1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 148. ülés
ITS 118. Ülés írásai. Május 7. 1810. si nie elő sa s a Annak sem láthatjuk semmi szükségét, hogy a’ czélra használtatható forrásások eránt keltendő vélemény tekintetében is, az országos Választmány, egyedül azon módokra szoríttassék, ellyek a' czélra törvényeink értelmében használtathatnak: mert az országos Választmány, mint Őre bocsáttatott, de magában is értetik, egyedül véleménye, ennek országgyűlési megv izsgálá- és helyben hagyása előtt — sem a’ Fejedelmet, sem az Országot legkissebbé sem kötelezi» _ a’ törvények rendeletével meg nem egyező véleményt az összes törvényhozás úgy sem fogná majd elfogadni; különben pedig a’só felemelt árából, és egy ne talán tehető valamelly országos ajánlatnál, a' czélra törvény és gyakorlati szokás szerint használható más egyéb források még eddig ugyan nem mutatkoznak ; a’ rendelendő országos Választmánynak kezeit azonban tör. vénnyel előre úgy megkötni sem nem lehet, sem nem czelszerü, hogy azon két modokon kívül , más módokról még csak ne is gondolkozzék ; sött inkább az elérni szándékozott országos Választmány igyekezzék több olly nemeit a czeba ^hasznalnato forrásoknál, találni , s javasolva előterjeszteni, mellyeknek fogalmával az Ország eleve is megesmerkedhessék, az összes törvényhozás pedig küzülök majdani tanácskozásai közben azt választhassa, mit jónál,, igazságosnak és törvényesnek megismérend. Kik egyébiránt a’ t. 427. SZÁM ALATT. Nyilatkozása a1 IvK-nakés RR-nek, a’ nyilvánosságot és a’ szóllás törvényes szabadságát érdeklő sérelmek eránt a’inéit. FöRR-nek ötödik válasz-izenetök következésében. Huszonhárom Izenetet váltottak már a’ Karok és Rendek a’ múlt, és jelen Országgyűlése alatt a’ mélt. Főrendekkel azon súlyos sérelmek felett a’ nyilvánosságot és a’ szollás törvényes szabadságát érdeklik, ’s most,'a’ jelen Országgyűlésének végnapjaiban is fájdalommal látják, hogy meg nem czáfolt alapos elveik, ’s annyiszor ismételt buzgó felszólításaik sem valának képesek — a’ javaslóit Felírás felterjesztéséhez a* mélt. Főrendek hozzájárulását kisszkózleni. Azonban közelítenek már a’ jelen Országgyűlésének vég órái, s nem lévén többé remény ahoz, hogy ez úttal, e’ tárgy felett a’két Tábla egyesülhessen , nincsen egyéb hátra, mint hogy a’ Karok és Rendek ezennel ünnepélyesen kijelentsék: miképen ök el nem ismerik azt, hogy a f. e. Mártius 14-ik érkezett k. k. Leirat, melly csak általános elvekről szdll, de azokat a’ jelen esetre nem alkalmaztatja — a' mélt. Főrendek véleményét igazolva törvényesíthetné, s a’ Karok és Rendek okait és elveit megezáfolná, vagy gyengítené; el nem ismerik azt, hogy azoknak ellenében , miket, a' Nemzetnek szabadon választott Képviselői, az ország köztörvény hatóságainak utasításából ’s akaratjából kijelentettek, az egyedül ön nevökben és személy öltben szálló F őrendeknek magány meggyőződésükből eredett bár melly nyilatkozása országos nézetnek vétethessék; ’s ámbár a’ panaszlott sérelmes eseteknek tettleges következései már meg vann ik szüntetve, a’ kifejtett törvényes elveknek állandó fentartását mivel az által legszentebb kötelességüknek ismérvén— a’ Karok és Rendek szorosan ragaszkodnak mind azokhoz, miket a’ felirási javaslatban 's több rendbeli — különösen pedig a’ jelen Országgyűlése alatti második iz»netben előadtak, ’s a’ Fejedelem igazság szeretetébe és a’ törvénynek szentségébe vetett bizodalommal — az ügyet annak fentartását a’ nemzet alkotmányos buzgóságának a’jövő törvényhozás gondoskodásának — a’ teljesített köteleség nyugtató érzetével adják által. 428. SZÁM ALATT. Hatodik Izencte a' Karoknak és Rendeknek a’ vallásbeli sulyok és nehézségek tárgyában. A iő-ik §-ia nézve a Karok és Rendek úgy vannak meggyőződve, hogy azon esetben, ha valamellyik recopulandó fél ezt elhatározottan ellenzené mód, mellynél fogva ötét kénszeríteni lehetne, hogy olly kötést, melly eredetileg erő nélküli volt, később inegerő-ítend, teljesség" gél nincs, es így a felvett esetben az idő közben született gyermekek sorsa biztosítás nélkül marad, a Karok és Rendek tehát ragaszkodván a’ recopulatiók törvénytelensége iránt, első izenetükben kifejtett elveikhez, készebbek ez úttal a’ i3-ik szakaszt a’ szerkezetből kihf íagyni, es e