadván, megegyeznek abban, hogy az i83/6 25-ik tórvényczikkely 3-ik §-nak rendelete a kereskedés vagy hajózás előmozdítása tekintetéből a’ Kormányszék által munkába veendő szabályozások eseteire is kiterjesztessék: egyszer’smind a’Mélt. Fő Rendek által első izenetükben kifejezett agadalomnak tökéletes megszüntetése t égett ezen §-us következő általyanosabb szerkezetet javasolják : 9"'k § A folyó szabályozásának könnyítésére batároztatik, hogy azon esetben, intdon a szabályozás, 'agy általmetszések miatt a’ folyó ágya változik, mind azon birtokosok, kiknek birtoka az á talmetszések, vagy más vizi munkálatok eszközlésére valamelly részben megkivántató lenne, a szabályozás czéljára elvágott földre nézve, úgy szinte azok is, kiknek birtoka a czélba vett munkálat következésében a’ folyóra nem dűlne; a folyón addig gyakorlott hasznokra nézve az iö3 . 6 25 ik tórvényczikkely 3-ik §-nak rendelete szerént tökéletesen kármentesítessenek. Ezen most említett 3-ik §. rendelete azon esetekre is világosan kiterjesztetvén, midőn I)
